GEOrgPOLITIKA – Hogyan is zajlik a túszok szabadon engedése?

Tradicionálisan a Nemzetközi Vöröskereszt felel a hadifoglyok jólétének ellenőrzéséért, a világháborúkban is a szervezet segítette százezrek hazajutását. Most is ők vállalták a veszélyes feladatot, hogy bemennek a Gázai övezetbe és átveszik a Hamásztól a szabaduló izraeli és külföldi túszokat.

A fogvatartottakat a Gáza-metró néven elhíresült alagútrendszerben rejtegette a Hamász, így az izraeli hadsereg nem tudta pontos helyüket és védve voltak a légitámadásoktól is. Igaz, a terrorszervezet szerint több tucat túsz is életét vesztette a bombázásokban és tüzérségi támadásokban, ám ez lehet propagandafogás is. Eddig két túsz holttestét találták meg a katonák.

A konkrét lebonyolítás a következőképpen zajlik: az elengedett túszok a Hamász fegyveresei kíséretében szállnak be a Vöröskereszt terepjáróiba, és elindulnak a Rafah határátkelőhöz. A gázai–egyiptomi határig a Hamász biztosítja a konvoj útját, utána pedig átveszi az egyiptomi hadsereg a védelmet. Egyiptomi oldalon már várakoznak az izraeli speciális erők, akikkel orvos is van, és ők ellenőrzik a túszok egészségi állapotát, hogy szükség van-e azonnali beavatkozásra, például infúzió bekötésére kiszáradás miatt. Ezután helikopterekkel szállítják át Izraelbe a kiszabadult személyeket. Itt kórházi vizsgálatokban vesznek részt és pszichológusok is a segítségükre vannak, hogy feldolgozzák a traumát.

Az izraeli börtönökből szabaduló nőket és 18 év alatti férfiakat átszállították az Ofer-börtönbe, Ramallah közelébe, Ciszjordániába. A börtön 1968-ig a jordániai hadsereg egyik bázisa volt, ám a hatnapos háborúban ez a terület Izrael kezére került. A bázisból börtön lett, amelyet Zvi Ofer parancsnokról neveztek el. A katonatiszt a vonatkozó háborúban vesztette életét, innen a névadás. A szabaduló elítélteket itt is átveszi a Vöröskereszt, majd hazamehetnek ciszjordániai otthonukba és szabad emberként folytathatják életüket, amennyiben nem követnek el újabb bűncselekményeket.

Ma kudarc és sikertelenség jellemzi az Európai Unió gazdaságát az ideológiai alapú és érzelemvezérelt politika következményeként, miközben mára egyértelmű, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók kudarcot vallottak – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, Brüsszelben. A tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy napirenden volt az Oroszországgal szembeni szankciók kijátszása, ami ugyancsak bizonyítja a büntetőintézkedések értelmetlenségét, az eredetileg kitűzött célok elérésének csődjét. “A szankciós politika kudarcot vallott, azzal több a baj, nagyobb a kár, mint az értelem és a haszon. Már az a tény, hogy nagymértékű szankciókikerülés zajlik, újabb bizonyíték arra, hogy a szankciók kudarcot vallottak” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette: “Most, hogy a tizenkettedik szankciós csomagról tárgyalunk, ismét fel kell vetnünk az alapkérdést, hogy hol van az elemzés az első tizenegy csomagról. Hol van a hatásokról szóló jelentés? Ki az, aki meg tudja mondani, hogy az első tíz szankciós csomag milyen gazdasági károkat okozott Európának?”