A polgári kormány vidékpolitikája, egyáltalán a vidékfejlesztés, benne a Magyar Falu Program olyan lehetőségeket nyújt a magyar vidék számára, amire korábban nem volt példa. Ennek eredményeként új élettel telnek meg az eddig öregedő falvak, elhagyatott, rég üresen álló lakóházak újulhattak meg és találtak lakóra, a korábban átlagosan 20–30 szellemházból falvanként mára 3–4 maradt, a többibe olyan családok költöztek, akiknek gyermekeik vannak, illetve gyermeket vállanak. Megújulnak utak, utcák, járdák épülnek. Óvodák szépülnek, bővülnek. Van olyan kistelepülés, ahol 50 éve nem volt orvosi rendelő és helyben orvos, most újra van, máshol a Gyurcsány-érában bezárt óvodát nyitottak újra. Kisbolt, közért nyílt olyan településeken, ahol hosszú ideje helyben vásárolni sem lehetett. Az új élettel megtelő falvakban egyre jobb élni. Nő a falu megtartó ereje és a nagyvárosokból kiköltözők is egyre szívesebben választják a falvakat. Egyszóval, a magyar vidék a reneszánszát éli – erről beszélgettünk Gyopáros Alpárral, a Magyar Falu Programért felelős kormánybiztossal, aki azt is elárulta, hogy az ötödik Orbán-kormány egyik kiemelt célja a vidék további erősítése, ezért a következő években várhatóan a pályázati lehetőségek, támogatások tovább bővülnek.
A jobboldali kormányok mindig fontos feladatnak tekintették a vidék fejlődését, helyesen felismerve, hogy a vidék Magyarország erőforrása. Több kormányzati program is biztosította azokat a fejlesztési forrásokat, amelyek mind a vidéki városok, mind a falvak megújítását elősegítették. Honnan hová sikerült eljutni az elmúlt években?
Kezdjük azzal, hogy meg kell különböztetni a szó szűk értelmében vett vidékfejlesztési programot és a Magyar Falu Programot. A Vidékfejlesztési Program az egy részben az Európai Unió, részben pedig a hazai költségvetés által finanszírozott program, amelynek keretében az Európai Unióval egyeztetett célokra, beruházási célokra lehetett forrásokat biztosítani az elmúlt időszakban és lehet a jövőben is. Ezek részben agrárspecifikus célok, részben pedig terület- vagy településfejlesztési célok. A Magyar Falu Program e mellé illeszkedett be, mint szinte tisztán hazai költségvetési program. Olyan célokat finanszírozunk, olyan eljárásrendben és mértékben, amire a Vidékfejlesztési Program nem volt képes. A Magyar Falu Program kimondott célja az 5000 lakosnál kevesebbel rendelkező települések fejlesztését, a falvak népességmegtartó képességének erősítését szolgálja.
Gondolom, ezért is népszerű a Magyar Falu Program, mert most az is tud pályázni, támogatást kérni, aki eddig sehova sem fért be, vagy nem tudott végigcsinálni egy bonyolult uniós pályázati eljárást.
