Gyurcsány Ferenc ma reggel is a Facebookon elmélkedett, szürkeállományából pedig egy igen érdekes gondolatot varázsolt elő. Szerinte ugyanis a gyerekek inkább lázadjanak, mint tanuljanak, ő maga pedig kifejezetten szerette, ha a gyerekei beírást kaptak. Sajnos arra nem tért ki, hogy a Borsodban lázadó tinikről, akik alkalomadtán nem riadnak vissza a tanárbántalmazástól sem, mit gondon. A DK elnöke továbbá úgy véli a mai iskolarendszer pocsék, nem attól lesz valaki boldog vagy boldogtana, mert tud függvénygörbében számolni. Ahogyan az sem fontos, hogy tudja a gyerek, hogy mikor volt a harmincéves háború. Ennek a gondolkodásmódnak az eredménye lehet az, hogy iskolarendőr kell már egyes intézményekben és a jogász végzettségű Fekete-Győr András rollert zuhanyoztat, Karácsony Gergely pedig összekeveri észak-és dél Budát. Valószínűleg ők is a boldog tudatlanságban tengetik életüket.
Gyurcsány Ferenc tegnap is és ma is azt írja, hogy a gyerekek lázadjanak. Érdekes gondolat ez tőle, aki hatalma idején a tüntetőkre annyit mondott, hogy hagyni kell őket, majd megunják és hazamennek. A mai rendszer is valahogy így látja, de itt azért szoktak lenni változások lásd pedagógus-béremelés.
Fletó javaslatát azzal támasztja alá, hogy ő például a saját gyerekét ismeri, akit rendesnek tart és kifejezetten szerette, amikor beírást, intőt kapott. Mert a gyereknek kell a határokat feszegetni és ha úgy érzi, hogy valamiben izgaságtalanság érte, akkor azért szót kell emelnie még akkor is, ha ez retorzióval jár. Ennek a felfogásnak az egyik eredménye egyébként az, amit a rózsadombi iskolában lehet, hogy nem tapasztal a Gyurcsány-család, de Borsodban például tudnának róla mesélni a pedagógusok, akik a diákoktól egy-egy igazságtalannak megélt jegy, felelés vagy mondat után megalázást kapnak. Volt olyan tanár, akit leköptek a diákok, volt, akit fenyegettek, de sajnos bántalmazás is fordult már elő. Sajnos erről Gyurcsány nem ír, pedig kíváncsiak lennénk, hogy ez a fajta lázadás is bejön-e neki.
Meg kell tanulni, hogy hol vannak a határok, de tényleg nem világos, hogy hol vannak azok. Mert a valóságban csak akkor derül ki, ha nekimegy az ember, ha átlépi azt, azokat. Szerintem tinédzserkorban kell ezeket a határokat próbálgatni.
-írja. Van, aki nekimegy, van, ahol ebből komoly bűntetőeljárás is lesz. Ennek súllyát Fletó a rózsadomb biztonságában fel sem fogja, hiszen azt írja:
A határt akkor látja egy gyerek, ha nekimegy. Én a saját gyerekeimet arra biztattam, a legkisebbet most is arra biztatom, hogy viselkedjen normálisan, de ha úgy gondolja, hogy igaza van, akkor menjen neki a határoknak. Ütközzön. Aztán majd megbeszéljük, hogy kinek volt igaza.
Az ütközés egyik formája viszont nemrég az volt, hogy a Karmelita előtt nyelték a felbőszített diákok a könnygázt, majd volt, akit el is vittek a rendőrök. Gyurcsány már megint csak használni akarja őket, ha ő lenne hatalmon lázadásra biztosan nem buzdítana.
Legyél hülye az sem baj
A következő gondolatnál van egy kis logikai bukfenc, ugyanis azt írja Fletó, hogy pocsék az iskolarendszer és nem attól lesz valaki boldog vagy boldogtalan, mert tud függvénygörbében számolni.
A magyar iskola nem arra tanít, hogy a gyerek legyen eleven, hogy legyen kíváncsi. A magyar iskola nem kérdezni, hanem válaszolni tanít
-ez pedig skandallum és hazugság is egyben. Hiszen kérdezni mindig lehet, de kérdezni is csak az tud, akinek van valami gőze arról, amivel kapcsolatban érdelődik. Majd azt írja:
Emberként ne kapjanak kettes osztályzatot a gyerekeink, és betanult válaszok helyett inkább kérdezzenek, csodálkozzanak, lázadjanak, és persze tanuljanak is, de leginkább értsék, hogy mi, miért és hogyan működik a világban, az irodalomban, a történelemben, a kémiában. Hogy mikor lett vége pontosan a harmincéves háborúnak, az egyáltalán nem fontos.
A szülők viszont (legalábbis remélem) fontosnak tartják az alapműveltséget, amihez elengedhetetlen egy alaptudás, amit az iskolában lehet megszerezni. Ám az alaptudás megszerzése és a kíváncsiság a világ működése iránt nem zárja ki egymást, sőt. Fletó tehát jobban tenné, ha nem írna továbbra sem ilyen butaságokat a közösségi médiában, hiszen egyrészt ő is megtanulta hogyan kell függvénygörbében számolni másrészt, amikor a helyzet úgy kívánja azzal kampányol, hogy rosszul teljesítenek a diákok a PISA-teszten.
Forrás: Facebook, fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSracok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS