Évente több ezren fertőződnek meg kórházi ellátásuk ideje alatt, közülük több százan pedig bele is halnak az ott szerzett betegségbe. Döbbenetes a halálozási ráta, a szakemberek szerint azonban mégis nagy siker, hogy tavaly – 2014-hez viszonyítva – öt százalékkal kevesebb ember vesztette életét kórházi fertőzések miatt, bár ez a hozzátartozóknak nyilván csekély vigasz. Az Országos Epidemiológiai Központ most közzétett jelentéséből egyebek mellett az is kiderült, hogy 2015-ben a betegek mintegy tíz százaléka fertőződött meg csak a kórházi eszközök használatakor Magyarországon.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015-ös adatai szerint tavaly 2 158 617 ember került kórházba, akik közül 83 912 beteg halt meg. A most közzétett jelentés szerint közülük több százan azért vesztették életüket, mert olyan súlyos fertőzést kaptak a kórházban, ami aztán a halálukat okozta. A PestiSrácok.hu korábban már írt arról, hogy egy hazai egészségügyi intézményben az orvosok osztályos fehér ruhában, utcai lábbeliben, szájmaszk nélkül végeztek műtéti beavatkozást, ami könnyen a beteg halálát okozhatta volna. Az eset nagy port kavart és ráirányította a figyelmet arra is, hogy a higiénián kívül az egészségügyi dolgozók ellenőrzése, a protokoll betartatása is kiemelten fontos a megelőzésben.
Három ember életébe került a “korábban ismeretlen fertőzési mechanizmus” a kardiológián
A legutóbbi nagy port kavart esetben egy “korábban ismeretlen fertőzési mechanizmus” okozta három beteg halálát a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben. Szentes Tamás országos tisztifőorvos hangsúlyozta, hogy egy vizes környezetben szaporodó baktérium, a szakirodalomban még fel nem tárt módon okozott véráramfertőzést. Az országos tisztifőorvos aláhúzta, vizsgálatuk bebizonyította, “minden a lehető legnagyobb rendben van” a kardiológiai intézetben, ezért azt tanácsolja a betegeknek, hogy panaszaikkal nyugodtan forduljanak az intézményhez, ahol a legnagyobb biztonságban érezhetik magukat. Dánielisz Ágnes, a vizsgálatot vezető főorvos elmondta, a gyógyszerek infúzióval történő hígítása során történhetett egy olyan lépés, ami a fertőzéshez vezethetett.
Műtét közben is megfertőződhet a beteg…
Módszertani ajánlások, protokoll, mégis több száz halott
A főigazgató kiemelte, intézményük 60 éves történetében végig kiemelt figyelmet fordítottak a kórházi fertőzések megelőzésére, azonban hasonló tragédiák a protokollokat betartva is előfordulnak. Korábban soha nem adtak ki annyi módszertani levelet és ajánlást a kórházi véráramfertőzések megelőzésére, mint az utóbbi időben. Az országos tisztifőorvos szerint munkájuk eredményességét mutatja, hogy 688 esettel tudták csökkenteni az ilyen típusú fertőzések számát az elmúlt évben. Véráramfertőzést tavaly 68 kórház jelentett, mintegy 3399 esetben. Leggyakrabban a belgyógyászati osztályokról (44%), az intenzív betegellátó osztályokról (39%), illetve sebészeti jellegű osztályokról (17%) jelentették.
300 beteg kapott véráramfertőzést
A 3399 véráramfertőzés eset közül 1309 beteg (39%) hunyt el a kórházi tartózkodás időtartama alatt, melyből 293 esetben jelöltek az intézmények a fertőzéssel összefüggést. A választott műtéti típusok közül a legnagyobb számban a császármetszés, cholecystectomia, laminectomia, vastagbélműtét, csípő- és térdprotézis beültetés került bejelentésre, ezen műtéti kategóriákban a résztvevő kórházak, osztályok száma is a legmagasabb volt.
Tizenkét műtéti kategória (végtag amputáció, coronaria arteria bypass grafting, cholecystectomia, vastag-, végbélsebészet, császármetszés, sérv rekonstrukció, csípő- és térdprotézis beültetés, abdominalis hysterectomia, laminectomia érsebészeti beavatkozás) esetén diagnosztizáltak a kórházi tartózkodás alatt fertőzést, összesen 152-t. Ez az összes fertőzés 52 százaléka. A műtéti kategóriák egy részében a felületes sebfertőzések domináltak. Az intenzív terápiás osztályok eszközhasználattal összefüggő fertőzések 710 egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést regisztráltak.
A betegek tíz százaléka megfertőződött a kórházi eszközök használatánál
A jelentés szerin 2209 megfigyelt betegből 228 (10,23%) betegnek volt egészségügyi ellátással összefüggő fertőzése. A véráramfertőzések 90,9 százalékban történt érkatéter használat a fertőzést megelőző 48 órában, állandó vagy intermitáló formában. A centrális érkatéter használattal összefüggő véráramfertőzések esetén 83 százalékban a centrális vénás kanül eltávolításra került a fertőzés felismerésekor. Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések 41 százaléka szekunder eredetű. Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések primerfertőzés helyeinek megoszlásai alapján 61,1% pulmonális fertőzés, 14,8% húgyúti fertőzés, 7,4% műtéti sebfertőzés, 7,4% egyéb fertőzés, 5,6%, Ismeretlen eredetű és 3,7% emésztőrendszeri fertőzés. Az egészségügyi ellátással összefüggő pneumóniák 100 százalékban történt húgyúti katéter használat a fertőzést megelőző 48 órában, állandó vagy intermitáló formában.
Tavaly negyvenöt újszülött fertőződött meg csecsemőosztályon
Az újszülött osztályon 82 fertőzést azonosítottak, ebből az eszközhasználattal összefüggő fertőzések száma összesen 45 fertőzés, a bejelentett fertőzések 55,6 százaléka volt tavaly.
A calici- és rotavírus “toplistás”
A 2015-ben bejelentett enterális járványok kórokozói első sorban vírusok voltak: 44 calicivírus, 4 rotavírus, 2 calici– és rotavírus. Ezek száma és aránya az előző évhez képest emelkedett.
A vírusok okozta járványok kialakulásának gyakori kockázati tényezői a vizsgálatok alapján az egészségügyi dolgozók, illetve az elkülönítési lehetőségek hiánya, valamint a zsúfoltság. A calicivírus okozta járványok belgyógyászati jellegű osztályokon kívül, manuális ellátást végző osztályokon (érsebészet, traumatológia, ortopédia, idegsebészet) is jelentkeztek. A négy rotavírus okozta járvány közül mindössze egy fordult elő csecsemő osztályon, egy esetben rehabilitációs, két járványban pedig belgyógyászati osztályok voltak érintettek. A Calici– és rotavírus együttesen tüdőgyógyászati, krónikus és pszichiátriai osztályokon okozott járványokat.
A vírusok okozta járványok kialakulásának gyakori kockázati tényezői éppen az egészségügyi dolgozók
Influenza, legionella és rühatka is volt a kórházban
2015-ben 26 nem specifikus légúti járványt jelentettek a kórházak: 12 influenza A vírus, 1 influenza B vírus, 2 influenza A és B vírus, 6 influenza szerű ismeretlen eredetű járvány, valamint 1 RS-vírus okozta és 4 Legionella pneumophila okozta járvány. De előfordult egy rühatka, illetve ruhatetű okozta járvány is, amelyek mindkét esetben pszichiátriai osztályon fordultak elő.
Tízből egy beteg nem éli túl ezt a fertőzést, ami tavaly 1716 ember halálát okozta
Egyre gyakoribb, súlyos következményekkel jár és keményen megterheli az egészségügyi forrásokat a Clostridium difficile-infekció (CDI), ami a vastagbelet érintő fertőzés, Európában a kórházi fertőzés miatti hasmenés leggyakoribb oka, és rendszerint az antibiotikum-használat következményének tartják. Az elsősorban időseket érintő kórkép, súlyos esetben akár életveszélyt is okozhat.
Hazánkban az egészségügyi ellátással összefüggő Clostridium difficile fertőzés az esetek 87 százalékában a bejelentő kórházban történt egészségügyi ellátáshoz volt köthető, 12 százalékában más kórházból behurcolt, míg 1 százalékban egyéb egészségügyi ellátáshoz volt köthető, igen jelentős intézményi különbségekkel.
Az esetek többségében (78%) a fertőzés nem volt még jelen a kórházi felvétel időpontjában. A CDI diagnózisát leggyakrabban általános belosztályokon, infektológia osztályokon és pulmonológia osztályokon állították fel. Összesen 1716 esetben jelentették, hogy a beteg meghalt (30%): közöttük 842 esetben (49%) nem volt összefüggés a fertőzés és a halálozás között, 664 esetben (39%) ismeretlen volt az összefüggés, míg 213 esetben (12%) a CDI összefüggött a halálozással, tehát hozzájárult a beteg halálához vagy annak oka volt.
Az ÁNTSZ szerint pozitív fejlemény, hogy a három nagy nozokomiális fertőzéstípus (Clostridium difficile fertőzés, MRK fertőzés, véráramfertőzés) 688 esettel csökkent a 2014. évi adatokhoz képest. Hozzáteszik: hazánkban a biztonságos betegellátás feltételei adottak. Honlapjukon azt írják: amennyiben az ÁNTSZ olyan hiányosságot tár fel, amely a betegbiztonságot veszélyezteti, megteszi a szükséges lépéseket.
Fotók:Stockfotó
Facebook
Twitter
YouTube
RSS