Pesti Srácok

Ha nem lenne elég a koronavírus és a majomhimlő, itt van az észak-koreai bélfertőzés is

Ha nem lenne elég a koronavírus és a majomhimlő, itt van az észak-koreai bélfertőzés is

Már két éve vagyunk kénytelenek együtt élni a koronavírus-járvánnyal, nemrég pedig a majomhimlő is felütötte a fejét – erre most kiderült, hogy bélbetegséget okozó járvány tört ki Észak-Koreában. Ugyan a fertőzöttek száma nem ismert, ezért nem tudni, mennyire súlyos a helyzet, mindenesetre a hírt az AP amerikai hírügynökség szerint az észak-koreai állami hírügynökség jelentette be.

A Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) beszámolója szerint az ország délnyugati részén fekvő Hedzsu városban "akut bélfertőzéses járvány" tört ki. A hírügynökség arról nem adott hírt, hogy a körülbelül 300 ezer lelket számláló településen hányan fertőződtek meg. A betegséget nem nevezték meg konkrétan; az AP szerint a "bélfertőzés" tífuszra, vérhasra vagy kolerára utalhat. Az ezeket a betegségeket terjesztő kórokozók javarészt fertőzött víz vagy étel elfogyasztásával, esetleg fertőzött ember ürülékével történő érintkezés során terjednek. Az amerikai hírügynökség hozzátette, hogy Észak-Koreában nem ritkák az ilyen betegségek, az országban ugyanis nemcsak a vízkezelő létesítményekből van hiány, de a belföldi egészségügyi rendszer is nehézségekkel küzd. A KCNA közölte, hogy Kim Dzsongun, az ország vezetője a "családi tartalékokból" gyógyszereket adományozott a betegséggel küzdőknek.

Észak-Korea a múlt hónapban jelentette be, hogy azonosították az első koronavírus-fertőzöttet az országban. A KCNA csak lázként utal a megbetegedésre, az országnak ugyanis nem áll rendelkezésére megfelelő mennyiségű koronavírus-teszt. Phenjannak nemcsak az ENSZ, de az Egyesült Államok, Dél-Korea és Kína is külön felajánlotta segítségét a vakcinabeszerzéshez, az ajánlatokra azonban nem érkezett válasz.

Forrás: MTI; Fotó: Blikk

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.