Donald Trump saját bevallása szerint Grönlandot az USA-hoz akarja csatolni – ha kell, katonai segítséggel. Miért érdekli a leendő amerikai elnököt ennyire Grönland? És valóban az USA részévé válhat a sziget? A kiinduló helyzet az, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök választási győzelme óta többször is arról beszélt, hogy Grönland az Egyesült Államok része lesz. Ebben a tervben a jég alatt található földgáz, kőolaj, urán, gyémántok és arany és ólom fontos szerepet játszanak.
Grönlandot nagyrészt jég borítja, és a világ legnagyobb szigetén mintegy 57 000 ember él. Az észak-atlanti, nyersanyagokban gazdag és stratégiai szempontból fontos terület több mint 600 éve Dániához tartozik, de széles körű autonómiát élvez. Grönland eddig lemondott a teljes függetlenségről. Trump már nem sokkal karácsony előtt újból megbeszéléseket kezdeményezett Grönlandról. Az Egyesült Államok úgy véli, hogy „a nemzetbiztonság és a világ szabadsága érdekében feltétlenül szükséges Grönland birtoklása és ellenőrzése” – jelentette ki a leendő elnök. A republikánus ezzel első hivatali idejében tett sikertelen kísérletére épített, amikor 2019-ben Grönland megvásárlását javasolta. Kedden fia, Donald Trump Jr. látogatott el a szigetre – hivatalosan magánúton. Ugyanezen a napon idősebb Trump sajtótájékoztatót tartott floridai birtokán. Nem zárta ki, hogy katonai vagy gazdasági lépéseket tegyen Grönland és a Panama-csatorna feletti ellenőrzés megszerzése érdekében. „Ezt az üzletet meg kell kötni” – mondta Trump.
Trump egyértelmű elutasítást kapott Dániától és Grönlandtól a 2019-es vásárlási javaslatára. A reakciók ezúttal is hasonlóak. „Grönland a miénk. Nem vagyunk és soha nem is leszünk eladhatóak” – jelentette ki az önkormányzati sziget miniszterelnöke, Mute Egede. Újévi beszédében azonban a grönlandi kormányfő is ragaszkodott a Dániától való függetlenséghez. Trump nem az első amerikai elnök, aki érdeklődik Grönland iránt. Amikor Grönland még dán gyarmat volt, az Egyesült Államok az akkori elnök, Harry Truman vezetésével 1946-ban 100 millió dollárért aranyban akarta megvásárolni a szigetet, mint a hidegháború idején stratégiai értéket. A koppenhágai kormány azonban már akkor is elutasította az eladást.
Grönland 1953-ig dán gyarmat volt, ma pedig a Királyság önigazgatású területe. A szigetnek 2009 óta joga van népszavazáson kinyilvánítani függetlenségét. Ha ez megtörténik, Grönland dönthet úgy, hogy csatlakozik az USA-hoz – például társulási megállapodás formájában, mint a Marshall-szigetek, Mikronézia és Palau a Csendes-óceánon. Bár a szigetlakók többsége szeretné a függetlenséget, a Dániától és az EU-tól való gazdasági függőségük miatt szkeptikusak ezzel kapcsolatban. Grönlandon tavasszal előre hozott parlamenti választásokat tartanak. A Dániától való függetlenség a választási kampány egyik fő témája. A grönlandi politikusok 2019 óta többször kijelentették, hogy érdekeltek az Egyesült Államokkal való együttműködés és kereskedelem erősítésében. „Grönland a Dániától való függetlenedésről beszél, de egyetlen grönlandi sem akar egyszerűen átállni egy új gyarmatosítóhoz” – magyarázza Ulrik Pram Gad grönlandi szakértő a Dán Nemzetközi Tanulmányok Intézetétől.
Aaja Chemnitz, aki Grönlandot képviseli a dán parlamentben, szintén határozottan ellenzi az Egyesült Államokkal való integrációt: „Nem akarok bábu lenni Trump álmaiban, hogy birodalmát kiterjessze az országunkra”.
A hatalmas sarkvidéki sziget nagy stratégiai jelentőséggel bír az USA számára. Légierőjük bázisa van ott, amely ballisztikus rakéták korai előrejelző rendszerével rendelkezik, mivel a legrövidebb útvonal Európából Észak-Amerikába Grönlandon keresztül vezet. Földrajzilag Grönland az észak-amerikai kontinens része, és a főváros, Nuuk közelebb van New Yorkhoz, mint Koppenhágához. Ulrik Pram Gad kutató szerint az USA számára létfontosságú, hogy más nagyhatalmak ne vethessék meg a lábukat a szigeten. Az USA kifejezte érdeklődését egy erősebb katonai jelenlét iránt a szigeten, hogy ellenőrizze a Grönland, Izland és az Egyesült Királyság közötti vizeket, amelyeket az orosz hadihajók és atom-tengeralattjárók átjárójának tekintenek. A kül- és biztonságpolitika azon területek közé tartozik, amelyekért a dán kormány továbbra is felelős, annak ellenére, hogy Grönland messzemenő autonómiát élvez. Dánia 1949-es megalakulása óta tagja a NATO-nak, ami azt jelenti, hogy Grönland területe a nyugati katonai szövetség része.
Grönlandon és környékén értékes ásványkincsek is találhatók. Ezek közé tartozik az olaj, a gáz, az arany, a gyémánt, az urán, a cink és az ólom. A kormány azonban környezetvédelmi okokból megtiltotta az olaj és a földgáz kitermelését. A bányászati ágazat fejlesztése is megrekedt a bürokratikus akadályok és az őslakosság ellenállása miatt. Ennek következtében a gazdaság a halászattól függ, amely az export több mint 95 százalékát adja. Emellett évente közel egymilliárd dollárnyi támogatás érkezik Dániából, amely az állami költségvetés mintegy felét fedezi. A globális felmelegedés miatt a grönlandi jégtakaró alatti nyersanyagok egyre inkább hozzáférhetővé válnak. A grönlandi jégtakaró az antarktiszi jégtakaró után a Föld második legnagyobb jégtakarója. Teljes elolvadása a tengerszint mintegy hét méteres emelkedését okozhatja.
Amikor Trump 2019-ben felajánlotta, hogy megvásárolja a szigetet, Dánia határozottan elutasította az ajánlatot. Mette Frederiksen miniszterelnök akkor „abszurdnak” nevezte a javaslatot. Most Frederiksen azt mondta, nincs meg a képzelete ahhoz, hogy Trump terveit valaha is megvalósíthassa. Hozzátette, hogy a grönlandiak egy nép és ez az ő országuk. „Csak Grönland határozhatja meg Grönland jövőjét”. Lars Lökke Rasmussen külügyminiszter azt mondta, hogy Dánia azonban nyitott a párbeszédre az Egyesült Államok sarkvidéki érdekeiről.
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci
NemarKa
2025-01-09 at 23:04
K
2025-01-09 at 19:54
Vedd már észre magad ember. Nevetséges vagy és azzá teszed a táborodat is.
t
2025-01-09 at 22:11
Logikuss
Tudod ez úgy van hogy borzalmasan hülye vagy már megint.
Logikus
2025-01-09 at 20:50
Szánalmasak a ballib kommentelők, ahogy nekimentek Trumpnak Panama meg Grönland miatt, miközben, minden volt elnökük háborút indított szuverén országok ellen!
Érdekes akkor csendben voltak!
Hogy is van ez???
Cremo
2025-01-09 at 20:26
Trump sokkal rosszabb elnök lesz,mint Biden volt.Kanadát az USA-hoz akarná csatolni, Grönlandot és a Panama csatornát akár katonai eszközökkel is elfoglalná.Az európai termékekre magas vámokat fog kivetni,kínálja nekünk méregdrágán a cseppfolyósított földgázát, figyelmen kívül hagyja a nemzetközi klíma megállapodást és még ráadásul azt akarja, hogy az európai országok a GDP-jük 5%-át költsék védelmi kiadásokra,ami a jelenlegi gazdasági helyzetben sok európai állam számára komoly megszorításokat igényelne.
Bandi
2025-01-09 at 20:04
A gond alighanem az eszkimók (vagy a fókák?) 2009 óta fennálló önállósodási lehetősége.
K
2025-01-09 at 19:54
lyózanfely
2025-01-09 at 17:20
–A liberálisok törvénytelen rengeteg embervéráldozatot követelő bábkormánya meg se kottyan neked Ukrajnában és Tajvanon , stb., de most kiábrándulsz és siránkozol mint a mimóza……
–Igazán nagyon furcsa és érthetetlen vagy ezzel az álszent libsi logikával.
Javulj meg.
t
2025-01-09 at 18:56
A békepártiak egy szürke hétköznapjai. Panama Grönland Kanada bekebelezése.
Mi lesz ünnepnapon?
Ehhez képest Putyin kispályás.
ezazöld
2025-01-09 at 18:10
attól hogy usa(amúgyis csak névleges) vezetője megváltozik- még marad a szellemisége és igazi uralói:agresszív agresszor.
Aminek csalhatatlan tanújele a csillagokkal teleokádott zászlaja.
koko kovac kobra
2025-01-09 at 18:09
Orbán Balázs már épp indulóban Grönlandra, egy fehér zászló társaságában, hogy elmagyarázza a fókavadászoknak ’56 tanulságait.
dr. Kolompár G.
2025-01-09 at 17:57
“A Mar-a-Lagóban lévő rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján a republikánus párti politikustól azt kérdezték: biztosítani tudja-e a világot afelől, hogy nem alkalmaz katonai, illetve gazdasági nyomásgyakorlást Panamával és Grönlanddal kapcsolatban. Trump úgy felelt, hogy „egyik (ország) esetében sem tudja ezt garantálni”. „De azt kijelenthetem, hogy a gazdasági biztonság szempontjából szükségünk van rájuk” – tette hozzá.
Ja. Gazdasági biztonság. Minden tolvajnak ez a szándéka. Akkor pont egy “éldemokrata” országnak ne ez lenne az érdeke? Na, most kellene az egész földön minden államnak ellenálni, és wc papírt csinálni a dollárból. A gazdasági biztonság jegyében.
dr. Kolompár G.
2025-01-09 at 17:41
Gőg, arrogancia és lekezelő stílus tekintetében Trumpnak sem kell segítségért folyamodnia. Tényleg megnyílhatna már a föld az USA alatt.
enteriőr
2025-01-09 at 17:38
Azaz, a béke záloga katonai megszállással fenyegeti Grönlandot, de Kanada és Panama is izgulhat. Vajon lesz idő ezek mellett Tónira?
lyózanfely
2025-01-09 at 17:20
K
2025-01-09 at 14:34
Ne égesd már magad ezzel a libsi logikával!
Megennéd a szart, mert jobb, mint a fos?
Én végigittam a fél belvárost Trump győzelme után, de erre most csak egy szó van: kiábrándító.
hiperpasszív felsőfokú
2025-01-09 at 17:04
El a kezekkel Grönlandtól! A hódítások kora lejárt. Ukrajna után Grönlandra fáj a fogatok? Imperialista Trump takarodj!
Terry Black Emlékzenekar
2025-01-09 at 16:59
Lesz itt még meglepetés. Persze a Trumpcuppantásta idomított Orbán-huszárok is érzik a zavart a térben, már keresik lázasan a magyarázatot a vállalhatatlanra. Mert egyelőre fentről nem érkezik az ideológiai segítség. Ki fog derülni, semmi sem az, aminek eddig látszott. Persze ez a fajta gyorsan rátalál az új hátsóra, amit aztán szintén fényesre…
hivo
2025-01-09 at 15:38
Ez csak a Monroe doktrina
megujitasa es akkor meg
nem beszelt a cikk a
kinaik erdeklodeserol a
sziget iranyaban.
🐑🐑🐑🐑🐑🐑🐑🐑🐵🐵🐒🐒🐒
2025-01-09 at 15:04
Na, spöttle elkezdte puhítani az agyalágyultakat…
Szerintem jó esély van arra, hogy a birkákat addig kajáltatja, amíg be nem látják hogy ez egy evidencia.
Mármint hogy Grönlandra jogosan tart igényt az usa.
Hisz légvonalban közelebb van Washingtonhoz..
Bégessetek birka népség!
Beeeeee
Joris
2025-01-09 at 14:56
Az ilyesmi terülqri einstandban otthon vannak az amcsik!
Merthiszen országuk egész területét erőszakkal és csalással (“üveggyöngy” és lerészegítés) csaklizták el az őslakos indiánoktól. Saját tulajdonú kontinensnyi országuk helyett kaptak néhány rezervátumot. Tehát Grönland nem az első ilyen lenne; egy másik példa Hawaii, de Guam vagy az Amerikai Virgin-szigetek is ilyen.
Tisztelettel, a legjobbakat!
K
2025-01-09 at 14:34
–Grönland sokkal egyszerűbb és erkölcsösebb nyersanyaghoz jutás a 34 ezer milliárd dollár USA államadósság megszüntetéséhez, mint a demokraták gyilkos ukrajnai bábállam erőltetése.
Georgia
2025-01-09 at 14:34
A “béke-tábor” új vezetője katonai intervenciót fontolgat … na nem az I.S.I.S.-szel vagy a jemeni lázadókkal szemben, hanem Dániával szemben! Dánia NATO-tag. Oroszországgal békét kell kötne, de a NATO-szövetségeseket katonai támadással kell fenyegetni. Ettől hogyan lesz Amerika “Great Again”???
fakenewsAdam
2025-01-09 at 14:16
TrUmP ElhoZZa a BÉkéT
Csiga-biga
2025-01-09 at 14:14
Grönland soha nem lesz az Amerikaiaké.