Nem túl nagy népszerűségnek örvendtek az ellenzéki pártok október 23-án. A Jobbik hagyományaihoz híven a Corvin közben tartotta megemlékezését, amelynek zárásaként a résztvevő mintegy kétszáz ember a Magyar Rádió volt székházához vonult. A DK egy budapesti szállodában tartotta születésnapi és október 23-i ünnepségét, amelyen néhány százan vettek részt. Az LMP rendezvényére is csak néhány tíz ember látogatott el. Megemlékezés helyett az ellenzék persze ezúttal is leginkább a magyar miniszterelnököt és kormányát kritizálta: Gyurcsány Ferenc például arról beszélt, hogy Orbán Viktor rendszere “a hazugság maga”, mert ahol a miniszterelnök “demokráciát hazudik, ott önkény van, ahol nyugdíjat véd, ott nyugdíjat lop, ahol Európáról beszél, csak a markát tartja”. A bukott kormányfő szerint Orbán nem 1956 vagy 1990 örököse, hanem mindezek elárulója.
Az ’56-os forradalom évfordulóján közösen koszorúzott Nagy Imre mártír miniszterelnök egykori budapesti lakóházánál, a II. kerületi Orsó utcában az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt, a Magyar Liberális Párt (MLP), a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa), a Párbeszéd és a Szolidaritás egy-egy képviselője. A megemlékezésen 30-40-en vettek részt. A hétfő délelőtti megemlékezésen Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke azt mondta: az 1956-os ifjak nagyon szomorúak lennének, ha megélték volna azt, amit 2017-ben látni lehet. Úgy folytatta: a mai magyar kormány “erősen rímel” a történelem egy nagyon sötét időszakára, a sztálini diktatúrára. Kunhalmi Ágnes erőltetetten kereste bár a kivetnivalókat, de csak a diktatúra és a jelenlegi kormány összehasonlításával tudott előrukkolni.
Kunhalmi Ágnes – Fotó/ MTI
Kunhalmi Ágnes beszélt arról is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, aki anno “nagy hangon szónokolt” Nagy Imre újratemetésén, ma valahogy mintha “ki akarná hagyni” a forradalom miniszterelnökét a történelemből. Az elmúlt évben, a forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján alig jelent meg Nagy Imre neve, pedig örökségét ápolni kellene – fűzte hozzá.
A magyar nép akkor léphet előre igazán, ha nemcsak a külső elnyomó hatalmakkal szemben emeli fel a szavát, hanem a belső hatalom harácsolásával szemben is
– mondta Kunhalmi Ágnes.
A beszédet követően koszorút helyezett el az emlékháznál Kunhalmi Ágnes mellett Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője, Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke, Mészáros Balázs, a Szolidaritás alelnöke, Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, Szabadai Viktor, a Liberálisok budapesti választmányi elnöke és Turi Zoltán, a MoMa III. kerületi csoportvezetője.
Gyurcsányék rendezvénye sem a megemlékezésről szólt
A polgári, európai, szabad Magyarország ellenségének nevezte a magyar kormányt a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a párt hatodik születésnapján, egy budapesti szállodában tartott ünnepségen. Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: nincs lehetőség kompromisszumot kötni a jelenleg hatalmon lévőkkel, le kell győzni őket, és ezt sokkal inkább 2018-ban kell megtenni, mint 2022-ben.
A pártelnök azt mondta, hogy Orbán Viktor rendszere “a hazugság maga”, mert ahol a miniszterelnök “demokráciát hazudik, ott önkény van, ahol nyugdíjat véd, ott nyugdíjat lop, ahol Európáról beszél, csak a markát tartja”. Orbán Viktor nem 1956 vagy 1990 örököse, hanem mindezek elárulója – jelentette ki a bukott miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc október 23-áról emlékezve azt mondta, aki elfordul 1956 lényegétől, az történelmileg súlyosan téved, politikailag pedig nem a szabadság, hanem a diktatúra oldalán áll – jelentette ki. Az 1990-es rendszerváltozás szabadságot, jólétet és biztonságot ígért, miközben sokak számára csalódást, önemésztő vitákat és bizonytalanságot is hozott.
A rendszerváltozás pártjai mára vagy eltűntek vagy drámai nehézségekkel néznek szembe
– mondta Gyurcsány Ferenc. Az utolsó “élő” rendszerváltó párt az MSZP, amely ma soha nem látott kihívásokkal néz szembe – tette hozzá. Úgy folytatta: a Fidesz ma már a bezárkózó, a hatalom erőszakos rendjére építő, nemzetről beszélő, de párthűségben gondolkozó, a sajátjától eltérő magatartást és kultúrát a pokolba kívánó párt. Nem Európa nyugati felében látja az ország barátait és szövetségeseit, hanem az önkény uralta Keleten keresi ugyanezeket – fogalmazott.
A DK rendezvényre meghívást kapott Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) és Székely Sándor, a Szolidaritás elnöke is. Bokros Lajos betegségére hivatkozva nem volt jelen, de levélben üdvözölte a DK-t, amelyet a hazai baloldali demokratikus ellenzék vezető erejének nevezett. Székely Sándor szervezetük céljának nevezte, hogy leváltsák Orbán Viktor rendszerét, s hogy közösen építsenek fel egy új köztársaságot. A demokratikus ellenzéknek csak egy esélye van a győzelemre, ha együttműködik- fogalmazott.
Vona számára már nem számít többé ki jobb- vagy baloldali
A Jobbik rendezvényén sem maradt el az ellenzéktől már már elvárt kormánykritizálás, a Jobbik emelkedő pályára állítaná Magyarországot – mondta Vona Gábor pártja október 23-i megemlékezésén, hétfőn Budapesten a Corvin közben.
Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt közölte: egyetért abban a kormánnyal, hogy “a szabadság nemzete vagyunk”, ugyanakkor értékelése szerint az egész történelem egy folyamatos szabadságharc, s nemcsak a külső hatalmakkal, hanem a belső hatalmaskodókkal is meg kell küzdeni. Ez 1956-ban és ma is igaz – tette hozzá. Vona szerint, ma nem a külső hatalmak a legveszélyesebbek, hanem az, hogy a jelenlegi kormány a “szabadság legádázabb ellenfele”. Megjegyezte:
október 23-án nem elég a hősökre emlékezni, össze kell vetni a jelennel azt is, volt-e értelme áldozatokat hozni.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke beszédet mond a párt ünnepi rendezvényén a VIII. kerületi Corvin közben az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 61. évfordulóján. MTI Fotó: Máthé Zoltán
A Jobbik elnöke szerint meg kell védeni az országot attól, hogy idegen kultúrájú embereket telepítsenek ide, de attól is, hogy a fiataloknak el kelljen hagyni Magyarországot, ha boldogulni akarnak. Előbbit a Soros-tervként, utóbbit Orbán-tervként írta le, jelezve: neki is van egy frappáns terve: mindkettőt megakadályozni. Vona-tervként hivatkozott arra, hogy Magyarországot meg kell védeni a migrációtól, a kormányt le kell váltani, tagjait pedig kíméletlenül el kell számoltatni. Elképzeléseinek része Magyarország felzárkóztatása – folytatta, jelezve: ehhez részt kell venni az unió jövőjéről szóló vitában és el kell érni az európai béruniót. Vona Gábor emellett egy modern, 21. századi egészségügyi és oktatási rendszer igényét is megfogalmazta.
Engem már nem az érdekel, hogy mi az, ami szétválaszt, hanem az érdekel, hogy mi az, ami összeköt” – jelentette ki, hozzátéve: volt, amikor nem így gondolta. “Ebből elég, nem érdekel, hogy ki a jobb- és baloldali, nem érdekel, hogy ki a mérsékelt és ki a radikális, nem érdekel, hogy ki a konzervatív és ki a liberális”
– fogalmazott Vona Gábor, összefogást szorgalmazva. Talán ez az űber nyitott felfogás egy új fejezetet jelenthet Simicska pártjának pályafutásában.
Szél Bernadett Debrecenben ünnepelt pártjával
A magyar nemzet szabadságra született – hangoztatta a Lehet Más a Politika (LMP) miniszterelnök-jelöltje hétfő este Debrecenben, pártja ’56-os megemlékezésén.
Mi csak szabadságban és függetlenségben tudunk kiteljesedni, csak szabadságban és függetlenségben tudjuk az erőinket, a kreativitásunkat kibontakoztatni”
– mondta Szél Bernadett a Debreceni Egyetem (DE) központi épülete előtt tartott megemlékezésen, több tíz ember előtt. Az ellenzéki politikus arról is beszélt: ma Magyarországon új politikára van szükség, amely “az emberekhez szól, az emberekre összpontosít, és emberléptékű”. Olybá tűnik Szél Bernadett sincs a tisztában az erőviszonyokkal, szerinte ugyanis ma minden esély megvan arra, hogy 2018-ban új időszámítás kezdődjön Magyarországon.
Forrás MTI/PS; Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS