Pesti Srácok

Először a földrengés, aztán a bandák

Pontosan 15 évvel ezelőtt Haitit súlyos földrengés rázta meg. Több mint 200 ezer ember halt meg, és közel kétmillióan váltak hajléktalanná. Ma az ország káoszba és erőszakba süllyed. A bandaháborúk miatt tömegek menekültek a szomszédos Dominikai Köztársaságba, de százezres tömeg érkezett illegálisan az USA-ba is. A követségek és a segélyszervezetek többsége zárva van.

A Dominikai Köztársaság lezárta a határait a menekültek elől, csak azok léphetnek be az országba, akiknek van munkavállalási engedélyük. Ezért sokan csónakokon vagy halászhajókon igyekeznek elérni az amerikai partokat. Miamiban már van egy „Little Haiti” nevű városrész is, ahol a menekültek telepedtek le az elmúlt évtizedekben. Az egymást váltó diktátorok, mint Papa Doc Duvalier és az elnökként öt követő fia, Baby Doc, csak kifosztották az országot, majd elmenekültek, amikor megpuccsolták őket.

Az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet története legnagyobb akcióját indította el, mondta akkor Jean-Marc Biquet, Haiti országkoordinátora: „Először is el kellett látnunk az összes sebesültet, akiket az összeomlott épületekből mentettek ki. Elsősorban sebészeti ellátásról és utókezelésről volt szó. Hónapokba telt, amíg az összes sebesültet elláttuk”. Becslések szerint több mint 200 000 ember vesztette életét a súlyos földrengésben. További százezrek sérültek meg, és csaknem kétmillióan maradtak hajléktalanok. Az élelemmel és tiszta vízzel való ellátásuk gyorsan újabb kihívássá vált.

Ma az segélyszervezetnek teljesen más típusú sérüléseket kell ellátnia Haitin: „Vannak autóbalesetek vagy lőtt sebek, mivel a szigeten már jó ideje tombol az erőszak” - magyarázza Biquet. Maga a segélyszervezet is ki van téve a támadásoknak. Novemberben egy mentőautót a rendőrség halálos fenyegetések hatására órákig feltartóztatott, és a betegek meghaltak. A rendőrség azzal vádolta a segélyszervezetet, hogy banditákat lát el, és így támogatja a bandákat. A főváros, Port-au-Prince nagy részét fegyveres bandák ellenőrzik.

PestiSracok facebook image

Ehhez jön még a politikai instabilitás. Az országot egy rivális pártokból álló átmeneti tanács irányítja, amelynek az idei évre választásokat kellett volna szerveznie – az utolsót 2016-ban tartották. A Kenya által vezetett és elsősorban az USA által finanszírozott rendőri missziónak tavaly év közepe óta nagyobb biztonságot kellett volna teremtenie. A tervezett 2500 fős erőnek azonban kevesebb mint negyedét vetették be. Diego da Rin, az International Crisis Group nevű nem kormányzati szervezet Haiti-szakértője szerint a missziónak csak több személyzettel és több felszereléssel lenne esélye a bandákkal szemben. Ehhez azonban több pénzt kellene biztosítani.

A tavasszal kirobbant börtönlázadás csak fokozta a káoszt a fegyveres erők és rabokat kiszabadító bandák között olyan komoly, napokig tartó tűzharc alakult ki, hogy több ezer embernek kellett menekülnie a lakóhelyéről. A bandaháború átterjedt a repülőtérre is ezért a légiközlekedés sokszor napokra leáll. A nagy európai és amerikai légitársaságok már egy ideje nem is szállnak le a szigeten. Az ENSZ szerint tavaly 5.358 ember esett áldozatul a bandák lövedékeinek.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)