Pesti Srácok

Futballpokolból a Mennyországba: hosszú volt az út Váczi Zoli elnyomott csikkjétől Szoboszlai zseniális góljáig

Futballpokolból a Mennyországba: hosszú volt az út Váczi Zoli elnyomott csikkjétől Szoboszlai zseniális góljáig

„Nem hiszem el, egyszerre ordít többmillió magyar, itt és Erdélyben, Felvidéken, Ausztráliában és Angliában, pártállástól és vérmérséklettől függetlenül, és ez a közös ordítás mintha erőt adna Sigérnek, hogy blokkolja az izlandi próbálkozást, aztán Szoboszlainak, hogy ezúttal ne cselezzen, ne húzza vissza, hanem tolja befelé és befelé és akkor lövés és akkor ilyen tényleg nincs. Ez nem lehet. Mi nem nyerhetjük meg a hosszabbításban. Lapozgatjuk a fejünkbe, lelkünkbe kódolt forgatókönyvet, abban nincs ilyesmi, csak vész, utolsó perc, lesz még Mohács, meg a többi kitörlendő sor, de ez, ez a Szoboszlai-gól ez nincs benne, hogy ellője és ne a lelátóra, ne löttyedten a lelkes filmrendező, az izlandi kapus kezébe, hanem a sarokba, a kapufára, gól, kegyetlen gól, hát megvan, kijutottunk, ott leszünk, itt leszünk Budapesten!” Publicisztika a még mindig hihetetlen kijutásról.

(Részlet egy ismeretlen magyar szurkoló futballnyomorából)

Négy éve, 2016-ban jóbarátommal és nagyjából harminc-negyvenezer magyarral meneteltünk Marseille utcáin. Nem úgy, mint a feketeingesek vagy a vörösök, hanem békésen, jókedvűen, tele életörömmel – és sörrel. Boldogok voltunk, főleg, mi harmincasok, negyvenesek, mert tudtuk, hogy nekünk ez nagyon kijárt már.

PestiSracok facebook image

Én nem tartozom közéjük. Szerencsére. Ha mégis elfordulok, és nincs 2016, akkor csütörtök este sem ülök le a laptopom elé, hogy remegő szívvel, egyre jobban izgulva végigszenvedjem ezt a meccset. Mert ez szenvedés volt, a magyar futball Golgotája, egészen az utolsó percekig.

Annyi kudarc, hazugság, hihetetlen történet, nemzetközi és magyar szélhámos keringett a futballunk körül a kilencvenes, kétezres években, hogy még felsorolni is nehéz lenne. Pini, Furulyás, Kovács Attila, Laczkó Mihály, Kisteleki, Tornyi – mondjam még a gyűlölt neveket? Inkább nem. Előbb-utóbb mindenki megtalálja a helyét, a nagyképű Tornyit például bolti lopáson kapták Amerikában, az ígérgetések emberét az ígéret földjén. Nem győzte megmagyarázni. De hagyjuk Tornyit és a többi „Tornyit”.

Éltünk, kijutottunk – vicces, de érthető ez a többes szám. A futball-válogatott nálunk még mindig jelent valamit.

Priskin se előtte, se utána nem alkotott igazán maradandót (legalábbis többet láttunk bele), de az a gól, amit a norvégoknak lőtt, az valami hihetetlen volt, mintha megszállta volna valami vagy valaki egyetlen zseniális pillanatra.

Szalai Ádám (b) és a magyar labdarúgó-válogatott tagjai ünnepelnek, miután 1-1-es döntetlent játszottak Izlanddal / Fotó: MTI

Ehhez képest csütörtökön se nézők, se Rossi, csak én és a laptop és a különböző apró trükkök (az egyik szögletünknél nem nézek oda, hátha így lesz gól, aztán direkt kimegyek sörért akció közben, hátha így lesz gól – látjuk, mi is megtettük a magunk káeurópai lépéseit a sikerért), és tulajdonképpen bejön, mert amikor éppen visszaülök a toporgás után a székre, akkor jön a kis Nego, a „Lajos”, a „Lajoskám”, ahogyan a még mindig és ezúttal újra zseniális Hajdú B. elnevezi, és valami hihetetlen nyugalommal behelyezi a labdát, miután szerencsével elékerült.

Ez nem lehet. Mi nem nyerhetjük meg a hosszabbításban. Lapozgatjuk a fejünkbe, lelkünkbe kódolt forgatókönyvet, abban nincs ilyesmi, csak vész, utolsó perc, lesz még Mohács, meg a többi kitörlendő sor, de ez, ez a Szoboszlai-gól ez nincs benne, hogy ellője és ne a lelátóra, ne löttyedten a lelkes filmrendező, az izlandi kapus kezébe, hanem a sarokba, a kapufára, gól, kegyetlen gól, hát megvan, kijutottunk, ott leszünk, itt leszünk Budapesten!

Itt az ünnep / Fotó: MTI

Az utolsó perceket húzzuk már ki, szöglet vagy mi is van, nem is tudom, nem nézek oda, de mégis, aztán telnek a percek és lefújja. Sírni szeretnék, de nem tudok.

Nem érdekelnek a stadionok most, nem érdekelnek az ellendrukkerek, ez most az öröm, a felemelt fej, a küzdelem, a harc, egy megnyert csata pillanata. Ezt nem kell besározni, összekenni. Elüldözöm innen a magyar futball-közelmúlt rothadt alakjait, ócska szellemeit, a sok milliókba került olcsójánost, a sikertelenségeket kimagyarázó lélek-tolvajokat.

Ha becsukom a szemem, látom a hömpölygő tömeget a 2021-es budapesti Európa-bajnokságon. Túl rosszon és jón, túl a koronavíruson. Legyen így. Megküzdöttek érte Szalai Ádámék.

Fotók: MTI

Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról
Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

5+ 1: Nyeremények bűvöletében, avagy az Ötöslottó történetének legjei

Exkluzív 2017 április 6.
A hazai szerencsejáték történetében kiemelkedő év a 2017-es, ugyanis 60 esztendős lett Magyarország legnépszerűbb lottójátéka, az Ötöslottó. A PestiSrácok.hu ezen kerek évforduló alkalmából egy négy részes cikksorozattal igyekszik kideríteni a játék sikerének titkát. Olyan érdekes információkat, adatokat és személyes történeteket elevenítünk fel, amelyek garantálják a lottótörténeti időutazást. Sorozatunkban szó lesz a legnagyobb nyertesekről, a nyereményekről, a szelvényről, a lottózókról, a sorsolásokról és a játék összetéveszthetetlen arculatáról is.