A tervezett Római-parti mobilgáttal gyakorlatilag hullámteret védene a főváros, ami merőben szokatlan – érveltek pénteken bemutatott szakmai tanulmányukban a civilek, akik véleménye szerint különlegesen nagy kockázatot jelent az is, hogy mindeddig nem épült mobilgát közvetlenül vízpart mellé. Amellett, hogy a meglévő, Nánási úti védmű megerősítésével képes lenne ellátni a feladatát, a civilek szerint félő, hogy a mobilgát létesítése lehetőséget ad az ingatlanspekulációknak, és beépítésre kerülne mintegy 24 hektárnyi, jelenleg hullámtér besorolású terület. A mobilgáttal ráadásul a főváros jóváírná mindazokat, akik hullámtérbe építkeztek, és nem számoltak az árvízveszéllyel éppen abban bízva, hogy idővel a főváros tesz valamit az érdekükben.
„Megvédtük a részben engedéllyel, részben engedély nélkül működő üdülőterületeket is. Át kell gondolni, mi az, amit érdemes megvédeni. Ha valaki árterületre épít, árvíz esetén nem számíthat rá, hogy megóvjuk a vagyonát. Az életét igen.” – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a 2013-as árvíz kapcsán a Kossuth rádiónak, és ez lehetne mottója annak a vitának is, amely a Római-part árvízvédelme kapcsán kibontakozott. A jelenleg hullámtér besorolású, mintegy 70 hektáros terület védelmében a főváros a parton elhelyezett mobilgát rendszert akar bevezetni, amely már csak a besorolás miatt is szokatlan. Félő, hogy a mobilgát telepítése után a területet azonnal lakóövezetté nyilvánítják, így jelentősen felértékelődne az a 24 hektárnyi beépítetlen terület is, amely még érintetlen a Római-parton. Az ingatlanspekuációnak is teret engedő fővárosi elképzelés ráadásul a civilek szerint közel sem a legolcsóbb és a legbiztonságosabb megoldás, hiszen a Nánási úti jelenlegi védmű megújítása olcsóbb és hatásosabb védekezést tenne lehetővé. Szakmai igényű tanulmányuk ismertetésén jártunk.
Lányi András; fotó: Horváth Péter Gyula
Közvetíteni a főváros és a józan ész között
Lányi András a sajtótájékoztatón a „Javaslat a csillaghegyi öblözet árvízvéelmére és a Római part komplex rendezésére” prof. dr. Koncsos László, a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék tanszékvezetőjének szakmai véleményét Lányi András ismertette. Mint hozzátette, azért vállalta el a feladatot, hogy ezáltal is közvetíthessen a „Városháza és a józan ész között”. Lányis András felidézte, Tarlós István főpolgármester korábban felajánlotta, hogyha a civilek egy korrekt, hiteles ember által jegyzett szakvéleményt tesznek le az asztalra, akkor ő azt hajlandó valamilyen formában a közgyűlés elé terjeszteni. Lányi véleménye szerint a gesztus annak köszönhető, hogy a főpolgármester is „kíváncsi az igazságra”, valamint hogy “kipipálja az elmaradt társadalmi egyeztetést“, amelyet utólagos közmeghallgatásokkal nem lehet pótolni. Lányi szerint a városháza háromféle értelemben is rosszul döntött, hibás módszertannal, hiányos ismeretekből táplálkozva hoztak elhamarkodott döntést. A hibás módszertan része, hogy a főpolgármester is pusztán mérnöki kérdésként tekint a Római-part árvízvédelmére, miközben egy különleges adottságú terület jövőjéről ennél komplexebb módon kellene gondolkodni.