Pontosan. A Vidékfejlesztési Program – mint részben az Európai Unió által finanszírozott program – rendkívül bürokratikus eljárásrenddel bír. Lassú a döntéshozatal, körülményes az egész eljárási rendje, a pályázati, az értékelési, a végrehajtási és maga az elszámolási időszak is. Nagyon komoly apparátus kell hozzá, ezt a kistelepülési önkormányzatok önmagukban nem tudják biztosítani, emiatt külső szakértőket kell fogadniuk, ami tovább emeli a költségeiket. Az időmúlás önmagában is költségnövelő, amit sokan önerőből egyáltalán nem tudnak megfinanszírozni. És ezért jött jól a tisztán hazai költségvetési program, mert az egész eljárást le tudtuk egyszerűsíteni. Most a Magyar Falu Program pályázatait – és ezt maguk a polgármesterek mondják – a településvezetők, jegyzők vagy az önkormányzatok pénzügyesei meg tudják írni. Nagyon gyors a döntéshozatal, ezzel ki tudjuk küszöbölni az időközi áremelkedéseket. Tehát könnyen és nagyon gyorsan jutnak hozzá a forrásokhoz, ergo azonnal neki tudnak állni a munkának. Éppen ezért ennyire látványosak az eredmények is. A Vidékfejlesztési Program önmagában nem tudta megállítani a népességcsökkenést, a demográfiai kihívásokat a falvakban. Ezért kell a Magyar Falu Program, ráadásul van benne egy otthonteremtési láb, a falusi csok, de része a közlekedésfejlesztés, aminek a leglátványosabb eleme a mellékúthálózat állapotának javítása. Itt kifejezetten a falvakat falvakkal összekötő, négy–öt számjegyű, alacsonyabb rendű utakról beszélünk, amelyeket szerte az országban 2019 óta most már több ezer kilométeres nagyságrendben újítottunk fel és jelenleg is nagy erőkkel folynak a munkálatok. Része a programnak a piaci szereplők támogatása, a falusi vállalkozások, a kisboltok megmentése, a kisposták megmentése, és így tovább. És része egy nagyon szerteágazó intézményrendszer-fejlesztés, helyi utcák, helyi járdák rekonstrukciója, építése, civil szervezetek, egyházközségek támogatása, faluszépítés, eszközbeszerzések. Tehát nagyon-nagyon szerteágazó. Ezek jellemzően kisebb összegű támogatások, néhány milliótól maximum 100 millióig, de ahogy említettem, előnyük, hogy azonnal hasznosulnak.
2500 magyar kistelepülésből 1200-nál már emelkedik a lakosságszám
Mit tart a Magyar Falu Program legfőbb, leglátványosabb eredményének?
Azt, hogy megállított egy hanyatlási folyamatot. Fölkeltette az érdeklődést újra a vidék iránt. A kommunistáknak, majd a Gyurcsány–Bajnai-kormányoknak ugyanis a vidék nem volt fontos. A falusi emberek, és főleg a falusi fiatalok, akik jelentős részben már elköltöztek a faluból, vagy elköltözni szándékoztak, mondván, itt úgysem történik semmi, most azt látják, hogy kaphatnak az államtól segítséget otthonteremtéshez. Megújul a templom, az iskola, újra megnyílik az óvoda, vagy éppen bővítik a meglévő intézményeket. Épül egy új bölcsőde, felújították az utcát, ahol élek. Megújították a temetőkerítést, hogy a vaddisznók ne menjenek be rongálni. Azt látjuk, hogy valami elindult, pezseg, és meghozta a kedvet újra a falu iránt. Ezért mondjuk azt, hogy a falu reneszánszát éli. Hogyha ezt egyébként statisztikai adatokra le akarjuk fordítani, az is visszaigazolja az eredményeket, hiszen 2018-ban 2500 olyan falu volt Magyarországon a 2900-ból, amelynek a népessége az elmúlt évtizedekre visszamenőleg durván csökkent. Most a 2500-ból 1200-nál már emelkedik a lakosság száma. Tehát az eddig hároméves program végrehajtásával elértük azt, hogy már a települések felénél megfordult a tendencia. Addig mindenképp szeretnénk folytatni a Magyar Falu Programot, amíg a többi 1200–1300 helységben ugyanezt el nem érjük.
Tehát egyfelől akkor nőtt a falvaknak a megtartó ereje? Mi a helyzet a beköltözéssel? Tapasztalható-e, hogy a nagyvárosokból már nemcsak az agglomerációba, hanem a távolabbi kisfalvakba is költöznek?
Mi kifejezetten úgy alakítjuk a programot, hogy ne közvetlen az agglomerációs településekre költözést ösztönözzük, hiszen azok már most is népszerűek, ugyanakkor számos problémával küzdenek. Elfogynak az utcák, elfogy a közműrendszer. És nemcsak arról van szó, hogy pénzbe kerülne az új telkek közművesítése, hanem mondjuk a közműrendszer, a szennyvízrendszer éppenséggel nem is bírná el, hogy új utcákat vagy új városrészt vagy településrészeket csatlakoztassanak rá. Nincs hely, hogy egy új óvodát építsünk, pedig szükség lenne rá, ha még tovább bővülne az adott település. Tehát, mi nem elsősorban az agglomerációs településekre koncentrálunk, hanem a következő hagymahéjra. Ezért van az, hogy a falusi csokot úgy hirdettük meg, hogy azokon a településeken igényelhető, ahol a népességszám az elmúlt évtizedekben csökkent. Az agglomerációs településeken túl fekvő településeken olcsóbbak az ingatlanok. Ez eddig is így volt, csak talán azért nem volt hajlandóság a fiatalság részéről a távolabbra költözéshez, mert egyrészt messzebb van, másrészt látták, hogy ezek kiürülő falvak. Most viszont azt látják, hogy ezeken a településen is megújul az óvoda, épül a gyönyörű új játszótér, megújul az út a falu és a város között, és az ingatlanárak is kedvezőbbek. Ráadásul még falusi csok is igénybe vehető, ezzel pedig már annyira vonzók lesznek ezek a falvak, hogy ezeken a hagymahéjakon is megjelennek az új lakók. És szeretnénk tovább menni a következő hagymahéjak felé.
Eltűntek az üres álló, pusztuló ingatlanok, hazaköltöznek az eddig városokba kényszerült fiatalok
Hogy lehetne körülírni, milyen állapotban voltak ezek a kisfalvak a Magyar Falu Program előtt?
Jellemzően azt tapasztaltam, hogy még ha látszott is egy településen, hogy szegényebb, akkor is takaros volt. Falusi emberekről beszélünk, akik jobbára rendben tartják a portájukat. A polgármesterek döntő többsége is lekaszáltatta az árkot; ahol a helyi idős lakó nem tudott kaszálni, ott például közfoglalkoztatottakkal megoldotta az önkormányzat. Szóval alapvetően azért mégiscsak takaros volt a vidék, de nyilvánvalóan, hogyha az a kérdés, hogy milyen állapotokat találtunk, akkor erre van egy jó példám. 2018 tájékán is még arról panaszkodott a kistelepülési polgármesterek zöme, hogy az adott település lakóingatlanjainak 30–40, vagy akár 50 százaléka üresen áll. Ezek az ingatlanok bizony rombolják a településképet, urambocsá’ életveszélyesek. Meg kellene találni a tulajdonost, lebontatni, helyreállíttatni vagy valamit csinálni. Ez állandó fejtörést okozott.
“A Magyar Falu Program megállított egy hanyatlási folyamatot és fölkeltette az érdeklődést újra a vidék iránt”
Most a fejlesztéseknek, a falusi csoknak és általában a falu vonzerejének köszönhetően arról számolnak be a polgármesterek, hogy elfogytak ezek az üres ingatlanok. Fölvásárolták őket a fiatalok. Akár azok, akik ott élnek a faluban, csak eddig nem volt forrás arra, hogy elköltözzenek a szüleiktől, most a falusi csoknak köszönhetően lehetőséget kaptak erre. Vagy akik korábban elköltöztek a faluból, beköltöztek egy megyeszékhelyi albérletbe, egy panelrengeteg közepére, de nem érezték igazából jól magukat, most vissza tudnak menni a szülőfalujukba. De az is előfordul, hogy a városban szocializálódott fiatalok költöznek ki falura azért, mert nagyobb az élettér, jó a levegő, összetartó a közösség és szívesen nevelnék ilyen helyen a gyermeküket. Így aztán elfogytak az eladó ingatlanok. A gyakorlat ma az, hogy kitesznek egy eladó táblát és egy hét múlva már megvan az új tulajdonos.
Önkormányzatoknak is van lehetőségük, hogy megvásárolják közösségi célra ezeket az üresen álló ingatlanokat?
Igen. Kifejezetten erre a célra is írtunk ki pályázatot. Ezek jellemzően pont azok az ingatlanok, amelyek a falu közepén, a templom – kultúrház – polgármesteri hivatal arany háromszögben vannak és most csúfítják a településképet. Eddig ezekkel az ingatlanokkal nem tudtak mit csinálni; most kaphatnak rá forrást, hogy megvásárolják és hasznosítsák. Ha felújítható, lehet belőle közösségi tér, egy hely a civil szervezeteknek, kulturális programoknak. Ha nagyon rossz állapotban van, akkor lebontható, és lehet a helyén egy park vagy egy játszótér például.
Újranyílnak a bezárt iskolák, szolgálati lakást kapnak a falvakban munkát vállaló pedagógusok
A falvak vonzereje, élhetősége szempontjából kiemelkedő kérdés, hogy vannak-e és milyen állapotban vannak az oktatási intézmények. Van-e óvoda, iskola, elegendő pedagógus. Ezzel hogy állunk most?
Ez a kérdés olyannyira fontos célkitűzése a programunknak, hogy azt mondtuk, hogy mindenhol, ahol van elegendő számú gyermek és arra igény, ott kell legyen oktatási-nevelési intézmény. Ha korábban volt és bezárták, újranyitjuk. Volt is erre példa. Ha van igény óvodára és találnak hozzá megfelelő ingatlant, ki lehet alakítani azt. Az oktatási-nevelési intézmények tekintetében nagyon sok célra kínáltunk pénzt. Óvodaépület-fejlesztésre, óvodai tornaszoba építésére vagy felújítására, vagy ahol nem volt, ott kialakításra. Óvodaudvar-kiépítésre külön pályázatot írtunk ki, mert elég gyakran tapasztaltuk, hogy ilyen-olyan forrásból, vagy önerőből valahogy még az óvodaépületet csak-csak karbantartotta a település, de az óvodaudvarra már nem maradt pénz. Ezen kívül támogattunk bölcsődefejlesztést, eszközparkbővítést. Mivel valóban, a pedagóguskérdés létkérdés, ezért szolgálati lakásprogramot is finanszírozunk négy éve folyamatosan. A legnagyobb érdeklődés a pedagógus szolgálati lakások iránt van. A jövőben pedig szeretnénk intézményi étkezdefejlesztési programot is, vagyis azt, hogy ahol külön van a közétkeztetést biztosító konyha, ott azoknak a felújítására is tudjunk forrást biztosítani.
Említene látványos példát, hogy honnan hová jutott el település a Magyar Falu programnak köszönhetően?
Mindegyik látványos. De komolyan. Egy kistelepülés életében egy-egy nagyobb intézményfejlesztés gyakorlatilag történelmi jelentőségű tud lenni. És vannak nyilván egészen extrém példák, például a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Garbolcon, ahol ha jól emlékszem, 50 éve nem volt orvosi rendelő. Most megoldottuk és működik. Azért ez nagy dolog. Vagy Acsalag, ahol a Gyurcsányék által bezárt óvodát nyitottuk újra. De rengeteg fontos eredményt tudok mondani. A kistelepüléseken eltűntek a közfoglalkoztatottak, felszívta őket a munkaerőpiac. A polgármesterek azt kérték, abban segítsünk, hogy gépesíthessenek. Ezért írunk ki minden évben 2019 óta kommunális eszközpályázatot, ami egyébként a legnépszerűbb támogatási cél. Nem véletlenül, hiszen így minél több motorikus eszközzel, minél kevesebb ember el tudja végezni ugyanazt a munkát. Ennek eredménye például minden településen észrevehető.
A Magyar Falu Program kapcsán milyen fontos számadatokat lehetne említeni? Mennyi pénzből mennyi fejlesztés valósult meg eddig?
Az idei évben megközelítjük, de lehet, hogy át is fogjuk lépni az 1000 milliárd forintot. Összességében a Magyar Falu Program indulása óta ez négy év költségvetése. Ebben benne van a falusi csok, benne van a mellékúthálózat fejlesztése, az önkormányzati pályázatok, az egyházközségek, a civil szervezetek, a kisboltok és a kisvállalkozások támogatásai. Ezek közül a falusi csok az felül nyitott kassza, ami azt jelenti, hogy amennyi igény érkezik, annyit finanszíroz a költségvetés. Úgyhogy ezt csak becsülni tudjuk.
A kormánybiztos szerint a polgármesterek többsége megértette, hogy lépésről lépésre haladjanak és ne csináljanak pályázati dömpinget; mindig a legfontosabbakat adják be és azok nyernek
Mit lehet tudni a folytatásról?
