Pesti Srácok

Megfutamodás vagy taktika? A szerb államfő lehetségesnek tartja a lemondását

Megfutamodás vagy taktika? A szerb államfő lehetségesnek tartja a lemondását
Horvátországban nemkívánatos személy a szerb elnök
Fotó: Andrej Cukic

Aleksandar Vučić eddig ellenállt a lemondására történő felszólításoknak és nem volt hajlandó távozni a hivatalából, akárhogy is követelték ezt tőle a szerb tüntetők. Azonban úgy néz ki, hogy Szerbia elnöke most kész megadni magát. Legalábbis ennek lehetőségét lengette be Vučić, noha, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy nem csökken Szerbia köztársasági elnökének népszerűsége. Nem ez lenne az első eset: a szerb politika történelmében ugyanis volt hasonlóra példa, amikor is az államfő a megbízatásáról annak rendes lejártát megelőzően lemondott, hogy politikai hasznot húzhasson belőle. Viszont akkor a fegyver visszafelé sült el.

Aleksandar Vučićnak 2024 óta kemény évei vannak. Ugyanis a szerb elnöknek azóta tüntetések garmadájával kell szembenéznie, amelyeknek résztvevői többször lemondásra szólították fel az elnököt. Vučić eddig ellenállt, azonban vasárnap a kínai látogatásának kezdetén, újságírok előtt már belengette a lemondását - számolt be a Magyar Szó

Aleksandar Vučić, Szerbia köztársasági elnöke
Aleksandar Vučić, Szerbia köztársasági elnöke
Fotó: Andrej Cukic

A szerb államfő állítólag nem akarja elődje taktikáját másolni

Vučić közölte, hogy nem akarja lerövidíteni a meghatalmazását értelmetlen megfogalmazásokkal, ahogy azt egykor Boris Tadić volt köztársasági elnök tette. Mert a szerb elnök szerint „vagy lemond az ember, vagy kitölti a mandátumát.” Boris Tadić-csal kapcsolatos megjegyzésén Vučić azt értette, amikor az akkori köztársasági elnök taktikai okokból mondott le a mandátumáról 10 hónnappal korábban annak rendes lejárta előtt, hogy az elnökválasztást így előre hozhassák és egy időben tarthassák meg a parlamenti és a helyi választásokkal. A cél az volt, hogy Tadić saját népszerűségének fel- és kihasználásával segítse a párját győzelemre a választásokon, mindezt úgy, hogy közben majd újabb elnöki ciklusra szerez mandátumot. De a terv kudarcot vallott, és az akkori elnököt a nacionalistának számító Tomislav Nikolić legyőzte 2012-ben. 

Vučić ezt követően az újságíróknak kijelentette: 

Tehát lehetséges, hogy hamarosan lemondok. 

A szerb elnökről, aki már régóta sakkozik a politikai palettán, természetesen nem gondolhatjuk, hogy érzelmi indíttatások vezetik, főleg úgy, hogy a népszerűsége az államfőnek a felmérések szerint mit sem változott. Vučićnak megvannak a maga számításai, amelyekhez hozzátartoznak bizonyos kijelentések, mint a lemondásának a belengetése is. 

Ehhez tartozik az is, hogy Vučić bírálta a tüntetések szervezőit, amelyek - utalva a szombati belgrádi megmozdulásra a szerb főváros Slavija terén történő megmozdulásra - nem zavarhatják meg a közéletet, különösen akkor, ha „nincsenek átgondolt tartalmaik, üresek, és nem vesznek részt rajtuk különösebben sokan”. Ráadásul úgy - tette hozzá az elnök -, hogy a résztvevők száma alacsony, mintegy 30.500 és 34.300 között mozgott. Ezzel a szerb elnök arra utalt, hogy valójában csak egy marginális kisebbség tartja tűzben még Szerbiát.

 

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)