Halálos fenyegetéseket kapott a Transzparens Újságírásért Alapítvány munkatársa
Nem az első, és várhatóan nem is az utolsó eset, amikor egy jobboldali szervezet munkatársa halálos fenyegetéseket kap. Azonban ahogyan az eddigieket, úgy ezt sem szabad félvállról venni, különösen a nem is olyan régen történt antifa-támadások fényében. A Transzparens Újságírásért Alapítvány munkatársát a Média1 lejárató cikkét követően érték a fenyegetések, azért, mert bemutatták, hogy Nyugat-Európában milyen veszélyekkel néznek szembe az újságírók.
Az elmúlt hetekben számtalan valótlanság jelent meg a sajtó egy részében a Transzparens Újságírásért Alapítvánnyal kapcsolatban, amelyek végül odáig vezettek, hogy már halálos fenyegetés is érte munkatársainkat – írta közleményében a Transzparens Újságírásért Alapítvány. Az ügy előzménye, hogy a szervezet nemrégiben bemutatott egy olyan, az Európai Bizottság által finanszírozott jelentést, mely azt állapította meg, hogy Németországban és Franciaországban is több alkalommal korlátozták a tavalyi évben az újságírók munkáját, mint idehaza, ráadásul Magyarországgal szemben, az említett országokban komoly fizikai fenyegetéssel néznek szembe a médiamunkások. Mivel az elmúlt években leginkább hazánkkal kapcsolatban zajlottak viták az unióban a média helyzetével kapcsolatban, ezért az alapítványt is meglepte ez a jelentés, azonban a benne regisztráltak esetek (sajtószabadságot érő korlátozások, fizikai támadások, fenyegetések) száma jól mutatja, hogy ezekben az országokban komoly kihívásokkal küzdenek az újságírók.
Nem csoda, hogy a kutatást széles körben nem terjesztették a hazai médiában sem, hiszen nem illett bele abba a narratívába, ami a magyar médiahelyzetről kialakult. Logikus is, hiszen a nemzetközi donorok éppen arra hivatkozva támogatnak egyes sajtótermékeket, hogy Magyarországon gyakorlatilag megszűnt a sajtószabadság, ezért pedig szükség van a külföldi beavatkozásra. A Transzparens Újságírásért Alapítvány szerint emiatt tért vissza hazánkba például az Egyesült Államok kormánya által alapított és finanszírozott Szabad Európa is, amely annak idején rádióként sugárzott adásokat többek között magyar nyelven is, hogy valamiképpen ellensúlyozzák a szovjet diktatúra alatt élő országokban a kommunista propagandát. Bár 1993-ban “kivonult” Magyarországról a Szabad Európa, 2020-ban azonban újból megkezdte a tevékenységét az egykori rádió jogutódjaként funkcionáló médium, ám ezúttal már online hírportálként. A támogatóik szerint erre ezért volt szükség, hogy "legyen hazánkban is egy, a kormánytól független médium".
Miután a fentebb említett kutatás főbb megállapításait ismertették, lejárató kampány indult az alapítvány ellen. A Media1.hu nevű hírportál például több cikkében is azt állította róluk, hogy álhíreket terjesztenek és meghamisították az említett tanulmányt. Idáig még a Lakmusz nevű tényellenőrző portál sem merészkedett, amely szintén foglalkozott a témával, ők azonban leginkább azt nehezményezték, hogy "nem volt helyes összehasonlítani a különböző uniós országokban történt sajtószabadság-elleni korlátozások számát, mert bár Németországban és Franciaországban valóban több esetet regisztráltak belőlük, de csak azok szerepelnek a felsorolásban, amelyekről az újságírók maguk számolnak be", az egyes országok között pedig komoly különbség lehet abban, hogy ott mennyire tudatosak a médiamunkások ezen a téren. A Media1.hu ráadásul több cikkében is, egyre szélsőségesebb hangnemben jellemzi a szervezetet. Korábban még “újságírók lejáratására szakosodott” szervezetként hivatkozik az alapítványra, amelynek célja, hogy “hiteltelenítse a kiszemelt sajtóorgánumokat és szerzőiket”, később már csak “lejáratószervezetként” említi őket.
Alapítványunk célja valójában az, hogy növelje az átláthatóságot a médián belül. Többek között ezért is készítünk portrékat, interjúbeszélgetéseket a magyar közéleti újságírás legbefolyásosabb jobb és baloldali szereplőivel. Nem ítélkezünk, csupán informálunk. Arról is, amely egyes médiumok vagy újságírók számára esetleg kellemetlen lehet. Például arról, hogy az Átlátszó nevű oknyomozó portál 2020-ban több millió forintot kapott arra az Open Society Foundations-től (Nyílt Társadalom Alapítványok) egy projekt keretében, hogy mellékletet vásároljon a Magyar Hang című hetilapban
– írták az alapítvány közleményében, hozzátéve, hogy bár az Open Society Foundations által finanszírozott projekt időtartama egy évre szólt, a Magyar Hangban azóta is megjelennek az Átlátszó írásai, ezért kérdéseket küldtek a lap vezetőinek arról, többek között arról, hogy a fizetett együttműködés továbbra is fennáll-e az orgánumok között, valamint, hogy mekkora bevételük származik ebből. Mint az Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatójának válaszából kiderült, az Átlátszó azóta is rendszeresen fizet a havi megjelenésekért (korábban 90, majd 150 ezer forintot), ők azonban csak az általunk küldött kérdésekből értesültek arról, hogy ezt a tevékenységet korábban az Open Society Foundations is támogatta, hiszen az újságot vásárlóktól sem kérdezik meg, hogy milyen forrásból fizetik ki a lap árát.
Ezt követően az alapítvány munkatársai hiába küldtek csupán kérdéseket ezzel kapcsolatban az újságnak, a lap egyik munkatársa, Dévényi István egy Facebook-posztjában ezt úgy interpretálta, mintha arra próbálták volna rászorítani a Magyar Hangot, hogy “vallják be, mennyi pénzt kaptak a Sorostól” (bár valóban az ismert magyar származású üzletemberhez köthető szervezetről van szó, a nevét sehol nem is említették).
Ezt a Media1.hu egyik cikkében már úgy állította be, hogy “megtámadtuk” az újságot. Nem csoda, hogy az ilyen hazugságokkal, csúsztatásokkal felheccelt olvasóközönség egy radikális része billentyűzetet ragadott, az elmúlt hetekben ugyanis több fenyegető levelet is kaptak munkatársaink, amelyekben fizikai erőszakot is kilátásba helyeztek velünk szemben. Soha nem gondoltuk volna, hogy a magyar médiában megjelenő külföldi finanszírozások ügye, valamint egy, a sajtó munkatársait ért korlátozásokkal kapcsolatos uniós jelentés főbb megállapításainak ismertetése, olyan tevékenységnek fog minősülni, amely miatt alapítványunk munkatársainak és önkénteseinek féltenie kell a fizikai biztonságát. Mostanra azonban ez is megtörtént. Sajnos
– olvasható a Transzparens Újságírásért Alapítvány közleményében.
Forrás, fotó: Transzparens Újságírásért Alapítvány
