Pesti Srácok

Megszólalt Moszkva a budapesti Trump–Putyin-találkozóról

Megszólalt Moszkva a budapesti Trump–Putyin-találkozóról
Fotó: Gavriil Grigorov

A Kreml szerint most az ukrajnai rendezés aprólékos munkája a legfontosabb, nem Putyin és Trump találkozójának megszervezése. A budapesti békecsúcsot nem törölték, csak halasztották – mondta az orosz elnök. Moszkva nyitott az ukrajnai helyzet rendezésére.

Most alapos munkára van szükség az ukrajnai rendezés részleteit illetően, nem pedig Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozójának gyors megszervezésére – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a TASZSZ hírügynökségnek adott válaszában, amikor a két vezető személyes tárgyalásainak mielőbbi előkészítéséről kérdezték. Moszkva nyitott az együttműködésre – írta a Magyar Nemzet.

A Kreml képviselője szerint jelenleg nincs szükség ilyen csúcstalálkozóra.

Jelen pillanatban nagyon aprólékos munkára van szükség a rendezés problémájának részleteivel kapcsolatban – hangsúlyozta Peszkov.


Moszkva szerint Amerikának kell lépnie
 

Oroszország és az Egyesült Államok elnökei október 16-i telefonbeszélgetésük után megállapodtak abban, hogy Budapesten találkoznak, és megkezdik a budapesti békecsúcs előkészítését. Azonban október 23-án Trump váratlanul bejelentette, hogy a csúcstalálkozót határozatlan időre elhalasztják, mert nem tudná elérni azt, ami szükséges a tervezett időpontig.

Putyin jelezte, hogy a budapesti találkozó inkább elhalasztásra, mintsem törlésre került, és az Egyesült Államok kezdeményezte a csúcstalálkozót. A legmagasabb szintű személyes kapcsolatok jövője ezért az amerikai oldalon múlik – hangsúlyozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.