Ma elsősorban hősökről írok. Hősökről, akik a június elejei szomorú évfordulóról annak megfelelő pátosszal, a tragédiát mélyen átérezve emlékeznek meg. S erről a zsigerekig ható, maradandó fájdalomról nem is lehet máshogy megemlékezni, mint átérzéssel, pátosszal. Trianon? Ugyan, dehogy… A 100 évvel ezelőtti nemzetcsonkítás eltörpül az igazi tragédiához képest: 2 éve szűnt meg a Heti Válasz…
Nem, a szarkazmussal még véletlenül sem Trianon katasztrófáját bagatellizálom, mielőtt valamelyik balos szennylap kontextusból kiemelné a fenti bekezdést. És félreértés ne essék, a Heti Válasz annak idején egy nagyon jó újság volt, nekem például konkrétan a kedvenc lapom. Nem sütöm el ugyanazt a poént, amit az ebben a témában két évvel ezelőtt, még a Magyar Időkbe írt cikkemben már elsütöttem. Az ott leírtakat sem szeretném ismételgetni, így csak néhány kiegészítést tennék.
Például fontos adalék, hogy azóta online formában tovább működik a lap. Még véletlenül sem a baloldalhoz, annak gazdasági hátországához köthető üzletemberek anyagi hátterére támaszkodva. Á, dehogy… De hát, miért is finanszírozna a baloldal egy konzervatív irányultságú lapot? Álnaiv a kérdés. A baloldal ugyanis igyekszik nemcsak néhány százalékot innen-onnan lecsippenteni a jobboldaltól, hanem kifejezetten megvásárolni egyes, magukat jobboldalinak mondó szereplőket. Ők aztán végrehajtják a feladatot: magukat a jobboldali gondolkodás igazi őrzőinek beállítva (egyesek közülük hasznos idiótaként tényleg el is hiszik magukat) támadják és lejáratni igyekeznek azokat a politikai erőket, amelyek valóban szembeszállnak a progresszív-liberális, antifával felturbózott baloldal hegemónisztikus hatalmi törekvéseivel. Nyugaton számos ilyen politikai szereplőt vásároltak már meg Donald Tusktól Anne Applebaumig, tették rá a kezüket több kisebb vagy nagyobb, magát a jobbközéphez soroló politikai formációra.
A baloldal számára ezek az álkonzervatívok elsősorban legitimációs-taktikai célból kellenek; az ő segítségükkel próbálják azt a narratívát erősíteni, hogy az egyre erősödő, a globalista, politikailag korrekt mainstream-nek ellenálló, valódi jobboldali pártok és politikusok mind nácik, de lám-lám, „vannak még rendes emberek a jobboldalon”. (Természetesen azt, hogy ki a rendes ember és ki a náci, azt mindig ők mondják meg balról, megkérdőjelezhetetlenül.) A „hasznos idióták” élvezik a buksisimogatást, és sok esetben anyagi-megélhetési szempontok is motiválják őket, utóbbiak általában bevallatlanul, de sok szempontból persze érthetően.
Érdemes egy pillanatra körbenézni a világban, hogy milyen helyzetben találják ma magukat, milyen perspektívák állnak rendelkezésre a baloldallal egyre inkább társutassá váló „igazikonzik” számára. Azzal a baloldallal, amelyik egyre radikalizálódik, liberálisból mára progresszívvé vált, de egyre inkább bolsevikké alakul át a szemünk láttára. Az Egyesült Államokban a Demokrata Párt drasztikus balratolódása folytatódik, a Republikánusok azonban Trumpnak köszönhetően megálltak az évtizedek óta tartó követésben. Mivel Trump hosszú ideje (Reagan óta) az első elnök, aki az adócsökkentésen kívül bármilyen jobboldali eszmét (abortusz-ellenesség, a család fontossága, vallás-, vélemény- és szólásszabadság ) valóban karakánul képvisel, ráadásul még eredményeket is ér el ezekben, az általános balra tolódáshoz alkalmazkodó, saját politikai túlélésüket a nagy hangon vallott értékek fölé helyező, korábban John McCain, halála után pedig MItt Romney által vezetett RINO-k („Republican In Name Only” – vagyis „Csak Nevükben Republikánusok”) alulmaradtak. Az amerikai jobboldal egyértelműen felvette a kesztyűt a baloldal agresszív, hatalomvágyó nyomulásával szemben.
