Valami elkezdődött: Putyinnal és Zelenszkijjel is egyeztet Trump - GEOrgPOLITIKA
Donald Trump megválasztott elnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal. Részletek még nem derültek ki, ám nyilvánvalóan elkezdődik a háborús konfliktus rendezése. Afganisztán nemzetközi szinten elszigetelődött, mióta a tálibok 2021-ben átvették a hatalmat.Az Afgán Iszlám Emirátus most a klíma világkonferencián térhet vissza a nemzetközi színtérre, ezért most egy küldöttségük utazott Bakuba.Az ország pénzügyi segítséget remél és politikai elismerést.
Amerikai sajtóhírek szerint Donald Trump már csütörtökön telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Arra kérte, hogy Oroszország ne eszkalálja a háborút és egyben figyelmeztette is, hogy az USA nagyon komoly erőkkel rendelkezik Nyugat-Európában. Trump kilátásba helyezte, hogy a közeljövőben ismét találkozik Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy egyeztessen az ő álláspontjáról is. Mindkét vezető véleményének és terveinek meghallgatása után tudna az új elnök - egy szakértői bizottság révén - érdemben felállítani egy tűzszüneti tervet, amelyekből később akár béketárgyalások lehetnek. Igen valószínű, hogy Ukrajna az összes területet visszaköveteli, Oroszország pedig az egész Donbaszt szeretné, ergo még az el nem foglalt településeket Donyeck, Luganszk és Zaporozsia megyékben is.
Annak ellenére, hogy a talibánt sok állam nem ismeri el, működnek afgán nagykövetségek több európai országban is. Azerbajdzsán mellett, Oroszország, Kína, Szaúd-Arábia, Japán, Irán és Katar mellett, több közép-ázsiai állam nyitotta meg ismét diplomáciai képviseletét Afganisztánban. Az afgán tálibok 2021-es hatalomra kerülésük óta először vesznek részt az ENSZ-klímakonferenciáján. A kabuli külügyminisztérium szóvivője, Abdul Qahar Balkhi szerint egy afgán küldöttség vesz részt az azerbajdzsáni fővárosban, Bakuban megrendezendő klímaváltozási világkonferencián (COP29). A Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség tisztviselői már megérkeztek Azerbajdzsánba.
Egyelőre nem világos, hogy a küldöttség milyen státuszban lesz. Feltehetően azonban a tálibok csak megfigyelőként vehetnek részt a kéthetes találkozón. A vendéglátó Azerbajdzsán februárban nyitotta meg újra nagykövetségét Kabulban. Ez azonban nem járt együtt a tálib kormány hivatalos elismerésével. A tálib kormányt, amely 2021 nyarán vette át a hatalmat Afganisztánban, egyetlen állam sem ismeri el. Afganisztán hiába próbált részt venni a 2022-ben az egyiptomi Sarm el-Sejkben, 2023-ban pedig Dubajban megrendezendő ENSZ-klímakonferencián.
A tálibok más tekintetben is elszigetelődtek nemzetközileg. Az ENSZ például nem engedélyezte, hogy a tálibok elfoglalják Afganisztán helyét a Közgyűlésben. A Hindukusban fekvő, sokéves háború után elszegényedett ország a világ egyik legjobban érintett országa az éghajlatváltozás által. Idén több százan haltak meg a hirtelen áradásokban. Az ország, amely nagymértékben függ a mezőgazdaságtól, az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb aszályát élte át.
A világ szinte összes többi országához hasonlóan Afganisztán is csatlakozott a párizsi klímaegyezményhez. Mivel az ország alig termel üvegházhatású gázokat, de nagymértékben szenved a globális felmelegedés következményeitől, Afganisztán kártérítést követel a gazdagabb országoktól az éghajlattal kapcsolatos károkért. Segélyszervezetek az afgán gyerekek alultápláltságáról beszélnek. A bizonytalan helyzet oka nemcsak a gazdasági instabilitás, hanem a klímaváltozás is.
Afganisztán nemrég visszafogadta többtucat, Németországból kitoloncolt állampolgárát. A férfiak több komoly bűncselekményt követtek el. Volt, aki 13 évet ült börtönben és ezután kiutasították az országból. A BBC egy riportere szerint, aki interjút tudott készíteni több visszatoloncolt afgán férfivel, a tálibok a férfiakat átadták családjaiknak, ám előbb alá kellett írniuk egy dokumentumot, hogy nem követnek el bűncselekményt az Iszlám Emirátusban.
