Pesti Srácok

Szabad-e behozni a Halloweent Magyarországra? – Libz of TikTok Hungary

Hányszor, de hányszor hallottuk már azt a mondást, hogy "Magyarországon nincs Halloween, Magyarországon halottak napja van"? Sokan ugyanis a mai napig úgy gondolják, hogy az ijesztgetéssel összekötött beöltözés, a halloweeni bulik, díszek, illetve az október végi "spooky" hangulat mind-mind "az USA majmolása", ami nemcsak a magyar hagyományoknak, hanem a gyerekeknek is árt.

A minap jött velem szembe egy videó, amelyben egy közel 600 ezres követőtáborral rendelkező tiktokker apuka sikeresen lefordítja a Halloween szót arra, hogy Hell Will Win, avagy a "pokol győzni fog". Az apuka kifejti, hogy a Halloween és annak szokásai azt tanítják a gyerekeknek, hogy a félelem és a halál vicces dolgok, valamit hogy "a boszorkányság, a bálványimádás és az okkultizmus mókás dolog". Az apuka szerint a Halloween miatt a gyerekek azt hitetik, hogy szellemekkel, démonokkal következmények nélkül lehet játszani, hogy a gonoszból lehet jót csinálni, illetve, hogy a "populáris kultúra előrébb van, mint az Isten törvényei". Az apuka sarkos véleményét ráadásul arra vezeti ki, hogy gyermekünk teljes személyiségét eltorzíthatja az, ha évente egyszer, október vége fele találkozik a Halloween jelenségével, és ne adj Isten, megnézünk vele egy Caspert vagy egy Addams Family-t.

Valóban pokoli ünnep, vagy csak egy régi pogány hagyomány?

PestiSracok facebook image

Röviden összefoglalva, a Halloween a kelta samhainra vezethető vissza, ami erősen a halottakhoz kötődik (samhain a kelta naptár utolsó napja, a szó a nyár végét jelenti). A kelták és a gael nyelvet beszélő népek úgy hitték, hogy október 31-én a világ és a túlvilág közti határ elvékonyul, sőt, megnyílik, a holtak és a természetfeletti lények átjöhetnek az emberek közé. A vaskorban (Krisztus előtt 800–600 körül) már javában ünnepelt samhaint az ókorban más népek is átvették, mindenekelőtt a rómaiak, akik néhány saját ünneppel keverték: a parentáliával és a feráliával (a holtak emléknapja, amit eredetileg februárban tartottak), valamint Pomona napjával – ez utóbbi egy menád, Bacchus boristen kíséretének egyik tagja, a gyümölcstermesztés védnöke. A termények, illetve a betakarítás és az aratás vége más kultúrkörökben is a holtak napjához kapcsolódott.

A Halloween elnevezés valamikor a XVI. században alakult ki. A mindenszentek előtti éjszakát az írek All Hallows Even (even = evening, Minden Szentek Estéje) néven illették, a skótok ezt egyszerűsítették Halloweenre. A Halloween tehát, bár nevében a Mindenszentekre utal, valójában nagyon is egy régi, pogány ünnep, amelyből mára – a karácsonyhoz és a húsvéthoz is hasonlóan – a fogyasztói társadalom egyik legkedveltebb hagyománya lett.

De miért ne lehetne hazánkban egyszerre halottak napja, mindenszentek és Halloween is?

Jogos, egyszerre nem is lehetnének ezek az ünnepek egy napon, hiszen egymást követik. Halloween október 31. estéje, a mindenszenteket november elsején, a halottak napját pedig november másodikán tartjuk hagyományosan. Valóban, a Halloween mint közösségi esemény pár éve kezdett el főleg a fiatalok körében elterjedni Magyarországon is; manapság már egyáltalán nem szokatlan ezen az estén bulizni, beöltözni, de néhol még a cukorkagyűjtéssel is próbálkoznak a gyerekek. Miért lenne ördögtől való egy olyan ősi hagyomány, amely közelebb hozza a mitikus lényeket hozzánk, a halált és a félelmet úgy bemutatva, hogy annak rémisztő és szórakoztató részével is megismerkedhessenek a gyerekek?

Nem lesz egy gyerekből sorozatgyilkos csak azért, mert – szigorúan 12 éves kor felett – lát egy ilyen filmet, sőt, nem is lesz belőle okkultista sátánimádó csak azért, mert tinédzserkorban megnézi Az ördög ügyvédjét. Jobbat mondok: a vámpírok létezésében sem fog hinni a hatéves, miután látta a Hotel Transylvaniát. És tudjátok, miért nem? Bizony, a nevelés miatt. Ha a gyermek otthon megfelelő nevelést kap, megfelelő figyelemmel és értékrenddel kiegészítve, akkor pontosan megtanulja, hogy mind ezek a hagyományok, mind pedig ezek a filmek egy-egy hangulatot, szórakozást jelentenek, nem pedig valódi történeteket. Az, hogy a – mély jelentéssel bíró – hagyományos keresztény ünnepek mellett bevezetünk a Halloweenhez hasonló, esetenként pogány, messziről jött hagyományokat is, még nem azt jelenti, hogy a keresztény ünnepek jelentősége csorbulna vagy elveszne, sőt, nem is jelent veszélyt sem a gyermek fejlődésére, sem pedig a saját értékrendünkre.

Sokkal rosszabb dolgok is jönnek nyugatról napjainkban a Halloweennál, foglalkozzunk inkább azokkal, a gyerekeket meg a tiniket hagyjuk, hogy egy estére a boszorkányok, csontvázak és a horrorsztorik világába repülhessenek. Legalábbis ezt gondolom én, a vitára bárkivel nyitott vagyok.

FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALMAKKAL VÁRUNK TITEKET A TIKTOKON IS, @PSTV_OFFICIAL2 NÉVEN!

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Háromgyermekes postáskisasszonnyal, a pártklub kalandos múltú sztárjával bukott le Jakab Péter

Exkluzív 2021 november 24.
Háromgyermekes édesanya Molnár Enikő, Jakab Péter kabinetfőnöke, akivel lebukott a Jobbik elnöke – tudta meg a PestiSrácok.hu. Hétfőn a Bors hozott hozott nyilvánosságra egy videofelvételt, amelyen az látható, hogy Jakab egy budapesti lakásnál várja a nőt, majd széttárt karokkal rohan elé, másnap reggel pedig nagy körültekintéssel, együtt is távoztak a lakásból. Az azóta megjelent cikkek szerint Jakab autója többször is ennél a lakásnál parkolt és olyan fotó is nyilvánosságra került, amelyen a Jobbik elnöke egy bőrönddel érkezik a lakáshoz. Kedden pedig arról írt a Bors, hogy bár Molnár Enikő letagadta, hogy Jakab ezúttal is nála töltötte az éjszakát, később úgy menekítették ki a politikust a lakásból. Jakab Péter persze tagad és perrel fenyeget mindenkit, azt próbálja elhitetni, hogy csak munkakapcsolat fűzi a kabinetfőnökéhez, és egész éjszakákon át csak dolgoznak.