Scholz német kancellár a hétvégén körbe kalapozta a Perzsa-öböl országait, hogy a szankciók miatt kimaradó orosz földgázt és kőolajat kipótolja. A nagy remények után egy kicsi tankhajónyi cseppfolyósított gázt kapott Abu-Dzabitól. Kevesebbet, mint amennyi egy nap alatt jött az Északi Áramlat 1 földgázvezetéken.
A 140 ezer köbméter LNG nem az a mennyiség, amelyben a német kormány reménykedett. A katari emír még ennyit sem volt hajlandó biztosítani az energiaéhes német gazdaságnak. A 250 ezer tonna dízelolaj sem fogja felpörgetni az éppen összeomlóban lévő termelést például a papírgyártás és a vegyipar szektoraiban. Scholz bizakodóan indult el az Arab-félszigetre és sajtótájékoztatójában azt mondta, hogy most jó esélye lesz Németországnak függetlenítenie magát az orosz földgáztól. Hát ez nem sikerült.
Pedig Scholznak még a saját árnyékán is át kellett lépnie, hogy kezet rázzon a szaúdi uralkodóval, Mohammed Bin Szalmannal, akit Berlin eddig kínosan került, az ellenzéki újságíró, Khassogi meggyilkolása miatt. A 37 éves uralkodó tudja, hogy most országa fújja a passzátszelet, hiszen elképesztő mennyiségű földgáz és kőolaj található a sivatag homokja alatt. A koronaherceg jó szerződésekkel és megfelelő méretű tankhajóflottával megsokszorozhatja a Szaúdi Királyság bevételeit. A 37 éves Bin Szalman azt tervezi, hogy 2030-ra a világ legnagyobb energiaszállítója lesz. Scholz előtt már Macron, francia elnök is félretette aggódását ez emberi jogok miatt a sivatagi államban és bejelentkezett, hogy hosszútávú üzletet kössön a királyság cégeivel. Joe Biden amerikai elnök is megtörte Szaúd-Arábia „politikai izoláltságát”, így az európai kormányfők már legitimnek érzeték a tárgyalások megkezdését.
Amíg nálunk Európában sportközpontokat zárnak be, megszüntetik az épületek díszkivilágítását és Belgiumban éjszakára a közlekedési lámpák kikapcsolását tervezik, addig Szaúdi Arábia fényárban úszik. Az autópályák végig meg vannak világítva, dübörögnek a klímák, hogy a közel 50 fokos meleget az épületen kívül tartsák. Az ország a mi szemszögünkből nézve is sokat változott. A nők vezethetnek, a mozik újra nyitottak és nem kötelező a hidzsáb viselése sem. Kétlem, hogy Scholz kancellár nagyon feszegette volna az emberi jogok témát, hiszen a fosszilis energiahordozók ennél most sokkal fontosabbak. A kancellár nemcsak energiahordozókat akar az öbölbéli államoktól, hanem technológiát is. A napenergia és a hidrogén felhasználásában az Emirátusok világszinten az élvonalban vannak. A napenergiával előállított áram ott négyszer olcsóbb, mint Németországban. A megújuló energia már jó ideje jellemezi a Perzsa-öböl országait és rájöttek, hogy ezt a technológiát nemcsak használni, hanem árulni is lehet. Európa pedig jelen pillanatban vevő mindenre, amivel pótolhatják a szankciók miatt kieső orosz energiahordozókat.
Vezető: Az Egyesült Arab Emírségek elnöki hivatala által közreadott képen Olaf Scholz német kancellárt fogadja Mohamed bin Zájid án-Nahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek elnöke Abu-Dzabiban 2022. szeptember 25-én.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS