Ma már tudjuk, hogy a 2008-as világgazdasági válság során a szociálliberális gazdaságpolitika eredményeként magyarok milliói számára váltak kilátástalanná a mindennapok. Aktuálisan viszont adódik a kérdés, hogy a jelenleg kibontakozó világgazdasági krízisben mire számíthatnak az átlagemberek. Míg 2008 előtt a balliberális kormányok úgy viselkedtek, mintha folyamatosan válság lett volna, ezzel katasztrofális helyzetbe hozva az összeomláskor hazánkat, addig az Orbán-kormányok folyamatosan ledolgozták az örökölt lemaradásokat és ma jó esélyekkel nézhetünk szembe a járvány okozta kihívásokkal – hangzott el az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány sajtótájékoztatóján, ahol Sebestyén Géza kutatási igazgató bemutatta a szervezet által publikált, „A válságkezelés a felkészüléssel kezdődik” című munkaanyagot.
Az Oeconomus Alapítvány sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy az általuk elvégzett összehasonlításban azt vizsgálták, hogy a válságra készülő gazdaságokat milyen eredményességgel tudták felkészíteni a kormányok a kihívásokra. Történelmi párhuzamot vonva Sebestyén Géza rávilágított: Magyarországnak a régmúltban például a tatárjárások idején kellett szembesülnie azzal, hogy milyen jelentősége van az ország felkészültségének. Emlékeztetett rá, hogy míg 1241-42-ben IV. Bélát a fél országon át kergették a tatárok, feldúlva az egész országot; az újraépült ország az 1285-ös tatár betöréskor már hasonlóan szánalmas megfutamodásra kényszerítette a támadó seregek vezetőjét. A 2008-as és a 2020-as gazdasági krízisre való felkészülés tekintetében az alapítvány négy szempont szerint vizsgálta hazánkat a V4-ekkel és az OECD országokkal összevetve.
A bűvös szám: GDP
A bruttó hazai termék, vagyis a GDP növekedése minden évben visszatérő, állandó téma a közéletben. Tény azonban, hogy a növekedési adatok és trendek szemléletesen mutatják egy gazdaság helyzetét és jövőbeli perspektíváját. A kutatási igazgató rámutatott, hogy 2008 előtt e tekintetben Magyarország gyakorlatilag a stagnálásig jutott. Míg 2002 és 2008 között Magyarország nagyságrendileg 20 százalékkal növekedett, a V4-országok átlagosan ennek csaknem dupláját érték el. Az aktuális kilátásainkról pedig sokat mond, hogy a 2020. első negyedéves adatok alapján, míg Kína vagy éppen az EU átlag mínuszba fordult, addig hazánk még 2,2 százalékos növekedéssel zárt. Sebestyén Géza megjegyezte azonban, hogy a mélypont még előttünk áll, hiszen a második negyedéves adatokban várható a jelentős negatív hatások tükröződése, de az idáig vezető út mindenképp ígéretes, ugyanis az utóbbi években hazánk gyakorlatilag a V4-ek élére állt a gazdasági növekedés tekintetében.
Legjobb, legrosszabb
A költségvetési hiányra vonatkozó adatok ismertetésekor az igazgató kiemelte, hogy az évszázad eddig legpozitívabb, 1,8 százalékos értékét az Orbán-kormány érte el, ezzel szemben a legrosszabb eredményt, 9,3 százalékos hiányt 2006-ban, a Gyurcsány-kormány könyvelhette el. A sajtótájékoztatón ismertették, hogy az alacsony hiány mellett lehetőség marad a gazdaság fűtése mellett a tartalékolásra is, de a jelentős adósságráta semmilyen biztonsági tartalék felhalmozását nem engedi (ezt mutatja, hogy a 2008-as válság kirobbanásakor a balliberális kormánynak azonnal az IMF-hez kellett fordulnia hitelekért).
Államadósság: ledolgozva
Az ország GDP-arányos államadóssága tekintetében szintén sokatmondó adatokra bukkanunk, hiszen látható, hogy az első Orbán-kormány 2002-ben 55 százalékos GDP-arányos államadóssággal adta át az országot. Ez a szociálliberális kormányok regnálása, illetve válságkezelése révén 2011-re 81 százalékra emelkedett. A második, harmadik és negyedik Orbán-kormányok pedig jelenlegi állás szerint ezt az értéket 66 százalékra dolgozták le (ez azonban még mindig elmarad az Európai Unió alapszerződése által megkövetelt, 60 százalék alatti értéktől).
Finanszírozók lettünk
Az adósság aránya mellett azonban fontos annak szerkezete is. Ezt a legtöbb magyar ember már saját bőrén is megtapasztalhatta. De ahogy az emberek, úgy a nemzetgazdaságok, költségvetések számára is jelentős kárt okozhat a devizákban történő nagyarányú eladósodás. Magyarország előkelő helyen áll nemzetközi összevetésben is a maga 16 százalékos részarányával, főleg annak tekintetében, hogy ez az érték 2010-ben még 41 százalék volt. Ami azonban sokak számára még meglepőbb lehet: a legfrissebb adatok szerint hazánk immár nettó finanszírozó államnak számít, vagyis a hiteltartozásaink és hitel követeléseink nettó egyenlege 1,6 százalékkal a mi javunkra billen. Sebestyén Géza ismertetése alapján ez egy méltatlanul elhallgatott, de minden tekintetben történelmi eredmény.
Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS