Hétfőn kezdődött az Északi Áramlat–1 gázvezeték karbantartása és ehhez a csőrendszernek üresnek kell lennie, ergo a Gazprom leállította a földgázszállítást Németország felé. A munkálatok július 22-ig tartanak, ám Berlin retteg, hogy Moszkva a szankciókra és a fegyverszállításokra válaszul végleg elzárhatja a csapokat. Van olyan szakértő, aki szerint még nincs itt a világvége, mert nem valószínű, hogy Putyin elnök kiadja a parancsot a gázcsapok elzárására, mivel ő távlatokban gondolkodik és a gáz egy komoly ütőkártya a kezében, amelyet most még nem akar kijátszani.
Georg Spöttle írása
Hétfő reggel a németországi médiumok fő témája volt az Északi Áramlat–1 karbantartása és a lakosság felkészítése arra az esetre, ha a csövek jövő hét pénteken is üresek maradnának. A német tőzsde már most érzékenyen reagált és a DAX tizenkét pontot esett. Robert Halver, a Baader Bank befektetési szakértője szerint ez csak a kezdet és egy ennél komolyabb zuhanás is jöhet, mivel sokan félelemből már most eladják részvényeiket. A leginkább a vegy- és a gyógyszeripari cégek lesznek érintettek egy totális gázstop esetén, mivel ők használják fel a beérkező orosz földgáz 15 százalékát. A részvényesek féltik a befektetéseiket, így ezen iparágak értékpapírjaitól igyekeznek megszabadulni, mielőtt nagyobb összegeket buknának.
A félelem nem megalapozatlan, mivel szakértők szerint az orosz gázszállítás hosszabb kiesése az idén már 200 milliárd eurós veszteséget okozna a német iparnak. Néhány cég át tudna állni szén- és olajenergiára, de sok gyár technikailag gázfüggő. Németország éves szinten 2,5 millió tonna ammóniát állít elő, amely alapja a műtrágyának és gyógyszerkészítményeknek, az ammónia gyártásához pedig mindenképpen gázra van szükség.
Ha nem lesz gáz, akkor a vegyipari üzemek és gyógyszergyárak kénytelenek lesznek csökkenteni termelésüket és ez komoly munkaerő-leépítésekhez is vezethet ezekben az iparágakban, hiszen kétezer ilyen profilú cég van az országban. Ezzel párhuzamosan hiány alakulhat ki festékekből, tisztítószerekből, kozmetikai árucikkekből és gyógyszerekből.
A gázhiány súlyosan sújtaná a ludwighshafeni BASF-et, a világ egyik legnagyobb vegyigyárát, ahol műtrágya, valamint fertőtlenítőszerek mellett védőruhákat és csomagolóanyagokat készítenek az élelmiszeripar számára. Ez tehát kihatna a gazdaság nagyon sok szegmensére.
Ha a cég földgázellátása a mostani mennyiség 50 százaléka alá esne, akkor teljesen le kellene állni a termeléssel
– festette fel a sötét jövőt Daliela Rechenberger, a BASF szóvivője.
A német mezőgazdasági kamara szerint a gazdák is bajba kerülhetnek, mivel a növényvédőszerek és a műtrágya is kezd hiánycikk lenni. Az idei év még biztosított, ám ha nem jön több orosz gáz, az óriási problémát okoz minden mezőgazdásznak, hiszen a vegyipar nem fogja tudni ezeket előállítani – nyilatkozta a német ARD tévécsatornának Joachim Ruckwied kamaraelnök. Robert Halver, a Baader Bank szakértője azonban nem tartja valószínűnek, hogy Putyin elnök kiadja a parancsot a gázcsapok elzárására, mivel ő távlatokban gondolkodik és a gáz egy komoly ütőkártya a kezében, amelyet most még nem akar kijátszani.
Fotó: MTI/EPA/Szergej Csirikov
Facebook
Twitter
YouTube
RSS