Gyurcsányné eltévedt a málnásban
Ingyenmálnát mindenkinek, most! Dobrev Klára ugyanis kétségbe van esve, amiért drága a málna, és szerinte magyar gyermekek százezrei kénytelenek anélkül fölnőni, hogy megízlelhetnék ezt a csodás gyümölcsöt. A Szemlőhegyen, illetőleg Brüsszelben lakozó Klára asszony rajta tartja ujját a nép ütőerén, együtt lüktet-izzad a magyarokkal, tudja, milyen terheket cipelnek a nyomorultak. Drága a málna – ez most a fő baj...
„A gyenge forint és az infláció miatt brutálisan mennek föl az árak. Épp azon gondolkodtam valamelyik nap, hogy néztem a gyümölcs- és zöldségárakat, hogy valószínűleg Magyarországon gyerekek százezrei fognak úgy felnőni, ha minden így marad, hogy mondjuk málnát nem kóstolnak. Háromezer forint egy kiló málna. Kinek van erre Magyarországon pénze?”
– kérdezi az ATV-ben Gyurcsányné Klára. Sőt, nem is kérdezi, inkább süvölti azon az elviselhetetlen szirénahangján, amitől a néző kínjában a tapétát kaparja.
- Gyerekek százezrei maradnak málna nélkül! Európa, segíts!
Nos, nem tudom, Bulgáriában mikor van a málnaszezon, de nálunk éppenséggel júniusban. Következésképpen szeptemberben már csak olyan málnával randevúzhat Apró Antal unokája, amelyet hónapokig hűtöttek és/vagy körbeutazta a fél világot. Márpedig az efféle szolgáltatásokat (hűtés, szállítás) meg kell fizetni, még az olyan kivételes személyiségeknek is, mint amilyen Gyurcsányné. Ez nem olyasmi, mint az áram, amelyet – ha a Feri épp kormányon van – pult alatt olcsóbban kaphat a családi cég.
Csak úgy zárójelben: ha Dobrevnek gondjai vannak a zöldség-gyümölcsárakkal, tegye már meg, hogy rácsörög a Budapesti Nagybani Piac Zrt. balos fővezérére, Rusznák Imrére, akit történetesen Karigeriék emeltek trónra. Igen, ez az a Rusznák, akinek a sameszait elmeszelte a bíróság a parkolómutyiban. Nos, ha valaki, akkor Rusznák elvtárs segíthet abban, hogy lejjebb menjenek a zöldség-gyümölcsárak. Ha igazak a hírek, jól megy a cégnek: Rusznákék mintegy egymilliárd forint osztalékot vettek ki belőle, miközben az őstermelők helypénzét megemelték...
Gondolom, a kedves olvasók is teljes mértékben együtt éreznek Klára asszonnyal, aki ártatlanul málnázni indult az erdőbe, ám végül csak a sarki teszkóban tudott beszerezni valami import szart háromezer forintért. Képzeljük el azt a világfájdalmas ábrázatot, ahogy kicsiny cekkerében (vagy banyatankjában) szállítja haza nélkülöző szeretteinek a méregdrága terméket, s közben azt számolgatja, kijönnek-e hó végén... Bizony, nem könnyű ám kijönni havi 23 millió forintból – legutóbbi vagyonnyilatkozatai alapján nagyjából ennyiből éldegél a Gyurcsány család, már ha a Világgazdaság jól számolt. A helyzetük azért sem irigylésre méltó, hiszen a Szemlőhegy utcai luxus hacienda fönntartása, az uszoda, a jakuzzi meg az egyebek karbantartása bizony nem olcsó mulatság. Szegény milliárdosoknak is megvan a maguk keresztje!
A napi bevásárlás is nehéz, a kormány meg nem segít. Bezzeg Európában mindenhol máshol segítenek az embereknek, de Magyarországon nem
– folytatja a panaszkodást Gyurcsányné Egon úr műsorában. Bizony-bizony, a bevásárlás nem könnyű. Bár azt nem igazán értem, hogyan segíthetne ebben a kormány. Csak nem cipelheti haza Orbán Viktor vagy Novák Katalin tizenötmillió magyar szatyrát. Vagy mégis? Persze, az is lehet, Dobrev arra gondol, ingyenpénzt kellene adni az embereknek. „Több pénzt az embereknek!” – ugye, ismerős a szlogen? Igaz, 2002-ben egy darabig működött – amíg az Orbánék által hátrahagyott milliárdok ott figyeltek a kasszában. De Medgyessyék hamar elverték. 2003-tól pedig már nem az ingyenpénz jött, hanem a megszorítások, meg a „Nem kell félni, nem fog fájni, legalábbis nem nagyon”-politikája. Utána mondták például azt is Gyurcsányék, hogy mindenkinek összébb kell húznia a nadrágszíjat, hiszen „nincs ingyenebéd”. 2008-ban pedig jött a kvázi államcsőd és az IMF-mentőöv. Tehát a szokásos komcsi forgatókönyv.
- Alapjövedelem, ingyenmálna és háromhatvanas kenyér tehát csak olyankor van, amikor az Apró-klán ellenzékben van, illetve amikor az előző kormány által hátrahagyott százmilliárdokat szét lehet osztogatni. Amikor elfogy az ingyenpénzre való (a kormányra kerülés utáni első, legfeljebb második hónap végéig), akkor széttárják a kezüket, és közlik: „Nem a zsömle kicsi, hanem a pofátok nagy”. Jó kommunista nem vész el, és át sem alakul.