Pesti Srácok

Kezdődhet a polgárháború: Kurd milíciákat fegyverez fel az USA Iránban

Kezdődhet a polgárháború: Kurd milíciákat fegyverez fel az USA Iránban

Donald Trump kurd milíciákat akar felfegyverezni az iráni kormány megdöntésére. Ezzel egy veszélyes folyamat veszi kezdetét, hiszen ez más etnikai csoportokat is arra ösztönözhet, hogy fegyverrel próbáljanak érvényt szerezni akaratuknak. A nagyjából 8 milliós kurd kisebbség szunnita muszlim ellentétben a perzsa síitákkal. A felekezeti ellentétek is bőven elegendőek berobbantani a konfliktust.

Donald Trump láthatóan, hogy amerikai életeket kíméljen meg egy proxy-háborút akar indítani Iránban. A terv az, hogy a perzsa államban élő kurd kisebbséget, amely a lakosság nagyjából 10 százalékát teszi ki szembe fordítja a perzsákkal. Ehhez fel akar használni olyan iraki kurd csapatokat is, akik rendelkeznek harci tapasztalatokkal pl., az iraki és a török hadsereg ellen, valamint küzdöttek az Iszlám Állam ellen is. Irán nem egy homogén nemzet, a legnagyobb kisebbség az azeriek, akik számát közel 20 millióra teszik a 93 milliós országban. Ezen felül élnek ott arabok, belucsiak és más kisebb nemzetiségek. A lakosság nagy része perzsa, akik az iszlám síita ágához tartoznak szemben a kurdokkal, akik szunniták. A felekezeti ellentét is már bőven elég, hogy kirobbantson egy polgárháborút, ahogy az Szíriában is megtörtént és nyolc évig dúlt.

Irak, USA, háború
A jól bevált iraki recept

A jól bevált iraki recept

Az USA kormánya nem először alkalmazza ezt a módszert. Irakot is így szakította ketté, hogy megszerezze az értékes északi olajmezőket. Masszud Barzani kurd vezető és peshmergái kvázi egy „Kurdisztánt” hoztak létre Észak-Irakban, amelynek fővárosa Erbil. A kurdok régóta álmodnak egy saját független országról és ezt minden nagyhatalom kihasználta már az orosz cároktól kezdve Reza Pahlavi iráni uralkodóig. Harcba küldték a kurdokat, hogy majd cserébe lesz saját államuk, ám ez sosem teljesült. A perzsák nyilván nem fogják hagyni, hogy egy más etnikumú és vallású kisebbség döntsön országuk sorsáról. Véleményem szerint a perzsák még az ellenzékiek és a rojalisták is inkább a kormányt fogják támogatni, mintsem a kurd szeparatistákat. A kurd terület Iránban pont az Iraki határon terül el. Azzal a régióval szomszédos, amelyet a Barzani klán birtokol Észak-Irakban. Ergo a kurdok fejében az is felmerülhet, hogy ezt a területet kiszakítják Iránból.

Megvan az új vallási vezető

A meggyilkolt Ajatollah Ali Khamenei helyére most fiát Modzstaba Khameneit választották meg új legfelsőbb vallási vezetőnek. Az 56 éves férfi Qomban, Irán szent városában tanult teológiát, ahol a legnevesebb síita professzorok oktatnak. Így a vallási közösség elfogadja ezen a fontos vallási és politikai poszton. Édesapjához hasonlóan ő is Ajatollah (Allah tükörképe) titulussal rendelkezik. Ő lesz az Iráni Forradalmi Gárda főparancsnoka és ő fog aláírni minden új törvényt. Politikai és vallási kérdésekben Modzstaba Khamenei szava lesz a döntő az iráni parlamentben. Komoly katonai múlttal is rendelkezik, mivel már 18 évesen belépett a Szepah Paszdaran (Forradalmi Gárda) soraiba és harcolt az Irak-Iráni háborúban.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.