A hagyománytisztelet, a modernitás és a száz százalékos magyar tervezés és kivitelezés jellemezte a Puskás Ferenc Stadion építését – hangsúlyozta a MÉSZ építészkongresszusán elhangzott pénteki köszöntőjében Fürjes Balázs. A Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár kiemelte: a létesítményre a “világ szerencsésebb felén” is büszkék lehetnének, miközben minden hamis híresztelés ellenére a bekerülési költsége a középmezőnyben van. Schneller Domonkos helyettes államtitkár a budapesti zöldfejlesztésekről szóló hozzászólásában elmondta: az elmúlt évtizedben számos, a városszövet sebeit begyógyító építkezés és felújítás zajlott a fővárosban. Ugyanakkor arról is beszélt: a fővárost – és általában a nagyvárosokat – hatványozottan érinti a klímaváltozás, az 1900-as évek óta folyamatosan emelkedő átlaghőmérséklet mellett a szélsőséges időjárás hol árvizeket, hol szárazságot okoz, emellett egyre szaporodnak Budapest hőszigetei is, amelyekre reagálnia kell a fejlesztéseknek.
A MÉSZ idei Nemzetközi Építészkongresszusának témája az “ép-ítés”, a gyógyító építészet. Martha Thorne, a Pritzker-díj ügyvezető igazgatója, a rendezvény szakmai tanácsadója a szervezők tájékoztatása szerint azt mondta, hogy a város és az egészség viszonyának megfigyelése, az épített környezet és a jólét összekapcsolása nagyon időszerű gondolat. A konferencia azt a kedvező hatást vizsgálja, amelyet a megfelelő tervezés kifejthet az emberekre. Az esemény alkalmával felszólalt Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, valamint Schneller Domonkos helyettes államtitkár, aki a zöldebb Budapestért témakörében fejtette ki gondolatait.
Álmodj, teremts, építs
Fürjes Balázs köszöntőjében elöljáróban elmondta: az építész szakma álmodj-teremts-építs hármas jelszavában az álmokat a szabadságnak és a bátorságnak kell meghatároznia, ezeket ugyanakkor egyensúlyba kell hozni a fegyelmezett, pontos és arányos építési módszerekkel. Mint kifejtette, ezek az elvek érvényesültek a Puskás Ferenc Stadion építése esetén is, ahol öt kritériumot fogalmazott meg az állam, mint megrendelő a tervezőknek és kivitelezőknek. Elsőként is a múlt iránti tiszteletet, hiszen a Népstadion fontos szerepet töltött be, rangos események kötődtek a nevéhez.
Nemzetközi Építész Konfererncia 2020. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Fürjes Balázs kiemelte: ezt a tiszteletet példázzák nemcsak az új stadionban is megjelenő ismerős építészeti jegyek, de például az a tény is, hogy a jelenlegi kezdőkör milliméterre pontosan az eredeti kezdőkör helyén található, azaz a kezdőrúgásokat ugyanarról a pontról végzik el ma is, mint a Népstadion legendás meccseinél. Az államtitkár hozzátette: szintén a múlt iránti tiszteletből kiindulva a Népstadion építési törmelékét a helyszínen bedarálták, így a Népstadion lényegében beleépült az új stadion alapzatába, falaiba.
A Puskás Aréna belső látképe. Fotó: MTI
Fürjes Balázs fontos elvárásnak nevezte, hogy a Puskás Ferenc Stadion megfeleljen a XXI. század elvárásainak, azaz olyan épület szülessen, amelyre a “világ szerencsésebb felén is” büszkék lehetnének. Az államtitkár szerint további kihívást jelentett az a szándék, hogy a tervezés és a kivitelezés is száz százalékban magyar partnerekkel valósuljon meg. Mint megjegyezte, a korábbi évekre az volt jellemző, hogy a hasonló beruházások külföldi kooperációk révén valósultak meg, azonban örömteli fejlemény, hogy az évek során a hazai partnerek is felzárkóztak a feladathoz.
A kivilágított küzdőtér. Fotó: MTI
Az államtitkár végezetül kiemelte: a leginkább kritikák kereszttüzében álló kérdés, azaz, hogy közepes költségekből épüljön meg az új aréna, szintén kiemelt megrendelői igény volt. Fürjes Balázs hangsúlyozta: az álhíreket terjesztő médiamegszólalások ellenére ez is megvalósult. Példaként említette, hogy a Puskás Ferenc Stadionnal egyidőben épülő tokiói olimpiai stadion a duplájába került.
Az építészetnek városszövetet gyógyító funkciója is van
Schneller Domokos helyettes államtitkár “Egy zöldebb Budapestért” című előadásában foglalkozott a fővárosban megvalósult és még folyamatban lévő zöldítési programokkal. Mint elöljáróban elmondta: amennyiben az építészetnek a városszövet sebeit gyógyító funkcióit vizsgáljuk, úgy az elmúlt 10 évben már komoly fejlesztések valósultak meg, amelyeknek köszönhetően megújulhatott például az addig gyászos állapotban lévő Zeneakadémia, a Kossuth tér, a Várbazár vagy a Pesti Vigadó. Ugyanakkor hozzátette: a klímaváltozás újabb kihívások elé állítja a szakmát, különösen a zöldfelületek létrehozása és fenntartása tekintetében. Mint a helyettes államtitkár példaként említette, eleve nagy aránytalanságot mutat, hogy míg Pesten pusztán 7,5, addig Budán 12 százalék a zöldfelületek aránya.
A Kossuth tér hőségriadó idején. Fotó: MTI
A fővárost hatványozottan érinti a klíma változása
Schneller Domonkos előadásában kifejtette: a fővárost – és általában a nagyvárosokat – hatványozottan érinti a klímaváltozás, az 1900-as évek óta folyamatosan emelkedő átlaghőmérséklet mellett a szélsőséges időjárás hol árvizeket, hol szárazságot okoz, emellett egyre szaporodnak Budapest hőszigetei is. A parkosítás/erdősítés tekintetében a helyettes államtitkár fontosnak nevezte az 1970-es években megkezdett külvárosi erdőgyűrű befejezését, egységessé tételét, ugyanakkor eddig megoldatlan problémának nevezte, hogy a belváros egyes kerületeiben 5-10 perc sétával nem lehet parkokba eljutni, holott ez a XXI. század városaiban már elvárás.
Schneller Domonkos. Fotó: MTI (a kép még 2019-ben, a MoME-n készült)
Schneller Domonkos arról is beszélt, hogy a fővárosnak mintegy 1400 hektárnyi barnamezős területe van, amely ugyan alkalmas lenne a zöldprogramok megvalósítására, ezt ugyanakkor nagyban gátolja, hogy nagyobb részük magántulajdonban van. Úgy vélte, az államnak mozgástere inkább a jelenleg nem használt vasúti barnamezős területek zöldítésében lehet. A helyettes államtitkár a programok megvalósulásának, az egységes zöldfelületi koncepció kialakításának további akadályaként nevezte meg a törvényi szabályozás hiányosságát, amely szerinte a törvényalkotás több évtizedes adóssága. Megjegyezte: egyes kerületek szintén évtizedes elmaradása a felmérések elkészítése és naprakész területi információk gyűjtése. Schneller Domonkos a növényállomány folyamatos amortizációja mellett (amelyet például a gesztenyefák esetében az éghajlatváltozás miatt hazánkban is elszaporodó aknázómoly okoz) problémának nevezte, hogy a Főkert jelenleg 300–350 forintot fordít négyzetméterenként egy évben a zöldfelületek fenntartására, holott 1000–1200 forint lenne minimálisan szükséges a kellő színvonal eléréséhez.
Az egyik népszerű beruházás, az eddig is százezer látogatót meghaladó városligeti játszótér. Fotó: MTI
A helyettes államtitkár kitért arra, hogy a kihívások és megoldatlan problémák mellett számtalan eredményt sikerült elérni a zöldterület-fejlesztések terén: ennek ékes bizonyítékai a Millenáris három hektáros területe, a Margitsziget, az Orczy-kert, a MoME Campus vagy a Városliget. Hangsúlyozta: a jelenleg is folyamatban lévő zöldterület-fejlesztések közé tartozik a Városmajor és a Népliget rekonstrukciója, vagy a Csepeli Közpark létrehozása.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS