Pesti Srácok

Szabad-e behozni a Halloweent Magyarországra? – Libz of TikTok Hungary

Hányszor, de hányszor hallottuk már azt a mondást, hogy "Magyarországon nincs Halloween, Magyarországon halottak napja van"? Sokan ugyanis a mai napig úgy gondolják, hogy az ijesztgetéssel összekötött beöltözés, a halloweeni bulik, díszek, illetve az október végi "spooky" hangulat mind-mind "az USA majmolása", ami nemcsak a magyar hagyományoknak, hanem a gyerekeknek is árt.

A minap jött velem szembe egy videó, amelyben egy közel 600 ezres követőtáborral rendelkező tiktokker apuka sikeresen lefordítja a Halloween szót arra, hogy Hell Will Win, avagy a "pokol győzni fog". Az apuka kifejti, hogy a Halloween és annak szokásai azt tanítják a gyerekeknek, hogy a félelem és a halál vicces dolgok, valamit hogy "a boszorkányság, a bálványimádás és az okkultizmus mókás dolog". Az apuka szerint a Halloween miatt a gyerekek azt hitetik, hogy szellemekkel, démonokkal következmények nélkül lehet játszani, hogy a gonoszból lehet jót csinálni, illetve, hogy a "populáris kultúra előrébb van, mint az Isten törvényei". Az apuka sarkos véleményét ráadásul arra vezeti ki, hogy gyermekünk teljes személyiségét eltorzíthatja az, ha évente egyszer, október vége fele találkozik a Halloween jelenségével, és ne adj Isten, megnézünk vele egy Caspert vagy egy Addams Family-t.

Valóban pokoli ünnep, vagy csak egy régi pogány hagyomány?

PestiSracok facebook image

Röviden összefoglalva, a Halloween a kelta samhainra vezethető vissza, ami erősen a halottakhoz kötődik (samhain a kelta naptár utolsó napja, a szó a nyár végét jelenti). A kelták és a gael nyelvet beszélő népek úgy hitték, hogy október 31-én a világ és a túlvilág közti határ elvékonyul, sőt, megnyílik, a holtak és a természetfeletti lények átjöhetnek az emberek közé. A vaskorban (Krisztus előtt 800–600 körül) már javában ünnepelt samhaint az ókorban más népek is átvették, mindenekelőtt a rómaiak, akik néhány saját ünneppel keverték: a parentáliával és a feráliával (a holtak emléknapja, amit eredetileg februárban tartottak), valamint Pomona napjával – ez utóbbi egy menád, Bacchus boristen kíséretének egyik tagja, a gyümölcstermesztés védnöke. A termények, illetve a betakarítás és az aratás vége más kultúrkörökben is a holtak napjához kapcsolódott.

A Halloween elnevezés valamikor a XVI. században alakult ki. A mindenszentek előtti éjszakát az írek All Hallows Even (even = evening, Minden Szentek Estéje) néven illették, a skótok ezt egyszerűsítették Halloweenre. A Halloween tehát, bár nevében a Mindenszentekre utal, valójában nagyon is egy régi, pogány ünnep, amelyből mára – a karácsonyhoz és a húsvéthoz is hasonlóan – a fogyasztói társadalom egyik legkedveltebb hagyománya lett.

De miért ne lehetne hazánkban egyszerre halottak napja, mindenszentek és Halloween is?

Jogos, egyszerre nem is lehetnének ezek az ünnepek egy napon, hiszen egymást követik. Halloween október 31. estéje, a mindenszenteket november elsején, a halottak napját pedig november másodikán tartjuk hagyományosan. Valóban, a Halloween mint közösségi esemény pár éve kezdett el főleg a fiatalok körében elterjedni Magyarországon is; manapság már egyáltalán nem szokatlan ezen az estén bulizni, beöltözni, de néhol még a cukorkagyűjtéssel is próbálkoznak a gyerekek. Miért lenne ördögtől való egy olyan ősi hagyomány, amely közelebb hozza a mitikus lényeket hozzánk, a halált és a félelmet úgy bemutatva, hogy annak rémisztő és szórakoztató részével is megismerkedhessenek a gyerekek?

Nem lesz egy gyerekből sorozatgyilkos csak azért, mert – szigorúan 12 éves kor felett – lát egy ilyen filmet, sőt, nem is lesz belőle okkultista sátánimádó csak azért, mert tinédzserkorban megnézi Az ördög ügyvédjét. Jobbat mondok: a vámpírok létezésében sem fog hinni a hatéves, miután látta a Hotel Transylvaniát. És tudjátok, miért nem? Bizony, a nevelés miatt. Ha a gyermek otthon megfelelő nevelést kap, megfelelő figyelemmel és értékrenddel kiegészítve, akkor pontosan megtanulja, hogy mind ezek a hagyományok, mind pedig ezek a filmek egy-egy hangulatot, szórakozást jelentenek, nem pedig valódi történeteket. Az, hogy a – mély jelentéssel bíró – hagyományos keresztény ünnepek mellett bevezetünk a Halloweenhez hasonló, esetenként pogány, messziről jött hagyományokat is, még nem azt jelenti, hogy a keresztény ünnepek jelentősége csorbulna vagy elveszne, sőt, nem is jelent veszélyt sem a gyermek fejlődésére, sem pedig a saját értékrendünkre.

Sokkal rosszabb dolgok is jönnek nyugatról napjainkban a Halloweennál, foglalkozzunk inkább azokkal, a gyerekeket meg a tiniket hagyjuk, hogy egy estére a boszorkányok, csontvázak és a horrorsztorik világába repülhessenek. Legalábbis ezt gondolom én, a vitára bárkivel nyitott vagyok.

FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALMAKKAL VÁRUNK TITEKET A TIKTOKON IS, @PSTV_OFFICIAL2 NÉVEN!

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.