Óvatosan szeretnék fogalmazni, tekintettel arra, hogy még csak most alakul meg az új kormány, ezért semmilyen hivatalos információval nem rendelkezem én sem. Azt viszont tudjuk, hiszen amikor Miniszterelnök úr az én választókerületemben járt, akkor elmondta, hogy a Magyar Falu Programot nemcsak folytatni, hanem bővíteni is fogjuk. Hogyha a kormány elfogadja a javaslatainkat, akkor azt merem mondani, hogy nemcsak bővül, hanem forrástömegében és tartalmában is ígéretes lesz az elkövetkezendő időszak.
A benyújtott pályázatok 99,6 százaléka nyertes, de nem fog mindenkinek az összes pályázata egyszerre nyerni
Érkeztek kritikák ellenzéki polgármesterektől az utóbbi időben. Például Kübekháza polgármestere azt mondta, hogy tőlük, csak mert nem jobboldali a vezetés, még 1,5 millió forintot is sajnáltak halotthűtőre…
Kübekháza a Magyar Falu Programban 62 millió forintot nyert eddig. Majdnem minden település nyertese a Magyar Falu Programnak egyébként. Nyugodtan mondhatom, hogy gyakorlatilag minden falu kapott már pénzt ebben a programban. Nyilvánvaló, hogy ez egy politikai akció volt a kübekházi polgármester részéről. Ettől függetlenül üzenem neki, hogy pályázzon bátran, mert a jövőben is támogatni fogjuk a pályázatait, ahogy eddig is. Az is badarság, hogy fideszes, meg nem fideszes település. Ha most a választások eredményét nézzük, akkor majdnem minden település fideszes. Nincs ilyen pártállásbeli megkülönböztetés. Ez abból is látszik, hogy a benyújtott pályázatok 99,6 százaléka nyertes. Amit viszont meg kell érteni, hogy nem megy minden azonnal. A polgármesterek esetében gyakran találkozom a türelmetlenséggel. Már a Magyar Falu Program meghirdetésekor elindultunk egy országjárásra. Én magam – kis túlzással – lehet, hogy az ország összes falusi polgármesterével találkoztam már, legalább egyszer. Mindjárt az elején elmondtam, hogy ne legyenek türelmetlenek, mert hosszú távú programban gondolkodunk, és egyről a kettőre, kettőről a háromra fogunk tudni lépni, lépésről lépésre, évről évre. Nem fogjuk tudni az összes utcát, meg az összes intézményt egyszerre felújítani. Ezt a településvezetők döntő része megértette, és nem is csinál pályázati dömpinget. Tehát, amikor van tíz vagy tizenöt pályázati kiírásunk egy évben, nem ad be tíz-tizenöt pályázatot, mert tudja, hogy mindegyiket nyilván nem fogja megnyerni. Adják be a három vagy négy legfontosabbat, amit akkor szeretnének megvalósítani. Így tudunk folyamatosan haladni.
A választáson adta meg a választ a magyar vidék Márki-Zay Péternek a sértéseire
Végül néhány mondatot megér még egy interjúban is az, amit a kampányban a vidéki emberek az ellenzék miniszterelnök-jelöltjétől kaptak… Ezt hogyan élte meg?
Ha csak Gyopáros Alpár válaszol, akkor ő azt mondja, hogy megrántottam a vállamat, mert én ismertem Márki-Zay Pétert már a megelőző időszakból, és nagyjából tudtam, hogy mire számíthatunk tőle. Egyébként ő komolyan is gondolja, amiket mondott. A sajtósai szerint ő olyan ember, akinek “ami a szívén, az a száján”. Hát elég baj, ha ez van a szívében. A Magyar Falu Program kormánybiztosaként különösen elszomorító volt hallgatni a baloldal jelöltjének vidékieket gyalázó kijelentéseit. Nemcsak engem sértett meg, hanem nyolcmillió magyar embert. A vidéki emberek háromnegyed része él falvakban. Egyébként pedig mindenki vidéki, aki nem a fővárosban él. Miután politikusok vagyunk 2022-ben, ilyenkor az van, hogy a kampányban elmondjuk a véleményünket, a programunkat, rámutatunk az ellenzék hibáira, meg a saját eredményeinkre és bízunk benne, hogy a kollektív józan paraszti ész majd ad egy csattanós választ erre.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS