Pesti Srácok

Trump ki akarja békíteni Szaúdi Arábiát és Izraelt

Trump ki akarja békíteni Szaúdi Arábiát és Izraelt

Az Egyesült Államok politikai fordulat előtt áll: Trump elnök beleegyezett, hogy F-35-ös vadászgépeket ad el Szaúd-Arábiának. Eddig a repülőgépeket csak Izraelnek szállították a régióban. Trump feltétele, hogy a Szaúdi Királyság közeledjen Izraelhez.

Az Egyesült Államok F-35-ös vadászgépeket kíván eladni Szaúd-Arábiának. Donald Trump elnök ezt Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg washingtoni látogatása előtt jelentette be. A vadászgépek eladása jelentős politikai fordulópontot jelentene. Eddig a rendkívül fejlett lopakodó technológiás repülőgépeket csak szoros szövetségesüknek, Izraelnek szállították a régióban. A szaúdiak arra számítanak, hogy az Egyesült Államoktól most megkaphatják a legmodernebb fegyvertechnológiát. 

Trump és bin Salman koronaheceg az F-35 típusú vadászgépekről tárgyalt
Fotó:Tagesschau. Trump és bin Salman koronaheceg az F-35 típusú vadászgépekről tárgyalt

Az F-35-ös vadászgépek iránt nagy a kereslet az Öböl-térségben. Trump nemrégiben újságíróknak azt nyilatkozta, hogy Szaúd-Arábia sok F-35-öst akar vásárolni, „de valójában többet akarnak, mint csak ezt a vadászgépet”. A sorok között olvasva arra is lehetett gondolni, hogy a szaúdi uralkodó az Ábrahámterv folytatását is szeretné, persze némi önös érdekek mentén. Ha Rijad normalizálná kapcsolatát Izraellel az nemcsak amerikai fegyvereket jelentene, hanem új piacot is a királyság számára. Szaúdi dollármilliárdok befektetése elég attraktívnak tűnhet Jeruzsálem számára és Netanjahu ezt óriási sikerként könyvelhetné el saját maga és pártja számára. 

 

Trump folytatni akarja az Ábrahámtervet

 

Trump elnök elég egyértelműen fogalmazott: az amerikai kormányzat a védelmi paktum megkötését az Izraellel való kapcsolatok normalizálásához köti – amit korábban a Gázai övezetben zajló háború miatt valószínűtlennek tartottak. Trump emellett ragaszkodni kíván Szaúd-Arábia azon kötelezettségvállalásához, hogy 600 milliárd dollárt fektessen be az Egyesült Államokba. Az amerikai kormányzat a védelmi paktum megkötését az Izraellel való kapcsolatok normalizálásához köti – amit korábban a Gázai övezetben zajló háború miatt valószínűtlennek tartottak. Trump emellett ragaszkodni kíván Szaúd-Arábia azon kötelezettségvállalásához, hogy 600 milliárd dollárt fektessen be az Egyesült Államokba.

Trump alatt javulnak a szaúdi amerikai kapcsolatok

 

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint Szaúd-Arábia évek óta az amerikai fegyverek legnagyobb felvevője. Az utóbbi években azonban az amerikai Kongresszusban időszakosan ellenállás tapasztalható a Szaúd-Arábiába irányuló fegyverszállításokkal szemben – részben a jemeni háborúban való részvétele miatt. Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró meggyilkolása, aki az Egyesült Államokban élt és dolgozott, szintén diplomáciai feszültségeket okozott. A kormánykritikust, aki többek között a Washington Post rovatvezetőjeként dolgozott, 2018-ban ölték meg az isztambuli szaúdi konzulátuson; holttestét feldarabolták, és azóta is eltűnt. Az amerikai hírszerző ügynökségek a szaúdi koronaherceget tartották a bűncselekmény kitervelőjének. Mohammed bin Szalmán számára, akit ma várnak Washingtonba, ez az első amerikai látogatása Hasogdzsi meggyilkolása óta.

 

Az ENSZ támogatja Trump gázai béketervét

 

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy határozattal támogatja Trump amerikai elnök gázai béketervét. Ez a terv többek között egy nemzetközi békefenntartó erő telepítését is magában foglalja. A Hamász terrorszervezet egyértelműen elutasítja az ENSZ határozatát. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el Donald Trump amerikai elnök gázai béketervének biztosítása érdekében. A 15 tag közül 13 szavazott a határozat mellett, amely rendelkezéseket tartalmaz a tűzszünet stabilizálása érdekében létrehozott nemzetközi katonákból álló erőről. A határozattervezetben egy lehetséges jövőbeli palesztin állam is szerepel. A határozattervezetet az Egyesült Államok és számos más állam, köztük a gázai közvetítők, Katar és Egyiptom nyújtotta be. Oroszország és Kína tartózkodott a szavazástól.

 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.