A mobilgát ezért jelentős kockázati tényező
A tanulmányra térve Lányi András kifejtette, annak címe is arra utal, olyan emberkísérletről van szó, amely 55 ezer ember bőrére megy, ennyien laknak a csillaghegyi öblözetben. Ezt a természettudóstól szokatlanul éles állítást Koncsos professzor arra alapozta, hogy a mobilgátat – amely különben nagyszerű mérnöki találmány – még sehol a világon nem próbálták ki közvetlenül a folyóparton. Egy ilyen hatalmas, erős sodrású folyam 3,2 km kilométeres hosszán a maga 2,8 méteres magasságával a mobilgát jelentős kockázati tényező, még megfelelő szabvány sincs, amelynek megfelelhetne.
Emberkisérlet a Római-parton; fotó: Horváth Péter Gyula
A tanulmány kitér a talajtörés problémájára is, amely a nagy árvizek idején a úgy következhet be, hogy a gát alatt a szemcsés talajréteg kimosódik. Ugyan erre van megfelelő mérnöki megoldás, az azonban nem alkalmazható a Római-part esetében, ugyanis a gát állékonyságát biztosító, szilárd talajba ágyazott acél támfal elzárná a felszín alatti vizek útját. A budai hegyek irányából érkező vizek – amely tulajdonsága miatt a Római-part is a nevét kapta – vízhozama egyes vélemények szerin a Zala folyó vízmennyiségével azonos, azért csak szivattyúzással lehetne megoldani ezen vizek elhárítását. A szivattyúzás nemcsak költséges és felesleges eljárás, de egy esetleges árvíz esetén éppen a talajtörés előjeleit fedné el. Mint Lányi megjegyezte,
szeretném látni azt a főpolgármestert, aki nyugodtan tud aludni azután, hogy ezek az adatok napvilágra kerültek.
Szűkülne a hullámtér
A tanulmány követeztetése szerint a Nánási útnál, ahol egy hagyományos földgát biztosítja a védekezést, ahhoz, hogy a mértékadó árvízszintet elérjék, az útburkolathoz közvetlenül kapcsolódó beton mellvédnek kell csak épülnie, ez aránylag a legköltségkímélőbb és biztonságosabb megoldás. Lányi András kitért arra is, hogy az uniós vízkeret-irányelv kimondja, az európai folyópartokon a jó ökológiai állapotokat kell elérni. Budapest viszonylatában ökológiai állapota egyedül a Római partnak van, az is csak addig, amíg a mobilgát meg nem épül. Mint hozzátette, az árvízi kockázattal kapcsolatos uniós direktíva ráadásul tiltja a hullámtér szűkítését, amellyel az árhullám magasodása is együttjár. A magyar kormánynak ezeket figyelembe kell vennie, ugyanis az uniós források folyósításának, amelyeket erre szánnak, akadálya lehet, ha a tervek az uniós követelményeknek nem felelnek meg, márpedig nem felelnek meg – mondta Lányi.
Előbb döntöttek, aztán kérdeztek
Tosics Iván városszociológus a tanulmány kapcsán arról beszélt, milyen társadalmi vonatkozásai vannak a kérdéskörnek. Mint megjegyezte, soha nem készült még arról tudományos igényű, reprezentatív felmérés, kik is használják a Római-partot. Emiatt is érdekes, hogy a kerültet 2017 májusban úgy rendelt meg közvélemény-kutatást, hogy a fővárosi közgyűlés már áprilisban döntött az árvízvédelmi nyomvonalról. A rendelkezésre álló hiányos adatokból az derül ki, hogy a Római partot használók egyharmada kerületi, fele budapesti, a többi látogató pedig főváros környéki.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Az a huszonöt hektár
Tosics Iván elmondta, a Római-part védművei kapcsán jelenleg különböző csoportok érdekei ütköznek, 70 család van, amelyik jogszerűen építkezett az árterületre. Nyolcszáz lakos viszont úgy lakik az újonnan épül lakóparkokban, hogy a lakásaik besorolása az ártéri övezet miatt nyaraló, bár őket nem öntené el a Duna, mert úgy épültek meg a házaik. Ezért nekik nem biztos például, hogy a mobilgát létesítése az érdekük. Tosics elmondta, véleményük szerint a szállodatulajdonosok az egyik legerősebb lobbicsoport a mobilgát építése mellett, de más-más az érdekük a sportelepek üzemeltetőinek, és a vendéglátóknak. Hozzátette, huszonöt hektár áll üresen még a Római-parton, a mobilgát létesítéséért leginkább küzdő lobbicsoport ezt a területet szeretné kisajátítani, a 70 hektáros terület ugyanis a mobilgát létesítése után feltehetően lakóterületté lesz nyilvánítva. A szociológus megjegyezte, a fővárosi közgyűlés úgy döntött a parti mobilgát megvalósítása mellett, hogy nem voltak tisztában annak anyagi vonzatával sem.
Ellentétes a helyi szabályozásokkal
Bardóczi Sándor tájépítész kitért arra, hogy 1954 óta védi az említett szakaszt a Nánási úti védmű, és 1979-től kapta meg a védvonal státuszt, az azon túli terület azóta is hullámtér besorolású, amelyet jelenleg is különleges rekreációs területként tartanak számon. Ezek alapján kijelenthető, hogy a terv, amely alapján a főváros döntéseket hozott, ellentétes a helyi és a fővárosi építési jogszabályokkal.
Szokásos pénteki sajtótájékoztatóján Tarlós István jelezte, a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti a Lányi András író, filozófus által a római-partra tervezett mobil védműről készítetett tanulmányt, amelyben a főpolgármester szavai szerint alátámasztatlan állítások szerepelnek. Mint közölte, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. és a tervezők által a Lányi-féle anyagról készített hivatalos véleményezés szerint – a dokumentum állításaival ellentétben – a mobilfalas védekezés biztonsági kockázatai vállalhatók, és a talajtöréssel kapcsolatos megállapítás téves. A főpolgármester arra biztatja a Fővárosi Közgyűlés tagjait, hogy majd a lelkiismeretük szerint szavazzanak az ügyben. Mint arra fentebb utaltunk, Tarlós István állításával szemben a tanulmányt nem Lányi András készítette, és a főpolgármester továbbra sem indokolta meg, miért kellene a fővárosnak arra pénzt áldoznia, hogy egy hullámteret védjen meg mobilgát segítségével.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; kezdőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu; a képen Tosics Iván, Lányi András és Bardóczi Sándor látható
Gáspár Anett
2017-09-02 at 16:07
Minden mobilgát az adott természeti hely adottságaihoz igazítható.
Pofa be, a gátat meg kell építeni, elég az óbégatásból.Tarlósnak totálisan igaza van!
Ezek a kretének csak arról tudnak ugatni, hogy mit NEM, de arról soha, hogy mit IGEN. Helyette nincs ötletük, csak a romboláshoz és az építkezések akadályozásához.
Egy liberálfasiszta filmes ismerősöm kijelentette szűk társaságban, hogy őt az a gyűlölet élteti, amit Orbán, a nemzeti kormány és a magyarok ellen érez, és minden eszközzel támadni fog mindent, akár jó, akár rossz, amit tesznek.
EZZEL az ember alatti söpredékkel nincs mit kezdeni. Ezeknek a szervező ereje: a rasszista gyűlölet azok iránt, akikből élnek.
Kétes
2017-08-30 at 11:33
Lányi ma már teljesen megtagadja barátságát Karácson Gáborral.
Kétes
2017-08-30 at 11:12
Lányi és csapata tudatosan torzít. A szomorú, hogy Koncsos is. Sem a Víz Keretirányelv, sem az árvízi irányelv, sem külön-külön, sem együtt nem zárja ki a Római parton a parti gátépítést. Feltételeket írnak elő az irányelvek. Jó lenne, ha Lányi elolvasná ezeket!
olszal
2017-08-29 at 14:59
Te biztosan igazat mondasz? 🙂
Mert hasonlat igencsak sántít.Tudod, mint a hazug ember.
Olvasd el még egyszer “Kéfa” hozzászólását/kommentjét.
De nem árt, ha tudsz rá válaszokat is…
Akkor leszel igazándiból “igazmondó”.
Gáspár Anett
2017-08-28 at 15:22
” árvíz esetén nem számíthat rá, hogy megóvjuk a vagyonát. Az életét igen.” ”
Ma már ORváb is mást mondana, mert azóta megszületett a mobilgát mint egy új, nagyon is jól bevált technológia.
Voltaképpen egész Szentedre Duna felőli része ártérre épült. A magasgát ellenére rendszeresen elöntötte a part felőli területet a Duna.
Most már ez nem gond, nincs veszély. A mobilgát pompásan működik.
Kéfa
2017-08-29 at 12:00
De gondolom az alaptechnológia ugyanaz lehet.
Autókban is van kicsi meg nagy, de mindegyiknek van alváza, motorja, ablakai, visszapillantó tükre, stb.
khm
2017-08-31 at 16:13
Ebben is tévedsz.
Gáspár Anett
2017-08-28 at 15:20
“a főváros jóváírná mindazokat, akik hullámtérbe építkeztek, és nem számoltak az árvízveszéllyel éppen abban bízva, hogy idővel a főváros tesz valamit az érdekükben. ”
És KIK engedték meg nekik, hogy oda építsenek?
Kik privatIZÉLTÉK a legtöbb létesítményt, amit a kommunista lrában oda építettek?
Most már jmit tehetnek Tarlósék?
Sajátítsák ki azokat a létesítményeket, épületeket, és úgy építsenek gátat?
Vagy azért ne építsenek mobilgátat, hogy nehogy megvédjék azoknak a létesítményeit is, akik 50 éve engedélyt kaptak az idiótáktól az ártérben való építkezésekre?!
A mobilgátat fel kell építeni.
A többi meg beszéljék meg a romkocsmákban.
Kéfa
2017-08-27 at 21:35
Nekem egy mondanivaló esetében nemcsak a mondanivaló tartalma, hanem az is fontos, hogy ki mondja?
Amennyiben Lányi András ellenezte Bős-Nagymarost, ez esetben érdekelne, vajon az akkori ellenzést kiváltó indokok közül mi valósult meg Magyarország hasznára?
A természetvédelmi célokból mi vált valóra?
Jól jártunk-e, hogy nincs megújuló energiából áramunk?
Jól jártunk-e azzal, hogy nem nálunk van a népiesen “vízcsap”, azaz nem Magyarország szabályozza a Duna vízhozamát?
Etc., etc., etc.
Saját, szubjektív véleményem szerint azért a fentieket is megvizsgálnám és figyelembe venném.
olszal
2017-08-27 at 07:46
Ha az előadója Lányi nevű féreg, akkor azonosul azzal az állásponttal, amit a kezébe nyomtak a “szagemberek”.Mint anno a nagymarosi erőmű esetében. Ahogy a mondás is tartja: a pokolba vezető út,jó szándékkel van kikövezve…
Amúgy Kedves Előttem szóló, alaposan elolvastam (el szoktam olvasni!!!)az írásokat és csak értelmezésük után szólok hozzá! De úgy látom nem mind a ketten vagyunk ebben a szituban…
Mark
2017-08-27 at 02:57
A tanulmanyt nem Lanyi, hanem egy BME-s tanar Koncsos irta (olvassatok figyelmesebben).
Vannak egyetemi tanarok, tanszekvezetok akiknek lila dunsztja nincs a napi gyakorltrol (elepeszto baromsagokat tudnak osszehordani neha, de ha volt gyakorlo mernok es nem 50 evvel ezelott akkor valoszinuleg komolyan lehet venni.
Kétes
2017-08-30 at 10:46
Koncsos professzor a szennyVÍZ professzora. Az árVÍZ nem a szakterülete. A két területnek annyi köze van egymáshoz, mint a szívkoszorúÉRnek az aranyÉRhez. Az hogy ez, a politikusi pecsenyéjét sütögető Lányit nem érdekli, azt értem. De hogy Koncsos ehhez miért blattol, azt én nem tudom…
olszal
2017-08-26 at 15:26
Nem tudok véleményt mondani/alkotni, mert nem vagyok szakember. Lányi úr korábbi (áldásos)tevékenységét pedig a fentebb hozzászólók már leírták. Mint ahogy nagyon remélem, a rossz emlékű SzDSz-t is a döntéshozók…
bölcsuhu
2017-08-26 at 12:46
Lányi szerint a mobilgát hullámtérben nincs kipróbálva! A szentendrei mobilgát akkor nem létezik?
Másik, ha nem filozófus, hanem hidrológus, de legalább fizikus lenne, akkor tudná, hogy a víz is a gravitációnak megfelelően folyik: fentről lefele. Mind a felszínen, mind a felszín alatt, s csak zárt rendszerben a közlekedő edények törvényszerűségei szerint! A Római partnál viszont nincs zárt rendszer!
Amúgy a Városliget esetében is hallottuk /olvastuk a kifogásait. Szokás szerint mindent kifogásol, amit nem az elvbarátai csinálnak, vagy nem csinálnának meg.
khm
2017-08-28 at 18:27
Vagy légi felvételen,vagy a kugli maps segítségével nézze emeg bátran bárki,hogy a római part mennyire beépítetlen….. Meg érintetlen terület….
Kétes
2017-08-30 at 11:20
Ha pedig 80-100 évvel korábbi fotókat is megnézel, akkor azt is látod, hogy szinte kopár a part. Mellesleg sok olyan ingatlan van, amely engedéllyel épült, de rendszeresen elönti őket az egyre növekvő árvíz. Ezeknek mit mond Lányi? Lányi a fák barátja. Nem az embereké.
Névtelen
2017-08-26 at 12:26
Iró, filozófus… irtó ért a mobilgàtakhoz. Is.
tango47
2017-08-26 at 15:26
Sőt filmrendező is (de ott hanyagolhatót alkotott). Egyébként értelmes ember csak enyhén szólva csőlátású.
tango47
2017-08-26 at 11:52
Anélkül, hogy ebben a kérdésben állást foglalnék (bár felhívnám a figyelmet arra, hogy Szentendre nagy része is hullámtérre épült és egyelőre a mobil-gát megvédte!) Lányi András tevékenységéről annyit elmondanék, hogy a Bős-Nagymarosi Erőmű ellen tüntetők fő szervezőjeként elérte, hogy Magyarország iszonyú nagyot bukott, a projektből való kiszállással. Sajnos ez akkor pusztán politikai, nem szakmai kérdéssé vált és úgy látom, már ma is ez a helyzet a Római parti mobil gáttal kapcsolatban.
Az ellenzők célja a természet megóvása volt, ami a kiszállással nem valósult meg, viszont rengeteg pénzt kidobtunk az ablakon és azóta is a szlovákoktól függ, hogy lassan száraz lábbal átkeljünk Óbudáról a Margit szigetre.
Szóval nem lenne jó, ha megint adnánk a szarnak egy pofont.
Kétes
2017-08-30 at 11:26
Tévedsz. Minden, mindennel összehasonlítható. Módszer kérdése minden. Végelemzésében pedig a következtetéseket kell szakmailag helyesen és jól leírni.
bölcsuhu
2017-09-11 at 20:48
Nemcsak Szentendre, de hazánkban a folyók menti települések jórésze is ártérre épült! Akkor, amikor a törvények azt lehetővé tették. Marhaság és rosszindulat ezt most felhányni. Amúgy Újlipóciát is a Dunapart egykori feltöltése védi az érvizektől! A mobilgát meg attól az ami, hogy akkor húzható fel amikor 3-5 éppen évente szükséges, régi gát megmagasítása viszont állandó lenne.
Lányi meg (léegyintés), kutyából nem lesz szalonna…a libsik csak rombolni/akadályozni tudnak, építeni meg soha ,semmit!