Pesti Srácok

GEOrgPOLITIKA – Zelenszkij béketerve

Egy podcast-interjúban Zelenszkij ukrán elnök felvázolta a háború végének lehetséges forgatókönyvét: országa NATO-tagsága a kelet-ukrajnai, oroszok által megszállt területek nélkül is lehetséges - mondta. Az Észak Atlanti Szervezet az ukrán ellenőrzési területeken lehetne aktív, a Donbasz és a Krím-félsziget orosz ellenőrzés alatt lennének.

A Lex Fridman amerikai podcasterrel folytatott többórás beszélgetésben Zelenszkij egyebek mellett az országának szóló NATO-meghívás lehetséges feltételeiről elmélkedett. Közvetett módon különbséget tett az Ukrajna által ellenőrzött ukrán területek és az Oroszország által részben vagy teljesen megszállt öt kelet-ukrajnai terület között. Fridman korábban felvetette annak lehetőségét, hogy a NATO a luhanszki, donyecki, zaporizzsjai, herszoni és krími területek nélkül fogadná el Ukrajnát. Erre válaszul Zelenszkij azt mondta:

A béke eléréséhez Ukrajnának a NATO-tagság mellett további biztonsági garanciaként erős fegyvercsomagokat kellene kapnia az USA-tól és az EU-tól.„Mert biztonsági garanciák nélkül Vlagyimir Putyin vissza fog jönni” - mondta Zelenszkij. Egy esetleges béke vagy tűzszünet további megszilárdítása érdekében pedig további szankciókra lenne szükség Oroszország ellen, hogy Putyin ne tudja tovább tölteni a hadikasszát az olaj- és gázeladásból származó bevételekkel.

PestiSracok facebook image

Az interjúban Zelenszkij megismételte azt a véleményét, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök szerepe döntő lehet a háború kimenetele szempontjából. Trumpnak meg kell győznie az orosz elnököt, hogy egyezzen bele a tűzszünetbe. „Trump és én meg fogunk állapodni, és Európával együtt erős biztonsági garanciákat fogunk felajánlani, és utána beszélhetünk az oroszokkal” - mondta Zelenszkij. „Mi és Trump leszünk az elsők, Európa pedig támogatni fogja Ukrajna álláspontját”.

A háromórás interjújában Zelenszkij elmondta, hogy azt javasolta Trumpnak, hogy adja át Ukrajnának azt a 300 milliárd dollárnyi orosz jegybanki pénzt, amelyet az Egyesült Államok és az EU fagyasztott be. A pénzen Ukrajna amerikai fegyvereket vásárolna. Zelenszkij szerint ez egy remek javaslat, mivel tovább pörgetné az amerikai fegyveripart és az USA gazdaságát.

Trump január 20-án lép hivatalba. A választási kampány során bejelentette, hogy hivatalba lépését követően „24 órán belül” helyreállítja a békét Ukrajnában. Ezt Ukrajnában szkeptikusan fogadták: a kijevi kormány attól tart, hogy az ország számára kedvezőtlen megállapodásra kényszerülhet. Zelenszkij néhány nappal ezelőtt az ukrán televíziónak adott interjújában a biztonsági garanciák fontosságát, valamint Trump szerepét hangsúlyozta: „Ő abban a helyzetben van, hogy megállítsa Putyint, vagy másképpen fogalmazva, hogy segítsen nekünk megállítani Putyint”. Minden biztonsági garancia az USA nélkül csak gyenge biztonsági garanciát jelent Ukrajna számára. A podcaster és informatikus Fridman ukrán származású, a szovjet időkben Moszkvában nőtt fel, mielőtt családja az 1990-es években az Egyesült Államokba költözött. Vendége volt már Trump, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Javier Milei argentin államfő is.

Donald Trump szerint Justin Trudeau lemondása után Kanada csatlakozhat az Egyesült Államokhoz. Donald Trump megválasztott amerikai elnök a TRUTH Social közösségi oldalán azt javasolta, hogy Kanada csatlakozzon az Egyesült Államokhoz, válaszul Justin Trudeau miniszterelnök lemondási szándékának bejelentésére. „Kanadában sokaknak tetszik az ötlet, hogy az 51. állam legyen. Az Egyesült Államok nem tűrheti tovább a hatalmas kereskedelmi deficitet és a támogatásokat, amelyek Kanadát a felszínen tartják. Justin Trudeau megértette ezt, és ezért mondott le” – írta.

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!