Áldozatpózba görnyedt a múlt heti Kormányinfón a Telex, hiszen azt sérelmezték az élő közvetítés során, hogy őket nem engedik kérdezni, és ezzel sérül a választópolgárok korrekt tájékoztatáshoz való joga. A Kormányinfó nézői számára is ismert ugyanakkor, hogy a tájékoztatókat rendszeresen leuraló balliberális portálok, újságírók szereplési vágya miatt többször előfordult, hogy nem minden sajtóorgánum tehette fel kérdéseit az adott időkeretben, ami inkább jelenti a korrekt tájékoztatáshoz való jog megsértését. Mivel a számok a baloldal legfélelmetesebb ellenségei, ezért másodpercre lebontva kielemeztük, ki mennyit és milyen hosszan kérdezhetett az ominózus Kormányinfón. A valóság nem a Telexet igazolja.
Politikai, de főleg kormányzati tekintetben mondhatni, uborkaszezon van, hiszen a májusi kormányalakításig, az esetleges személycserékig komolyabb, átfogók döntések egyértelműen nem születnek már. Ebben a hangulatban telt el a múlt hét Kormányinfója is, ahol expozéjában Gulyás Gergely kancelláriaminiszter elmondta a kormányalakítási folyamat várható menetrendjét, és közölte, hogy a jelenlegi kormány ügyvezetői minőségében látja el feladatait. Minden józan eszű újságíró tudja ilyenkor, hogy valójában felesleges a kormány szerkezeti átalakításáról, a személycserékről, minisztériumok kérdéséről faggatózni, hiszen ezek a régi/új miniszterelnök kompetenciái. Ilyen háttérismeretek birtokában fakadt ki mégis Simor Dániel, a Telex munkatársa a múlt heti Kormányinfó alkalmával, és arról kezdett el panaszkodni, hogy az egyes újságírói kérdésekre megszabott időkeret sérti a választók szabad tájékozódáshoz való jogát. Az, hogy ezzel a nyünnyögéssel Simor kimaxolta a pofátlanság lehetséges felső határát, az talán mindenki számára egyértelmű, de hogy ezt az állítást a baloldal legnagyobb ellenségével, azaz konkrét számokkal is igazoljuk, alábbi elemzésünkben másodpercre lebontva kiszámoltuk, kinek és mennyi idő jutott a Kormányinfón.
Kezdjük az előzményeknél! A kormányinfók rendszeres nézői számára talán ismert, hogy egyes balliberális portálok, TV-k kiküldött tudósítói milyen kínosan hosszan, és gyakran semmitmondó kérdésekkel traktálják Gulyás Gergely kancelláriaminisztert, így többször előfordult már, hogy néhány portál nem kerülhetett sorra a kérdéseivel (egyébként baloldali és jobboldali egyaránt). Ezt a problémát próbálta finoman érzékeltetni és kezelni aktuálisan Szentkirályi Alexandra, aki az újságírói kollektivitás érvényesülésének reménye érdekében arra kérte a sajtómunkásokat, hogy lehetőleg próbálják meg három kérdésben maximalizálni érdeklődési területeik számát. Jegyezzük meg: aki a rendszeres Kormányinfók tényének figyelembevétele mellett feleslegesen feszegeti indokolatlanul ezer kérdéssel egy-egy tájékoztató kereteit, az nem igazán tartja tiszteletben a lehetőséget. Nos, Szentkirályi Alexandra kérését a Telex tudósítója mégis ösztönös sértettséggel, de nem minden alap nélkül húzta magára, azt sugallva, hogy őt megint el akarják nyomni, és rajta keresztül természetesen az egész balliberális médiát.
Kevesebben voltak a baloldali portálok, mégis többet szerepeltek
A pontos számok ismeretében ugyanakkor teljesen más képet mutat a Kormányinfók médiaegyensúlya. Ezt bizonyítandó másodpercre lebontva elemeztük, melyik újságíró az ajánlott háromhoz képest mennyit kérdezett, és milyen időtartamban. A múlt heti Kormányinfón eszerint egy óra, húsz perc és ötvenhat másodperc jutott a kérdésekre, míg a kancellária tájékoztatójára huszonnégy perc és huszonnégy másodperc. A sajtótájékoztatóra hat balliberális portál ment el, kilenc jobboldali és három független.
Az elnyomottak leuralják a Kormányinfót
Elemzésünk szerint a kérdésekre szánt időkeretből a hat ellenzéki média harmincnyolc perc, tizenkét másodpercet használt el, míg a kilenc jobboldali csak harmincnégy perc, negyvenkét másodpercet, a függetlenek pedig nyolc perc, két másodpercet. Ez azt jelenti, hogy a kormányinfó 47,2 százalékában a baloldal kérdezhetett, 42,9 százalékában a jobboldal, a fennmaradó 9,9 százalékában a független portálok.
Amikor lehetőleg mindenki igyekszik hármat kérdezni, hogy más is sorra kerülhessen
Még látványosabb különbségek mutatkoznak a kérdésfeltevések számának terén, hiszen míg a baloldali sajtó összesen ötvennyolc kérdést tett fel, portálonként átlagosan 9,6-ot, addig a jobboldal harmincegyet kérdezett, átlagosan 3,4-et, a független portálok pedig hetet kérdeztek, 2,3-as átlaggal.
Külön figyelemreméltó Csuhaj Ildikó múlt heti, különben egyáltalán nem szokatlan teljesítménye, aki tizenhat kérdésével összesen kilenc perc, harminckilenc másodpercig tartotta szóval a kancelláriaminisztert, ezzel a teljes Kormányinfó kérdésekre szánt idejének tizenkét százalékát birtokolva. Tőle csak egy kevéssel lemaradva Simor Dániel, az elnyomott telexes következett, aki tizennégy kérdésével kilenc perc, harminchét másodpercig fárasztotta a kollégáit a sajtóeseményen, ezzel szintén tizenkét százalék közeli időtartamot birtokolt a Kormányinfóból; ebbe fért bele az a hiszti is, hogy hogyan merészelik megpróbálni a tájékoztatón normális mederbe terelni a kérdésfeltevések hosszát. Ne felejtkezzünk el a harmadik befutóról, az RTL Klubos Tárkányi Zsoltról, aki tizenkét kérdést tett fel, és hat perc, harmincegy másodpercig tartotta szóval Gulyás Gergelyt, ezzel az időkeret 8,1 százalékát használva fel. Csak e három újságíró birtokolta a mikrofont a Kormányinfó egyharmadában. A negyedik leghosszabb ideig kérdező végre egy jobboldali portál, a Mediaworks Hírcentrum, viszont az ötödik legtöbbet egy baloldali, jelesül az indexes Holló Bettina kérdezte.
Még a Telex is azt kérdezhet, amit akar
De hogy itt még ne vonjuk le a végkövetkeztetéseket, érdemes kitérni arra a Simor Dániel által megfogalmazott vádra is, amelyek szerint nem elég, hogy korlátozni próbálják a kérdések számát, hogy mindenkire sor kerülhessen – és amelyet ráadásul Simor látványosan nem vett figyelembe –, de a Kormányinfó jelentős részében a „kormány által vezérelt médiumok” az ellenzékről kérdezik Gulyás Gergelyt, ahelyett, hogy másokat kérdeznének. A kancelláriaminiszter erre a felvetésre azzal reagált, hogy a Kormányinfó tematikájába az tartozik, hogy mindenki szabadon kérdezhet bármiről. Simor Dávid ugyanakkor arra nem volt képes saját magától rájönni, hogy a végtelenségig el nem húzható Kormányinfókon akkor érvényesülhet ez a szempont és jog, ha valaki egyáltalán szóhoz is jut. Ha ez csak az ATV-n, a Telexen vagy az RTL Klubon múlna, nem biztos, hogy mindenki kérdezhetne, hisz az önmaguk fontosságában megszédült, minden mértéktartást és kollegialitást nélkülöző riportereiknek láthatatlanul a minden is kevés, sőt, kiváltságos helyzetükben még elnyomva érzik magukat. Nem megkerülve ugyanakkor a kérdést, hogy miért kérdezhetnek a választási eredményekről egy választás után egy kancelláriaminisztert – aki nem mellesleg most van túl egy politikai megmérettetésen –, annyit jegyezzünk meg: a nevezett politikai uborkaszezonban egy választás után miért ne kérdezhetnének újságírók éppen erről. Simor Dávid is feltehette azt a némileg indokolatlan kérdést, hogy tervezi-e a jövőbeli kormány – amelyről még semmit nem tudhatunk – egy újabb uniós pénzeket ellenőrző szerv felállítását, amelyre bár megkapta az egyszerű „nem” választ, ezt mégis hosszú perceken keresztül tudta habosítani. Mégsem kérte ezt rajta számon senki.
A számok tényleg pofátlanságra utalnak
A végkövetkeztetés tehát adott: a múlt heti Kormányinfó a médiaegyensúlyt tekintve kiegyensúlyozott volt, bár azért rendesen elhajlott a balliberális oldal felé, amelynek képviselői – hangsúlyozandó – nem is jelentek meg olyan arányban, mint a jobboldali orgánumok. Nem volt ott a 24.hu, a 444, hogy csak néhány jelentősebb portált említsünk. Mindenesetre az azért elmondható, hogy az önzés és az önmérséklet teljes hiánya jellemzi a Kormányinfót leuraló egyes baloldali médiamunkásokat, és még ebbéli kiváltságos helyzetükben is képesek áldozatpózban kucorogni. Legalábbis az elnyomott Telex biztosan.
Módszertanunkról annyit, hogy minden olyan kérdést egy egységnek számítottunk, amelyre nem eldöntendő vagy egyszavas válasz adható, hiszen ezekben a kérdésekben az újságíró számíthatott arra, hogy hosszabb választ kaphat, függetlenül attól, hogyan is reagált rá Gulyás Gergely. Az időkeretbe nem számoltuk be a bemutatkozásokat, sem azt az időt, amíg a mikrofon egyik embertől a másikhoz vándorolt. Fontos kitétel, hogy az MTVA-t nem soroltuk minden baloldali nyomás ellenére sem a jobboldali portálok közé; egy esetleges jövőbeni kormányváltás esetén a közmédiát is a pártfüggetlen kategóriába soroljuk majd. Megjegyzendő: ez a kitétel sem változtatna lényegesen a fenti médiaegyensúlyon.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS