Mintaprojektből állatkínzás? Bértartás helyett éhhalál? Miskolci őshonos mintagazdaság, vagy mészárszékre küldött őshonos állatfajták? Ezek a kérdések vetődnek fel, amikor a PestiSrácok.hu utánajárt, miért hullott el nyolc magyar szürkemarha és miért fulladhatott sárba több száz újszülött mangalica kismalac Miskolcon, a bedegvölgyi őshonos minta gazdaságban. Kérdéses az is, hogy egyáltalán szaporodtak-e megfelelő ütemben az állatok. A háttérben persze két cég elszámolási vitája áll, azonban a kárvallottjai különösen védett, fajtafenntartó minősítésű hungarikumnak számító őshonos szürke marhák, és vörös mangalicák. Nem kizárt, hogy az ügyben állatkínzás miatt indulhat eljárás. Sokkoló beszámolónk Miskolcról.
SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Két cég elszámolási vitája áll annak az erősen állatkínzásgyanús esetnek a hátterében, amelynek végkifejletére ugyan még várni kell, az azonban már most kijelenthető: nyolc magyar szürkemarha hullott el Miskolcon, a bedegvölgyi őshonos mintagazdaságban 2012 és 2013 között. A drámai végkifejletű ügy teljes megismeréséhez 2012-ig kell visszakanyarodnunk.
Két évvel ezelőtt kötött „őshonos magyar háziállat tartási és állattenyésztési együttműködési megállapodást” a Miskolci Agrokultúra Kft. és a Palota Borház Kft. Előbbi cég 2012 év elején alakult meg, az önkormányzati tulajdonú Miskolc Holding Zrt. tagvállalataként, a város mezőgazdasági területeinek a hasznosítására. A miskolci kft. bedegvölgyi telephelyén, a város tulajdonában álló mintegy 110 hektáron egy őshonos mintagazdaságot alakítottak ki terület fenntartási, és a város intézményeinek egészséges, vegyszermentes hússal történő ellátásának céljából. A bedegvölgyi terület egyébként korábban is gulyalegelő volt, 2012-ig ugyanakkor nem hasznosították az elhanyagolt földet. A megtisztított, állattartó helyekkel, karámokkal és kiszolgáló helyiségekkel kialakított területre vörös és szőke mangalicákat, valamint legmagasabb fajtaminősítésű Nukleus szürkemarhaállományt helyeztek ki.
Sikerre ítélt projekt, minősíthetetlen kivitelezés
Két évvel ezelőtt a Palota Borház Kft. 39 szürke marha tehenet és egy tenyészbikát, valamint 26 kifogástalan állapotú vörös mangalica kocasüldőt szállított Miskolcra, miután április 19-én szerződést kötött a miskolci céggel az állatok tartásáról és tenyésztéséről. A Palota Borház Kft., amely Tokaj-hegyalján több mint tíz éve szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkozik, a borturizmus fellendítése érdekében néhány éve jelentős nagyságrendű magyar őshonos háziállat tenyésztési programot indított el. A cég saját tulajdonú őshonosait adta át a miskolci projekthez, amely úgy tűnt sikerre van ítélve, hiszen a Miskolci régióban működő kereskedelmi és termelő intézmények – szupermarketek, kenyérgyárak, élelmiszeripari üzemek – gyakorlatilag korlátlanul tudják biztosítani az olcsó takarmányt, száraz kenyér, nem piacképes zöldség, stb. formában.
„Akkor az Agrokultúra Kft. keresett meg minket, hogy vegyünk részt az őshonos állatpark létrehozásában. Ezt örömmel vállaltuk, mert a mai napig tartom, hogy a miskolci kezdeményezés mintaprojekt lehetett volna, amely hazánk összes önkormányzatának példát mutathatott volna. Kriza Ákos miskolci polgármester szándéka és elképzelése építő jellegű, az egy kiváló ötleten alapul. Az állatfarm ugyanis képes lett volna ellátni a város intézményeit egészséges, ellenőrzött, kifogástalan minőségű hazai húsárúval, élelmiszerrel” – mondta a PestiSrácok.hu-nak Benza György, a Palota Borház Kft. ügyvezetője. Ugyanakkor gyorsan hozzátette, az ötlet kivitelezése és megvalósítása már minősíthetetlen, és ez nem a polgármester hibája, hanem a bedegvölgyi telepért felelő hozzá nem értő embereké.
Kriza Ákos, Miskolc polgármestere (jobbra) is megtekintette a mintagazdaságot, amikor a szürkemarhák megérkeztek a telepre. Fotó: miskolc.hu
Nem megfelelő tartási körülmények
A szerződéskötés és a hungarikumnak számító őshonos állatok Miskolcra telepítése óta ugyanis nyolc magyar szürkemarha hullott el, a 26 mangalica kocasüldőnek pedig valószínűsíthetően több mint 150 kismalaca lett oda, állítja az ügyvezető. Az eset tisztázása érdekében szakértők is kifejtették álláspontjukat. 2013. november 26-án például Polatsek Edit miskolci közjegyző rendelte ki a Bedegvölgybe Deim Zoltán igazságügyi szakértőt, az Állategészségügyi Igazsággyi Szakértői Testület tagját, aki megállapította, hogy a mangalicák és a magyar szürkemarhák kitűnő, kiváló állapotban kerültek a bértartóhoz, valamint az állatok magas állategészségügyi státuszát is kiemelte. A portálunk birtokába jutott, tizenhat oldalas igazságügyi szakértői jelentésben az áll, hogy „az új telephelyre történő szállítás pillanatában egyértelműen egészségesek és megfelelő kondícióban kellett hogy legyenek az őshonosok, ellenkező esetben az illetékes állatorvosok nem adták volna meg a hozzájárulásukat.” Deim Zoltán szerint az állatok elhullása nem a telepítés előtti időpontra, hanem kizárólag a nem megfelelő tartási körülményekre, valamint a takarmányozási problémákra vezethetőek vissza.
„A lesoványodások és a szaporodásbiológiai zavarok arra utalnak, hogy a bértartó az állatok tartása során nem a jó gazda gondosságával járt el. A lesoványodás hátterében takarmányozási hiányosságok állhattak, valamint említésre érdemes az, hogy a helyszíni vizsgálat során megállapítottam, a mangalicák részére nincs biztosítva a folyamatos vízellátás. A tulajdonosnak anyagi kára az elmaradt támogatásokból és a hiányos szaporulatból adódik” – vetette papírra Deim Zoltán. A szakértő szerint elhullással is számolva legalább 154 malac kerülhetett volna értékesítési vagy továbbtartási állapotba, a kocáknak legalább ennyit kellett volna fialniuk. Az Agrokultúra Kft. által összeállított szerződés értelmében minimum 5 malac/koca kellett, hogy képezze az évi elszámolás alapját.
Hidasi János telepvezető és a mangalicák. A miskolci kezdeményezés mintaprojekt lehetett volna. Fotó: minap.hu
Deim Zoltán azt is leszögezte, hogy a telepen nyolc szürkemarha hullott el, pedig átlagosan egy állat hullik el évente. „Összesen a tulajdonost ért kár és az elmaradt támogatások összege 17 millió 360 ezer 606 forint. Ha továbbra is maradnak a telepen tapasztalt rossz szaporodásbiológiai mutatók, akkor a jelenlévő állatok is kiesnek a támogatási rendszerből, aminek értéke, kára jóval magasabb a fentebb megállapított értéknél” – ismertette Deim Zoltán, aki azt is hozzátette, a bértartónak kötelessége a rábízott, szerződésben rögzített és a tartásra átadott állatok élettani igényeit kielégíteni. Deim Zoltán egyebek mellett takarmányozási hibákra vezette vissza az állatok szaporodásbiológiai zavarainak a kialakulását, okait és következményeit. Deim Zoltán a tizenhat oldalas szakértői véleményét úgy fejezte be, hogy az állatok „jelenleg is gyenge kondíciót mutatnak”, ez még a frissen fialt kocákról is elmondható.
Belefulladtak a sárba?
Nem a Deim-jelentés volt az egyetlen, amely a bedegvölgyi állattartást górcső alá vette. Makkai István, aki a telepet felügyelte 2013 márciusában készített feljegyzést az őshonosok állapotáról. Makkai István azután írt feljegyzést, hogy 2013 márciusában felboncolt egy elhullott magyar szürkemarhát. A dokumentumban az áll, hogy Makkai nem észlelt fertőző betegségre utaló elváltozást, azonban feltűnő volt az állat rendkívül rossz kondíciója, „senyvessége”. „Véleményem szerin az elhullás oka az állat éheztetése volt” – nyomatékosította Makkai István, aki ezután a bedegvölgyi állatállomány tartási körülményeit is szemügyre vette. „A szarvasmarhákról általánosságban elmondható, hogy nagyon rossz kondícióval bírnak, súlyosan alultápláltak. A látogatásom idején a karámjukban néhány kukorica góréból készült nagyméretű körbála volt, és még egy ilyen bálát láttam a karámon kívül is. Ezt a bálát közelebbről megvizsgálva azt állapítottam meg, hogy a növényi részek rohadtak, rajtuk nagy mennyiségű penész található. Az ilyen, takarmánynak nem nevezhető melléktermék állatok táplálására nem alkalmas” – ismertette tapasztalatait Makkai István. Az állatorvos a sertéseket is megvizsgálta. Megállapította, hogy kondíciójuk jobb volt, mint a marháké, de „annak a karámnak körülbelül a kétharmad részét, ahol csoportosan tartották őket, mély, trágyalével keveredett sár borította”. „A dagonya olyan mély volt, hogy a felnőtt sertések csak úgy tudtak menni benne, hogy a fejüket felfelé tartották. Az ilyen járásmód a sertéseknél semmiképp sem természetes. A kocák vizsgálata során látható volt, hogy többnek az emlői megereszkedtek, ebből arra lehetett következtetni, hogy már legalább egyszer fialtak, de malac mégsem volt alattuk, hiszen ilyen körülmények között esélytelen a malac életben tartása, nevelése. Az állatok ily módon való tartása több pontos sem felel meg az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeleteiben – különösképpen a gazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999 FVM rendeletben foglaltaknak. Röviden összefoglalva állatkínzás valósult meg” – nyomatékosította Makkai.
Nyolc szürke és több mint 150 mangalica lett oda
Ugyancsak érdekes Kovács Miklós, miskolci állatorvos véleménye, már csak azért is, mert Kovács Miklóst a Miskolci Agrokultúra Kft. rendelte ki, a munkadíját is a cég fizette. Kovács tavaly május 17-én kelt véleményében egyebek mellett azt is papírra vetette, „a tél folyamán rendőrségi feljelentést tett egy dolgozó, hogy az állatok éheznek, nem kapnak takarmányt”.
A Palota Borház Kft. ügyvezetője portálunknak úgy nyilatkozott, a tények azt bizonyítják, hogy az állomány éhhalál miatt pusztult el. „A 26 mangalica kocasüldő valószínűsíthető 150-200 körüli szaporulata a derékig érő sárban szenvedett kínhalált. Ez minősített állatkínzás” – vélekedett az ügyvezető.
Több szakértő is úgy vélekedett, állatkínzás történt a Bedegvölgyben. Fotó: minap.hu
Mint ahogy az fentebb olvasható, Deim Zoltán szerint a bértartásból legalább 154 mangalica malac kerülhetett volna értékesítésre. Ez a kalkuláció azért is érdekes, mert a miskolci cég idén február 14-én küldte el az állatállományról szóló leltárát a Palota Borház Kft.-nek. A Benza György által rendelkezésünkre bocsátott miskolci összegzés szerint 34 sertés süldő született a Bedegvölgyben, de ebből 2013. december 31-én egy malac elhullott, így csak harmincháromra rúg a létszám.
Menekülés a szerződésből
Ugyancsak érdekes, hogy miután a Palota Borház az okozott károk megfizetését kérte a Miskolci Agrokultúra Kft.-től, idén január 30-án a bértartó arról tájékoztatta a tulajdonost, hogy a kft. megszünteti a bértartási tevékenységet, és a borház február 7-ig szállítsa el a tulajdonában lévő állatokat a bedegvölgyi telepről. A Palota Borház Kft. ügyvédje válaszában azt írta a miskolci cégnek, hogy egy „új telephely kialakítása legalább két hónapot vesz igénybe, így a felszólításban foglalt feltétel teljesíthetetlen”.
A PestiSrácok.hu a Bedegvölgyben történtekkel kapcsolatban Lantos Ottót, a Miskolci Agrokultúra Kft. ügyvezető igazgatóját is megkereste, aki kérdésünkre leszögezte, “nem megalapozott a Palota Borház Kft. álláspontja a káresemények elszámolására vonatkozóan”.
Miskolcon tagadják az állatkínzást
„Mangalicából egyáltalán nem volt elhullás, így az állatok éheztetése, kínzása teljesen alaptalan híresztelés. Mindössze három szürkemarha hullott el a bértartás során, de mind a három esetben baleset történt. Egyik állat elesett és eltört a gerince, míg egy másik felöklelte a társát” – jelentette ki Lantos Ottó. Az ügyvezető igazgató azon kérdésünkre, hogy ha a bíróság megállapítja a Palota Borház 17 millió forintos kárigényét, akkor azt miből fogják kifizetni úgy válaszolt, „ebben az esetben természetesen kifizetik a kárt, miután közvetetten önkormányzati cégről van szó, de ez nem fordulhat elő, a kárigény feltételezéseken alapul”. Lantos Ottónak hiába ismertettük, hogy a birtokunkban lévő, különböző igazságügyi és szakértői vélemények következetesen állatkínzásról, éheztetésről, az állatok kínhaláláról szólnak, de Lantos Ottó nyomatékosította, a Bedegvölgyben nem történ szándékos károkozás, mint ahogy az állatok kínzása sem igaz. “Ennek az ügynek megvan a megfelelő jogi folyamata, amely már el is indult. Majd a jogi eljárás eldönti, hogy kinek van igaza” – szögezte le Lantos Ottó. A Miskolci Agrokultúra Kft. ügyvezetője még azzal is kiegészítette a történteket, hogy a Palota Borház Kft.-vel már lezárták a tavalyi hosszú tél okozta szürke marha elhullás kártérítési kérdését. „Állatorvosi vélemény alapján társaságaink megállapodtak és a megállapodás szerinti kártérítési összeget az Miskolci Agrokultúra Kft. megfizette. Így érthetetlen számukra a kérdés újranyitása főleg egy teljesen légből kapott, feltételezéseken alapuló, eltúlzott kárösszeg megjelölésével. A bértartási szerződés során társaságunk úgy járt el, ahogy elvárható, a hosszú tél alatt a megfelelő takarmány biztosítása érdekében minden lehetséges lépést megtett. Többek között értesítette a Palota Borház Kft.-t is a takarmány hiányról azzal, hogy ha tud takarmányt biztosítani akkor tegye meg. A Palota Borház Kft. azonban nem tette semmit. A telepünkön hatósági ellenőrzés volt január 23-án, amely megállapította, hogy az állatok állategészségügyi felügyelete megoldott, a telep a jogszabályok szerint működik” – tette hozzá Lantos Ottó. A miskolci cég egyébként úgy tájékoztatta portálunkat, hogy a kártérítés összegét legrosszabb esetben is maximum egymillió forintra becsülik, amelynek megfizetésére elegendő tartalékuk van.
A Palota Borház Kft. békés úton kívánja kárigényét érvényesíteni, de nem kizárt, hogy eljárás indul az ügyben. Fotó: miskolc.hu
Három év börtön is lehet a büntetés
A PestiSrácok.hu a szakértői véleményekben foglaltakról egy ilyen esetekre szakosodott ügyvéd véleményét is kikérte. Jámbor Adrienn véleménye szerint „az eset kimeríti az állatkínzás büntetőjogi tényállását, azon belül is annak egyik minősített esetét”. „Az állatkínzásról a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény rendelkezik. Állatkínzásról a törvény értelmében akkor beszélünk, ha valaki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Ebben az esetben a tényállás ezen fordulata állhatja meg a helyét: aki gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Mivel azonban több állatról van szó, így a jogszabály minősített esete valósult meg, amelynek büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés” – hangsúlyozta Jámbor Adrienn.
Nem kizárt, hogy az ügyben állatkínzás miatt indulhat eljárás. Információink szerint a Palota Borház Kft. eddig nem tett feljelentést a Bedegvölgyben történtek miatt, békés úton kívánja kárigényét érvényesíteni. Mindez azonban meglehetősen bonyolultnak tűnik Benza György szerint, hiszen Lantos Ottó anyavállalatának, a Miskolc Holding-nak a jogi képviselője az a dr. Kapás Kata, aki egyben élettársa is Lantos Ottónak.
A Palota Borház Kft. a miskolci önkormányzatot is tájékoztatta a Miskolci Agrokultúra Kft-vel szembeni kártérítési igényéről. A város polgármestere, Kriza Ákos február 24-én azt válaszolta a cégnek, hogy a „szerződésből eredő követelést a Miskolci Agrokultúra Kft-vel szemben tudják érvényesíteni”, miután a borház a helyi céggel áll szerződéses jogviszonyban. „Arra kérem Önt, hogy az esetlegesen felmerült káruk peren kívüli rendezése céljából a Miskolci Agrokultúra Kft-hez legyen szíves fordulni” – áll Kriza Ákos válaszlevelében.
Vezető képünk 2012. augusztus 2-án készült. A fotón egy közmunkás etet dinnyével szürkemarhákat Miskolc határában. Miskolcon ekkor indult el a Start munkaprogram második szakasza, így mintegy 1400 embert foglalkoztathatott a Miskolci Kistérségi Társulás. Az önkormányzat tulajdonában lévő cégeknél a közmunkások az önkormányzati intézmények konyhái számára termesztenek zöldséget, gyümölcsöt, valamint húst szállítanak. Fotó: MTI/Vajda János
Facebook
Twitter
YouTube
RSS