Európában – egyelőre – még nem, vagy csak részben jött el ez a pont. Angliában már egyértelműen sarkára állt a Konzervatív Párt, de a kontinensen a jobboldali pártok jelentős részét -különösen az Európai Néppárt frakciójában- továbbra is a balratolódás, az elvek és az identitás feladása, a baloldali elit és a velük szövetséges tömegmédia nyomásának történő megfelelés jellemzi. Ezzel szemben persze ott vannak a mainstream által – egyre kevesebb sikerrel – marginalizálni próbált erők: Salviniéktől, Marion Marechálékon, a (természetesen percenként lenácizott) AFD-n és a lengyel kormányzópárton át, a Fideszig. A döntést előbb-utóbb mindenkinek meg kell hoznia: saját túlélése érdekében fejet hajt a baloldalnak vagy vállalja a küzdelmet. A Jobbik például már döntött és az első, könnyebb utat választotta. Kérdés, hogy az egykor ehhez a párthoz „menekülő” újságírók meddig mennek utánuk.
Azok az újságírók, akik váltig állítják, hogy az ő világnézetük sosem változott, hanem a Fidesz mozdult el. Tessék mondani, az a Fidesz, amelyik 1994 óta képviseli ugyanazt és folytat következetes politikát? Persze ez egy költői kérdés, hiszen ezek az újságírók kreáltak egy valóságot maguknak, ahol nemcsak az igazságot birtokolják kizárólagosan, ahonnan nemcsak a morállófaszt lóbálva osztogatják a megkérdőjelezhetetlen bölcsességet, hanem ahol saját maguknak is mindent megmagyaráznak. Például azt is, hogy a váli-völgyi taschenhitlerrel szemben még a DK-ra, a Párbeszédre, a Momentumra is lehet szavazni, és ez nem minősül árulásnak. Mert amikor a Momentumra szavaznak, az nem az, amelyik a romániai elnökválasztáson a magyar jelölttel szemben egy román nacionalistát támogatott, és még véletlenül sem az, amelyik egyre inkább Gyurcsány seggéből lóg ki. Nem, az egy másik Momentum. Miközben persze „nincs két Fidesz”; a Fideszben egytől egyig mindenki Borkai…
Az önigazolás, a kognitív disszonanciával szembeni védekezés régóta ismert pszichológiai jelenség, az egykor szebb napokat megélt Válasz Online-osok igazából csak az iskolapéldáját mutatják ennek. Amit személy szerint őszintén sajnálok, mert – más, magukat szintén a konzervatív jobboldalra sorolni akaró, a szánalmas, kisstílű középszerűségbe belesüppedt sajtóorgánumokkal és ezek szerzőivel ellentétben – a válaszosok nagy része valóban tehetséges újságíró volna. Miközben papagájként propagandistázzák újdonsült Index-es, 444-es és egyéb haverjaikkal kórusban a kormánypárti médiaszereplőket, eközben maguk is a legolcsóbb demagóg propagandában vesznek részt, a mészároslőrincezéstől a stadionozáson át az oktatásegészségügyezésig. A többszörösen levitézlett, megcáfolt, de továbbra is bölcselkedő gazdasági „szakemberek” futtatásáról nem is beszélve.
Létezik valahol egy hely a fejükben, ahol a “morahl” és a “tradithio” ma is él, ahol sétapálcával járó, pödört bajszú múlt századi gentleman-ek hajolnak meg a lornyont viselő, viktoriánus erkölcsű dámák előtt? Nem. Legbelül ők is tudják, hogy egy egyre szűkülő zsákutcába lavírozták bele magukat, amiből minden egyes újabb lépést követően egyre nehezebb kijutni. Mindig eggyel nagyobb önbecsapással lehet csak megszüntetni a fentebb említett kognitív disszonanciát. Sajnos ezek az önbecsapások, a baloldalnak tett újabb és újabb engedmények a nekik való totális kapitulációhoz vezetnek.
Ahogy az már sokszor bebizonyosodott a modern történelemben: nincs harmadik út.
Bulldog orange
2020-06-09 at 19:41
Igen Zsolt, ezen az oldalon mindenki Borkai, hölgyekkel szexel, a buzizást és a többi deviáns dolgot a liberálbolsevikok privilégiumának tekinti.
Nunaparte Bapóleon
2020-06-09 at 15:52
J. Zsolt nyilvánvalóan túlkompenzál. Kénytelen, mert amit az édesapja művelt “jobboldaliként”, arra kevés pozitív jelzőt lehet találni, negatívat annál inkább. Én azt mondom, hogy a kevesebb néha több. Nem kell túlkompenzálni: higgadtan tenni kell a patrióta oldalért (és nem a ‘jobboldalért’ – mára csak két oldal maradt: a patrióta meg a kozmopolita). Mi itt patrióták pontosan tudjuk, hogy minden ‘objektívkedés’ (‘egyrészt-másrészt’…) – fölösleges. Nekünk nem használ, a másik oldal meg röhög rajta.
Dodó
2020-06-10 at 09:59
“… amit édesapja művelt jobboldaliként, arra kevés pozitív jelzőt lehet talàlni, negatívat annál inkább”. A momemtumosok kongresszusa után néhány nappal a papa a pártot eképp írta le: a Momemtum egy fiatal, ambiciózus, figyelemre érdemes pàrt. Ezek után a kérdés csupán annyi: hogy a Jeszenszky most hová sorolandó? Jobboldalinak aligha. DE ebben sincs semmi ujdonság. Változnak az idők, s változnak az emberek. Vagy lehet, hogy eredetileg sem voltak azok, akinek mutatkoztak, vagy aminek gondoltuk. Van rá példa, nemis kevés. A baj csak az, hogy egyre többen közülük még osztják is az észt.
fürgerókalábak
2020-06-09 at 15:03
“Angliában már egyértelműen sarkára állt a Konzervatív Párt,…”
Az a konzervatív párt aminek a (jelenlegi) miniszterelnöke örömmel konstatálta a (most nem tudom melyik) közösségi médiában, hogy GB lakosságának már 6%-a bvzi?
BITCH PLEASE!
Etel
2020-06-09 at 14:31
Végre JZS bement a mindent is jobban tudás erdejébe, és ha szerencsénk van, nem is talál ki onnan.
Királytigris
2020-06-09 at 13:07
Nehogy valaki azt higgye, hogy ezek a “jobboldaliak” bármiféle kognitív disszonanciában szenvednek! Egy frászt!
Ezeket Szaros Gyuri bácsi zsebre vágta, és ezek a korrupt disznók úgy ugatnak, ahogy azt Szaros Gyuri bácsi diktálja. Ezeket inkább kriptó sorosi sameszeknek nevezném. Persze előbb utóbb kibújik a szög a zsákból, és leszalámizó szerepük nyílttá válik.
Ez régi rákosi trükk. Rákosiék minden pártba elküldték az embereiket, és abba beépülve a vezetőket és a pártot leszalámizták. A párt vagy megszűnt, vagy beolvadt a KMP-be. Pl. az MSZDP.
Southbeach
2020-06-09 at 10:48
Készül az USA-ban és Nyugat-Európában is a sci-fi jellegű új rend. A liberálbolsevista diktatúra. Azaz mindenki, aki még valamilyen szinten normálisan gondolkodik (Isten, haza, család), kezdhet nagyon félni, mert nácinak lesz bélyegezve és gyakorlatilag az élethez való joga is előbb-utóbb majd megkérdőjeleződik. Már akkor is náci valaki, ha nem fröcsög teli szájjal az instán a keresztények és konzervatívok ellen és nem imádja istenként a transznemű lényeket. Már akkor is, ha a fehéreket nem tartja eredendő bűnösöknek. Silence = Betrayal. Azaz ha hallgatsz, áruló vagy. Ezt a rendszert akarják nálunk fletóék is bevezetni, persze a demokrácia jegyében. Gondolkodjon
el minden balos, akinek számít valamit a családja jövője !
Etel
2020-06-09 at 19:10
Nem tudta ezt Eszenyi,
Le is kellett mondani-
a.
Andersen
2020-06-09 at 19:39
Tetszik ez az új versforma!
Kétes
2020-06-09 at 09:20
A baloldali gondolkodás szubsztanciája a régi ávós bonmot (bon mot): Érted jöttünk elvtárs, nem ellened. Csakhogy a vége Recsk, meg Hortobágy lett. ’56 utánról nem is beszélve.
ÁLLAMOSÍTSÁK A PESTI ÚTI OTTHONT ÉS A LÁNCHIDAT ÉS TEGYENEK VÉGRE RENDET!
2020-06-09 at 09:18
Nincs bizony!
És jó, ha ezt “Jeszi” is tudomásul veszi.
Hesslerezredes
2020-06-09 at 10:23
10/10!
Királytigris
2020-06-09 at 13:11
Jeszi tudja ezt, csak néha szidolozza a Papát, mert bizony annak arra nagy szüksége van.