Lemondásra szólította fel a HUN-REN elnökét a Tisza-kormány minisztere
Fotó: Hatlaczki Balazs
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter jelezte, hogy nem kíván a továbbiakban együttműködni a HUN-REN jelenlegi vezetésével. Ezzel együtt a Tisza-kormány minisztere azt üzenetet is megfogalmazta a hálózat vezetősége felé, hogy így a legszerencsésebb az lenne, ha HUN-REN elnöke és annak vezérigazgatója is szépen lemondana.
„Több fronton is mozgásba lendültek az elmúlt hetekben a magyar kutatóhálózat, a HUN-REN ügyei” – jelentette ki szerdai Facebook-bejegyzésében Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, aki egyúttal felszólította lemondásra a hálózat elnökét és vezérigazgatóját. A miniszter posztja pontról pontra végigvette az elmúlt hetek legfontosabb eseményeit, kezdve azzal a múlt szerdai főigazgatói egyeztetésekkel, amelyek a kutatóhálózat jövőjéről szóltak - írja az Index.
Fotó: Hatlaczki Balázs
A Tisza-kormány minisztere szerint a HUN-REN-ügyben több fronton is mozgásba lendültek a dolgok
Az első fejlemény, hogy Darázs Lénárd, az ELTE rektora múlt szerdán dolgozói véleménynyilvánító szavazást kezdeményezett a 2025 augusztusában az egyetemhez csatolt négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpont – a Humán Tudományok, a Nyelvtudományi, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi, valamint a Társadalomtudományi Kutatóközpont – munkatársai körében. A szavazás két kérdést tesz fel: kívánják-e a kutatóközpontok kiválását az ELTE szervezeti rendjéből, illetve kívánják-e a további integráció felfüggesztését. Tanács Zoltán szerint „a kezdeményezés szándéka méltányolható” – a dolgozói vélemény megismerése valóban megkerülhetetlen –, ám a lebonyolítás formája és időzítése több olyan kérdést is felvet, amelyek megválaszolása nélkül nehéz felelős döntést hozni.
A négy érintett kutatóközpont főigazgatója közös levélben fordult a rektorhoz, és kérte, hogy a szavazás lebonyolítását előzze meg egy strukturált, érdemi szakmai konzultáció. A főigazgatók hangsúlyozták, hogy a munkatársak jelentős részének az MTA kutatóhálózatához fűződő kötődése nem az ELTE-vel szembeni bizalmatlanságból fakad, hanem abból a több évtizedes szakmai identitásból, kutatásszervezési tapasztalatból és nemzetközi beágyazottságból, amely ezeket az intézeteket az akadémiai kutatóhálózathoz kötötte. Az egyik üzemi tanács hivatalos beadványban jelezte aggályait – kifogásolták, hogy nem minden aktív dolgozó kapta meg az értesítést, hogy a május 28-i szavazás időpontja egybeesik egy intézet 70 munkatársát érintő egész napos vidéki rendezvényével, és hogy a vidéki telephelyeken dolgozóknak nem biztosított a munkahelyi szavazás lehetősége.
A kutatóközpontok jogászai további súlyos aggályokat fogalmaztak meg – az „integráció felfüggesztése” álláspontjuk szerint a hatályos szabályozási környezetben nem értelmezhető, mivel költségvetési szervként a kutatóközpontok működésében nem hozható létre jogilag nem definiált „ex lex” állapot, és munkavállalói szavazással nem lehet felhatalmazást kérni törvényi kötelezettségek felfüggesztésére. A szavazás emellett nem biztosít „tartózkodom” válaszlehetőséget. Az egyik kutatóközpont üzemi tanácsa már jelezte, hogy érdemi egyeztetés hiányában megfontolják a szavazás bojkottjára való felhívást.
A Magyar Tudományos Akadémia eközben megerősítette, hogy nyitott a korábban elcsatolt kutatóhálózat – ezen belül az ELTE-hez került kutatóközpontok – visszafogadására, a szükséges jogi, szervezeti és finanszírozási feltételek biztosítása mellett. A miniszter posztjában idézte az MTA leköszönő és nemsokára hivatalba lépő két vezetőjét, akik szerint a szavazás olyan időpontban kerül kiírásra, amikor az érintett felek – az intézetek, az ELTE, a kormány és az MTA – még nem egyeztették a visszatérés jogi, szervezeti, vagyoni és finanszírozási feltételeit. Az MTA két vezetője szerint így a dolgozók jelenleg nem lehetnek birtokában mindazoknak az ismereteknek, amelyek a felelős döntéshez szükségesek – ezzel a miniszter saját közlése szerint teljes mértékben egyetért.
Tanács Zoltán szerint a pünkösdi hosszú hétvége előtt egyeztetett Gulyás Balázzsal, a HUN-REN elnökével, akit „kiváló tudósnak” és „világszerte elismert kutatónak” nevezett.
Őszintén elmondtam neki, hogy a kutatóhálózat vezetőivel, tagjaival és az MTA-val való számos egyeztetést követően az a vélemény alakult ki bennem, hogy a jelenlegi vezetéssel nem képzelhető el a kutatóhálózat megújítása és a kialakult feszültségek feloldása
– fogalmazott. A miniszter szerint a legszerencsésebb, legtisztább megoldás az lenne, ha a HUN-REN elnöke és vezérigazgatója a kialakult helyzetre való tekintettel lemondana, és egy átmeneti vezetésnek átadná a stafétát. Az átmeneti vezetés feladata lenne, hogy a kormánnyal, az MTA-val és valamennyi érintettel együtt kidolgozza a hálózat hosszú távú jövőképét.
A poszt zárásában Tanács Zoltán azt is jelezte, hogy az MTA-hoz való visszatérésnek „a szándékon túl tartalma is van” – ki kell dolgozni, mit jelent ez jogi, szervezeti, vagyoni és finanszírozási értelemben. A miniszter szerint ezek tisztázása után várható el, hogy az érintettek – köztük azok a kutatók, akiknek mindennapi munkájáról és életpályájáról van szó – felelős döntést hozzanak. A poszt szerint a jogszabályok előkészítése elkezdődött, a miniszter pedig folytatja az egyeztetést az újonnan hivatalba lépő MTA-elnökkel, és az ELTE vezetésével is egyeztetést kezdeményez.
