Trump fenyeget, Németország sorozná a fiatalokat
Donald Trump 50 napos ultimátumot adott Vlagyimir Putyinnak a háború lezárására. Ellenkező esetben komoly „vámháborút” indít Moszkva és azon országok ellen, akik üzletelnek Oroszországgal. Az amerikai sajtó szerint leginkább Kína és India lehet érintett a 100 százalékos „büntetővámokban”. Persze felmerül hazánk és Szlovákia is, hiszen iparunk működéséhez elengedhetetlen az orosz kőolaj és földgáz. Trump emelte a tétet, de ez elég lesz?
Trump ultimátuma komolyan hangzik, főleg azon országok számára, akik komoly üzleteket folytatnak Oroszországgal. Őket sújthatják az úgynevezett másodlagos, 100 százalékos büntetővámok. Kína és India hatalmas kontingenst vásárol kőolajból és földgázból. A két ipari óriás energiaigényét Oroszország nélkül nem lehetne kielégíteni. Kína és Oroszország több közös vezetékprojektet indított a háború kitörése óta és Szibérián keresztül áramlik a gáz és a kőolaj a „Középső Birodalomba”. India az olaj egy részét átcímkézve, felárral értékesíti uniós országoknak. A turpisság köztudott, ám a fosszilis energiahordozókra szükség van. Érdekes lehet Kína válaszlépése, hiszen az USA egyrészt el van adósodva Kína felé és rengeteg amerikai termék, főleg mobiltelefonok és computerek készülnek kínai üzemekben. Peking nyilván nem fogja hagyni, hogy az USA ilyen durván beavatkozzon gazdaságpolitikájába és válaszlépéseket fog tenni.
Fotó: MTI/AP/Jacquelyn Martin
Trump tényleg nekimegy az oroszoknak?
Kérdés, hogy mi lesz uránnal, illetve a nukleáris fűtőszálakkal, hiszen az USA maga is ezek jó részét Oroszországtól vásárolja. Azonnal felmerül hazánk ipara is, hiszen energiaigényünk nagyjából 60 százalékát az oroszoktól vásároljuk. Jelenleg semmilyen megbízható és olcsó alternatívája nincs az orosz földgáznak és a kőolajnak. Hasonló a helyzet Szlovákiában is. Kérdés, hogy érintettek leszünk-e a büntetővámok terén. Donald Trump szerint Moszkva hadiiparát a kereskedelem pörgeti. Ha a büntetővámok miatt ettől eltántorítják Oroszország üzleti partnereit, akkor a milliárdok hiánya érzékenyen fogja érinteni az orosz gazdaságot. A BRICS-tagállamok is mind ki lehetnek téve ennek az intézkedésnek.
Trump ismét szállít fegyvereket Ukrajnának, ám ezt az európai országokkal fizetteti ki. Stréberként Németország jelentkezett elsőként és megrendelt két darab „Patriot” légvédelmi rendszert Ukrajna számára 2 milliárd dollár értékben. Az amerikai elnök elmondta a sajtónak, hogy az orosz-ukrán háború már 340 milliárd dollárjába került az amerikai adófizetőknek és ezentúl minden Ukrajnának szánt fegyvert az európai partnereknek kell kifizetniük.
Németország nemcsak fegyvereket vásárol Kijevnek, hanem egyre aktívabban készül egy háborúra. Frank-Walter Steinmeier szociáldemokrata köztársasági elnök beállt Friedrich Merz tervei mögé, hogy ismét be kell vezetni a sorkatonaságot Németországban. A két politikus egyet ért abban, hogy Boris Pistorius védelmi miniszter önkéntességre alapuló haderőfejlesztése nem lesz elegendő. A német kormány szinte biztos abban, hogy a következő öt évben Oroszország háborúba fog keveredni a NATO-val.
Boris Pistorius szociáldemokrata védelmi miniszter figyelmeztette Moszkvát, hogy a balti államokban állomásozó német katonák aktívan harcolni fognak, ha Oroszország támadást indítana a Baltikum országai ellen. A háborús készülődés láthatóan nem csitul Nyugat-Európában.
