GEOrgPOLITIKA – Georg Moszkvában (1. rész)

Nem mondom, hogy egyszerű volt ideérni, mert nem lenne igaz. A szankciók érintik a légiközlekedést is, így a nagyjából a kétórás útból tizenkettő lett. Dubajon, Bakun vagy Isztambulon keresztül lehet jelenleg Moszkvába repülni és erre az időszakra a Budapest-Dubaj-Moszkva volt elérhető áron, hát belevágtam. Az MCIS, minden évben megrendezendő Moszkvai Nemzetközi Biztonságpolitikai Konferenciára kaptam meghívást és így vízumot tudtam igényelni a rendezvényre. Az Orosz Föderáció budapesti nagykövetsége maximálisan támogatta a kiutazásom, így nekivágtam az oroszországi kalandnak. A reptéren azért sok kérdést kellett megválaszolnom, mire a határőr végre a kezébe vette a bélyegzőt és beütötte a belépést engedélyező pecsétet. Ám a röpke másfél óra már mit sem számított a hosszú tervezéshez és engedélyeztetéshez képest. 

A 12 milliós nagyváros fényei az esős járdákat világították meg és a dubaji 42-höz képest a 16 fok rám erőltetett egy dzsekit. Ami azonnal feltűnt, hogy a szankciók ellenére nyitva vannak a BMW, a Mercedes, a Cadillac és a Volkswagen szalonok és az egyik nagy német barkácsáruház előtt szinte alig volt már szabad parkoló. A nagy nyugati sportszergyártók termékei hívogatnak a kirakatokban és a legismertebb amerikai telefonmárka sem tűnt el a vitrinből az üzletben, ahol telefonkártyát vettem magamnak. Moszkvai barátom is mondta, hogy éppen olajcserét végzett terepjáróján és minden minőségi olajat lehet kapni, ahogy a háború előtt is, mindössze egy kicsivel drágábban, mint eddig. A szankciókra csak mosolyogva legyintett, „nem lehet észrevenni őket” – állította. „Igaz az első hetekben át kellett szervezni dolgokat, például bevezettük a MIR bankkártyát, így már nem zavaró a nyugati bank-és hitelkártyák kivonulása. Kuba, Egyiptom, Törökország, Thaiföld hamar el is fogadta, mivel ezekbe az országokba megy a legtöbb orosz turista.” 

Vasárnap este az éttermek tele voltak, de a plázák előtt kígyózó autósorok sem utaltak arra, hogy a szankciók térdre kényszerítették volna az orosz gazdaságot, amiben Brüsszel és Washington reménykedett. Közgazdász barátom megerősítette, hogy a gazdaság nemhogy stagnál, hanem növekszik – a háború ellenére is. Az emberek hozzászoktak a háborúhoz, a mindennapok része lett. A kormány és Putyin elnök támogatottsága is töretlen és ezt a jövő évi választások is bizonyítani fogják – vélekednek a szakértők. Persze, mindenki azt szeretné, ha vége lenne az öldöklésnek. Az oroszok nem gyűlölik az ukránokat hiszen testvérnép, de biztonságban akarják tudni az donbasszi orosz kisebbséget és persze nem szeretnének közepes- és nagy hatótávolságú amerikai rakétákat a határon. Ezeket a célokat Moszkva mindenáron meg akarja valósítani, ezekből nem enged. 

A gazdaság erősödését mutatja a munkaerőhiány is. Már Moszkvában sem egyszerű minden munkahelyet betölteni, ezért szívesen fogadják az üzbég, kazah és türkmén munkaerőt. Legtöbben beszélik is az orosz nyelvet, így könnyen beilleszkednek. Egy kárpátaljai magyar barátom is Oroszországban él 20 éve, nem bántották soha magyarsága miatt, szeret itt élni. Alig pár óra alatt már mennyi információt kaptam. Mivel első alkalommal járok Oroszországban, különösen izgalmas itt lenni. Várom a konferenciát is, értelemszerűen a migrációról adok majd elő, pontosabban a magyar határzár sikeréről és a Szerbia felől érkező jelenlegi nyomásról. Érkeznek szakértők Németországból, Irakból, Pakisztánból, Kambodzsából is, így a konferencia igazán érdekesnek ígérkezik, ahol az informatív ismeretek mellett új barátokat is szerezhetnek a résztvevők. Minden izgalmas dologról beszámolok majd a következő napokban.

Folytatjuk!