Hadházy az uniós főügyésznek: hogyan lehetne kényszeríteni Magyarországot, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez?

Az ellenzék háza táján továbbra is sláger, hogy Magyarországnak csatlakoznia kell az Európai Ügyészséghez. Kimeríthetetlen a téma, így vélhetően a függetlenobjektív Transparency International most meg is fejelte ezt azzal, hogy online konferenciát szervezett. Az eseményen felszólalt Laura Codruţa Kövesi európai főügyész, valamint Ligeti Katalin professzor, aki korábban Věra Jourová tanácsadójaként is dolgozott. Meglepő módon felbukkant Hadházy Ákos is, aki arról érdeklődött, hogyan lehetne kényszeríteni Magyarországot arra, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

Az Európa új csalás elleni mechanizmusai Magyarországon: kihívások és elszalasztott lehetőségek című konferencia felvonultatta a korrupció és a csalás ellen elhivatottakat, és az egész tanácskozás során sokszor csak közvetve, de elhangzottak Magyarországot és Lengyelországot bíráló kijelentések is. A cél az volt, hogy az Európai Ügyészségről (EPPO) értekezzenek és megvizsgálják, vajon Magyarország miért nem csatlakozik. Mint nem résztvevő állam, mi hazánk feladata? Martin József Péter, a Transparency International (TI) ügyvezető igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy éppen egy hete publikálták jelentésüket, amely szerint hármas holtversenyben az Európai Unió legkorruptabb országai közé sorolják Magyarországot, Romániát és Bulgáriát a TI Korrupció-érzékelési Indexe (CPI) szerint.

Keresik az együttműködést Magyarországgal

Laura Codruţa Kövesi európai főügyész is felszólalt a konferencián, akiről elmondták, hogy nagy tapasztalattal érkezett az Európai Ügyészség élére, hiszen hat évig volt Romániában főügyész, majd öt évig a román korrupció elleni hivatalt, a DNA-t vezette.

Laura Codruţa Kövesi szerint

az Európai Ügyészség egyik legelső, legfontosabb feladata az, hogy az emberek bizalmát elnyerje.

A főügyész elmondta, hogy óriási különbségek vannak az unió tagállamainak vizsgálataiban, ezért is van szükség arra, hogy megkezdje működését az Európai Ügyészség. Codruţa Kövesi úgy vélekedett, hogy a válságban még több uniós pénzt osztanak szét, emiatt a pénz elköltésének felügyelete is fontosabb lesz. A főügyész beszédében üzent azoknak, akik attól tartanak, hogy szigorúbb szabályokat léptetnek majd életbe: az Európai Ügyészség feladata a meglévő törvények betartását ellenőrizni. A főügyész azt is elmondta, hogy az ügyészség éves jelentéseket is közzétesz majd, és azt kérte, hogy minden ügyészük teljes állásban vegyen részt az ottani munkában azért, hogy ne legyen hatásköri összeütközés a hazai és az uniós munka között.

Azokkal az országokkal, amelyek nem tagjai az Európai Ügyészségnek, így Magyarországgal is, az EU már meglévő testületein át keressük az együttműködést

– mondta el Codruţa Kövesi. A főügyész arra a kérdésre, hogy a jogállamisági mechanizmus végrehajtatásáért felelős Európai Bizottság és az Európai Ügyészség között milyen az együttműködés, azt felelte: az ügyészség feladata vizsgálni a közpénzek felhasználását és a bíróságok függetlenségét is, tehát a két testület feladatában vannak közös pontok, de az ügyészek függetlenek az Európai Bizottságtól.

Hadházy kényszerítené Magyarországot a csatlakozásra

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, a jogállamiság élharcosa és a dudálások nagymestere is felbukkant a hallgatóság részeként, és azt kérdezte a főügyésztől: lát-e lehetőséget arra, hogy az EU valahogyan rákényszerítse a magyar kormányt arra, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Hadházy arról beszélt, hogy szeretné felhívni a figyelmet egy problémára, mint mondta:

Az OLAF úgy jött létre, hogy véleményem szerint a legfontosabb feladatot nem tudja létrehozni, és nem az OLAF hibájából, hanem a szabályozás miatt. Gyakorlatilag, ha ő egy jelentést lezár, elkészít, akkor azt csak akkor ismerheti meg a közvélemény, ha azt az adott kormány megengedi. Gyakorlatilag az OLAF vizsgálatai a nyilvánosságot nem nagyon engedik meg. 

Ehhez kapcsolódóan megkérdezte, hogy lesz-e ebben változás. Codruţa Kövesi picit beégette Hadházyt, és kitérő választ adott neki, majd hozzátette, hogy ő politikusok megszólalásait, kormányok döntéseit nem kommentálhatja, ezért csak reméli, hogy mindenki belátja: közös érdek az ügyészség munkájában való részvétel. Codruţa Kövesi az OLAF kapcsán feltett kérdésre elmondta, hogy a fő különbség az Európai Ügyészség és az OLAF között, hogy az OLAF adminisztrációs vizsgálatokat végez, míg az ügyészség bűncselekményeket vizsgál. Munkájuk eredményét egyébként elküldik jelentések formájában az Európai Tanácsnak, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek is, tehát a transzparencia megvalósul.

A Transparency szerint hazánkban indítják a legtöbb vizsgálatot

Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a szabályos felhasználásáért felelős állami szervek hitelességét hosszú évek óta kikezdte és kikezdi a részrehajló jogalkalmazás, a politikai helyiérték alapján biztosított büntetlenség. Szerinte az OLAF különféle rangsoraiban évek óta Magyarország végez az élen, vagyis nálunk indítják a legtöbb vizsgálatot.

Hosszú ideig azonban rendre futni hagyták a kormány számára kényes ügyek elkövetőit

– emelte ki. Martin felhozott két ügyet is: az OLAF által vizsgált Elios-ügyben, valamint A híd a munka világába projekt esetében sem történt vádemelés – mondta el.

Tény, hogy 2017 óta valamelyest változik a vádemelési hajlandóság, ezt példázza a költségvetési csalásokért letöltendő szabadságvesztésre ítélt Mengyi Roland egykori, valamint a szintén eljárás alatt álló Simonka György és Boldog István jelenlegi kormánypárti országgyűlési képviselők esete

– mondta el Martin.

Hadházy Ákos az európai uniós ügyészséghez csatlakozás ügyében korábban aláírásgyűjtést szervezett. Összesen hatszáznyolcvanezer aláírás gyűlt össze annak érdekében, hogy Magyarország csatlakozzon az uniós ügyészséghez. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A magyar kormány szerint fontos védeni a szuverenitásunkat

A magyar kormány nevében az Igazságügyi Minisztérium írt levelet a konferencia résztvevőinek, mivel nem tudtak rajta részt venni. A levelet az igazgató felolvasta és elmondta, hogy Magyarország a szuverenitásunk védelme érdekében nem kíván csatlakozni az Európai Ügyészséghez. Ezt követően idézett is a levélből:

A magyar hatóságok a bűnüldözési tevékenység hatékonyságának maximalizálása érdekében továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak a már létező és jól működő ügynökségekkel (Eurojust, OLAF) folytatott együttműködésre.

Martin reményét fejezte ki, hogy egyszer a magyar kormány is megváltoztatja az álláspontját és csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

Zupkó reméli, hogy a volt román főügyész meggyőzi a magyarokat

Zupkó Gábor nagykövet, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője elmondta, hogy az uniós állampolgárok és adófizetők, vállalkozások jogosan várják el az uniótól és a tagállamoktól, hogy védjék a gazdaságot a szervezett bűnözéssel, a csalással, a pénzmosással és a korrupcióval szemben. A magyarországi gazdasági környezetről, kormányzásról készített 2019-es országjelentés azt tartalmazza, hogy a korrupció továbbra is jelentős probléma. Zupkó egy Eurobarométer-felmérésre is kitért: ebben kimutatták, hogyan viszonyulnak az európai polgárok a korrupcióhoz. A tavaly közzétett dokumentum szerint tízből hét uniós polgár véli úgy, hogy hazájában széles körben elterjedt a korrupció, Magyarországon ebből nyolcvanhét százalék gondolta így – mondta el Zupkó, aki reméli, hogy a részvételről eddig még nem döntő tagállamokat is, így Magyarországot is meggyőzi a román főügyész működése.

Ligeti Katalin professzor 2018-ig Vera Jourová (képünkön), az Európai Bizottságnak az értékek és átláthatóság ügyében illetékes alelnökének tanácsadójaként is dolgozott. Fotó: MTI/AFP/EPA/Kenzo Tribouillard

A jogállamiság élharcosai is bemutatkoztak

Ligeti Katalin professzor is felszólalt, aki hosszasan mesélt arról, mi a helyzete és milyen kötelezettség terheli a nem résztvevő tagállamokat. Ligeti csalódottságát kifejezve elmondta, hogy Írország és Dánia eleve a Lisszaboni Szerződés időpontjában jelezte, hogy nem fog a bűnügyi együttműködésben részt venni. Hozzátette, hogy Magyarország a tárgyalások során döntött úgy, hogy nem vesz ebben részt.

Jelenleg Lengyelország, Svédország és Magyarország nem kíván részt venni az Európai Ügyészség munkájában, de rögtön ezután Ligeti elmondta azt is, hogy a svédek jelezték, hogy mégis szeretnének belépni. Magyarán szólva a magyarok és a lengyelek a renitensek.

Ligeti Katalin az európai és nemzetközi büntetőjog professzora, a Luxemburgi Egyetem jogi karának dékánja, és az Európai Bizottság büntetőjogi szakértői csoportjának tagja. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnökének különleges tanácsadója volt 2018-ig a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén. Az Európai Ügyészség létrehozásában a kezdetek óta részt vesz és számos jogi megoldást dolgozott ki. Fotó: képernyőfotó

Ligeti szerint minden nem résztvevő tagállam köteles együttműködni, és ezen felül fontos: az Európai Bizottság, amennyiben szükségesnek találja, javaslatot tehet a részes és nem részes államok együttműködésére.

Az Európai Ügyészség az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel – például csalással, korrupcióval, tízmillió eurót meghaladó, határokon átnyúló csalással – kapcsolatos nyomozással, a vádhatósági eljárások lefolytatásával és az elkövetők bíróság elé állításával megbízott független uniós szerv lesz. Ezzel összefüggésben az Európai Ügyészség nyomozásokat folytat és eljárási cselekményeket végez majd, valamint ellátja az ügyészi feladatokat a tagállamok illetékes bíróságain. A Tanács és az Európai Parlament 2019-ben Laura Codruţa Kövesit nevezte ki az első európai főügyész tisztségére. Az EPPO-ban jelenleg huszonkét tagállam – Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia – vesz részt.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu