Egy 19 órás repülőút után, a fél bolygót megkerülve eljutottam utam első állomására, Moszkvába, hogy képet kapjak a fronthelyzetről, megnézzem mi a helyzet Kurszkban, ahol 81 év után ismét német páncélosok gördülnek egy vesztes csata felé, ahogy anno Hitler seregei is tették. Lesz alkalmam Szergej Lavrov politikai tanácsadójával, Rodion Mirosnyik államtitkár úrral is interjút készíteni és érinteni olyan kérdéseket, mint hazánk energiabiztonsága.
A kurszki betörés mindenkit megdöbbentett, a tv-csatornák egész nap az ott készült haditudósításokat sugározzák, ahogy a „Lancet-drónok” és az „Aligátor helikopterek” csapásokat mérnek az ukrán páncélosokra, akik légi támogatás nélkül lépték át a határt. A lassú páncélosok könnyű célpontnak számítanak, ám a szétszóródó ukrán csapatok még mindig folytatják a harcot és a távolból nehéztüzérség is támogatja őket. Sok tízezer orosz hagyta el a környéket, hogy családjukat biztonságba tudják, mivel az ukrán katonák még a civil járműveket is lövik. Többen mutatták a golyó ütötte nyomokat autójuk karosszériáján és a szélvédőkön. Még a német „Bild” is megírta, hogy a történelem legnagyobb páncélos ütközete, a „Kurszki-csata” után 81 évvel ismét német gyártású harckocsik támadnak Oroszországban. Akkor 6000 páncélos vívott ütközetet 1943 július 4. és július 13. között. A két fél vesztesége a kilenc nap alatt meghaladta a kétszázezer főt.
Komoly az összefogás országszerte, rengetegen küldenek adományokat a menekülő családoknak, a katasztrófavédelem pedig sátrakat épít, konzerveket és ivóvizet szállít a menekülőknek. Sokan gyermekjátékokat adományoznak a gyűjtőpontokon, hogy azzal kissé eltereljék a picik figyelmét a nehéz napokról. A nagyobbaknak a kormány táborokat szervezett, ahol a tinédzserek sportolhatnak, evezhetnek, úszhatnak és vízilabdázhatnak.
Sok értelme nem volt a támadásnak, mivel már az első nap közel 400 ukrán katona esett el. Még a „Times” is feltette a kérdést, hogy mi az értelme ennek a támadásnak, mivel beáldozzák a támadó erőket. Német lapok is feltették a kérdést, hogy ezt vajon a nyugati szövetségesek jóváhagyták-e, mert nagy valószínűséggel ez Zelenszkij ukrán elnök magánakciója volt. Ukrán katonai vezetők szerint az itt elesett katonákra nagy szükség lett volna a front keleti szakaszán, mivel ott folyamatos az orosz előrenyomulás.
Oroszország komolyan veszi a támadást és a Beloruszban állomásozó „Wagner-csoportot”, valamint csecsen speciális erőket vetnek be a határ menti frontszakaszon. Az oroszországi kurszki területen folyó harc “döntő ütközet”, amely végső soron Kijev összeomlásához vezet – állította Apti Alaudinov vezérőrnagy, az oroszországi Csecsen Köztársaságból származó Ahmat különleges erők parancsnoka.
A Telegram-csatornáján szombaton közzétett videóban Alaudinov, akit 2024 áprilisában neveztek ki az orosz fegyveres erők katonai-politikai főigazgatóságának helyettes vezetőjévé, azt mondta, hogy “elképzelhetetlen”, hogy Oroszországot legyőzzék a csatatéren. A bejegyzéseket az ukrajnai behatolással kapcsolatban tette, amely a határ menti Kurszk térségében történt, és amely a legnagyobb támadás orosz terület ellen a szomszédos államok közötti konfliktus 2022 februárjában történt kirobbanása óta.
“Nincs helyetek… a mi földünkön, és mindent megteszünk, hogy távol tartsunk benneteket” – mondta, hangsúlyozva, hogy “Oroszország egységesebb, mint valaha, mi olyan erő vagyunk, amelyet senki sem állíthat meg”.
A behatolás keddi kezdete óta az ukrán hadsereg közel 1120 katonát és 140 páncélozott járművet vesztett – közölte az orosz védelmi minisztérium, hozzátéve, hogy az előrenyomulást megállították.
Lukasenko belorusz elnök azzal vádolja Ukrajnát, hogy drónokat vezérelt át országa légterén és ellenlépésekkel fenyegette meg Kijevet, ha nem tartja tiszteletben a belorusz határt és légteret. Brüsszel pedig továbbra is azt hazudja, hogy sem hazánk, sem pedig Szlovákia olajellátását nem veszélyezteti Ukrajna azon lépése, hogy kevesebb kőolajat pumpál át a „Barátság” kőolaj vezetéken. A kurszki támadás pedig komolyan fenyegette a gázellátás biztonságát. A tőzsdén már érezhető volt, hogy beindult a spekulálás az energetikai részvényekkel. Nem csodálnám, ha pont ez is lett volna a támadás egyik célja…
Hogy még komolyabb legyen a helyzet, a Zaporozsija atomerőmű egyik hűtőtornya is kigyulladt egy ukrán rakétatámadás következtében. Európa legnagyobb nukleáris létesítménye a harcok kezdete óta orosz kézen van, és a Donbász valamint a Krím-félsziget energiaellátását biztosítja. A tüzet sikeresen eloltották és nem került ki sugárzó anyag a légkörbe.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS