Pesti Srácok

Kezdődhet a polgárháború: Kurd milíciákat fegyverez fel az USA Iránban

Kezdődhet a polgárháború: Kurd milíciákat fegyverez fel az USA Iránban

Donald Trump kurd milíciákat akar felfegyverezni az iráni kormány megdöntésére. Ezzel egy veszélyes folyamat veszi kezdetét, hiszen ez más etnikai csoportokat is arra ösztönözhet, hogy fegyverrel próbáljanak érvényt szerezni akaratuknak. A nagyjából 8 milliós kurd kisebbség szunnita muszlim ellentétben a perzsa síitákkal. A felekezeti ellentétek is bőven elegendőek berobbantani a konfliktust.

Donald Trump láthatóan, hogy amerikai életeket kíméljen meg egy proxy-háborút akar indítani Iránban. A terv az, hogy a perzsa államban élő kurd kisebbséget, amely a lakosság nagyjából 10 százalékát teszi ki szembe fordítja a perzsákkal. Ehhez fel akar használni olyan iraki kurd csapatokat is, akik rendelkeznek harci tapasztalatokkal pl., az iraki és a török hadsereg ellen, valamint küzdöttek az Iszlám Állam ellen is. Irán nem egy homogén nemzet, a legnagyobb kisebbség az azeriek, akik számát közel 20 millióra teszik a 93 milliós országban. Ezen felül élnek ott arabok, belucsiak és más kisebb nemzetiségek. A lakosság nagy része perzsa, akik az iszlám síita ágához tartoznak szemben a kurdokkal, akik szunniták. A felekezeti ellentét is már bőven elég, hogy kirobbantson egy polgárháborút, ahogy az Szíriában is megtörtént és nyolc évig dúlt.

Irak, USA, háború
A jól bevált iraki recept

A jól bevált iraki recept

Az USA kormánya nem először alkalmazza ezt a módszert. Irakot is így szakította ketté, hogy megszerezze az értékes északi olajmezőket. Masszud Barzani kurd vezető és peshmergái kvázi egy „Kurdisztánt” hoztak létre Észak-Irakban, amelynek fővárosa Erbil. A kurdok régóta álmodnak egy saját független országról és ezt minden nagyhatalom kihasználta már az orosz cároktól kezdve Reza Pahlavi iráni uralkodóig. Harcba küldték a kurdokat, hogy majd cserébe lesz saját államuk, ám ez sosem teljesült. A perzsák nyilván nem fogják hagyni, hogy egy más etnikumú és vallású kisebbség döntsön országuk sorsáról. Véleményem szerint a perzsák még az ellenzékiek és a rojalisták is inkább a kormányt fogják támogatni, mintsem a kurd szeparatistákat. A kurd terület Iránban pont az Iraki határon terül el. Azzal a régióval szomszédos, amelyet a Barzani klán birtokol Észak-Irakban. Ergo a kurdok fejében az is felmerülhet, hogy ezt a területet kiszakítják Iránból.

Megvan az új vallási vezető

A meggyilkolt Ajatollah Ali Khamenei helyére most fiát Modzstaba Khameneit választották meg új legfelsőbb vallási vezetőnek. Az 56 éves férfi Qomban, Irán szent városában tanult teológiát, ahol a legnevesebb síita professzorok oktatnak. Így a vallási közösség elfogadja ezen a fontos vallási és politikai poszton. Édesapjához hasonlóan ő is Ajatollah (Allah tükörképe) titulussal rendelkezik. Ő lesz az Iráni Forradalmi Gárda főparancsnoka és ő fog aláírni minden új törvényt. Politikai és vallási kérdésekben Modzstaba Khamenei szava lesz a döntő az iráni parlamentben. Komoly katonai múlttal is rendelkezik, mivel már 18 évesen belépett a Szepah Paszdaran (Forradalmi Gárda) soraiba és harcolt az Irak-Iráni háborúban.

Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról
Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.