Pesti Srácok

GEOrgPOLITIKA: Elvenné a bűnöző migránsok német állampolgárságát Merz

A CDU kancellárjelöltje, Merz valójában nem akarta a migrációt a választási kampány fő témájává tenni. Az elmúlt napokban tett nyilatkozatai azonban mást sugallanak - különösen, ha az állampolgárságról van szó. Tervei szerint bűnöző migránsoktól el lehet venni a német állampolgárságot.

Friedrich Merz a CSU októberi augsburgi pártkongresszusán azt mondta, hogy „valójában nem akar migrációs és bevándorlási kampányt folytatni”. Az Unió kancellárjelöltje most egészen más retorikát ütött meg. A Welt am Sonntagnak adott interjújában nemrég azt mondta, hogy „lehetővé kellene tenni a német állampolgárság visszavonását, ha rájövünk, hogy hibát követtünk el olyan emberekkel, akik bűncselekményeket követtek el".

- mondta a CDU politikusa.

PestiSracok facebook image

A kijelentések illeszkednek a CDU/CSU választási programjába. Ebben egyebek mellett „új törvényeket ígér a szélsőségek elleni küzdelemre”.

Ebben a CDU/CSU be akarja vezetni „a kötelező rendszeres kitoloncolást, a tartózkodási engedély megtagadását és a német állampolgárság elvesztését a kettős állampolgárok esetében”.

Merz megjegyzéseit azonnal bírálták a liberális és baloldali pártok. Mindenekelőtt a német útlevél elvesztése okoz vitát. Mi is itt a jogi helyzet? Az alaptörvény 16. cikkének 1. mondata kimondja, hogy az állam nem vonhatja vissza a német állampolgárságot. A következő mondat azonban megnyitja annak lehetőségét, hogy az állampolgárok elveszíthetik állampolgárságukat.

A német állampolgárság nem vonható vissza. Az állampolgárság elvesztésére csak törvény alapján és az érintett személy akarata ellenére kerülhet sor, ha az érintett személy emiatt nem válik hontalanná.

A CDU/CSU azt szeretné, ha egy antiszemita bűncselekmény miatt hozott ítélet elegendő lenne ahhoz, hogy egy kettős állampolgárt megfosszanak német útlevelétől és kiutasítsák. A német büntetőjogban azonban nincs antiszemitizmus bűncselekmény.

- mondta Matthias Goldmann, a wiesbadeni EBS Egyetem alkotmányjogi szakértője.

Bár léteznek olyan bűncselekmények, mint például a gyűlöletre uszítás, amelyeket antiszemitizmussal lehet motiválni, széles körű vita van arról, hogy pontosan mi számít antiszemitának. Különösen, ha az izraeli kormány bírálatáról van szó”.

Goldmann szerint a követelés egyszerűen összeegyeztethetetlen az alkotmánnyal, mert első- és másodosztályúakra osztja a németeket. Migrációs hátterű és migrációs háttérrel nem rendelkező németekre - „útlevél-németekre”, ahogy az AfD nevezi őket.

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!