Van, amikor egy beszélgetésből kettő lesz. Maróth Gáspár kormánybiztossal éppen így jártunk. Annyira erős dolgokat mondott, annyira belemélyedtünk a hálózatos, történelmi témákba, a felforgatási kísérletek, befolyásolási hadműveletek tárgyalásába, hogy ez bizony két műsort is kitesz. Most az elsőt mutatjuk be. Beszéltünk arról, hogyan lépett bel a hadsereg a Munkásőrség ellen, de arról is, miért Borvendég Zsuzsanna művével indította el Orbán Viktor ezen a területen.
Orbán Viktor Borvendég Zsuzsanna Az impexek kora című alapművével „indította útjára” Maróth Gáspárt. Miért?
Mert amikor kinevezték a kormány védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosának, nyilvánvaló volt, hogy olyan körökkel kerül majd összeütközésbe, amelyekről sokszor írtunk és beszéltünk már. Kameránknak azt mondta, hogy már az első nap kiszállt hozzá a Gazdasági Versenyhivatal – így sokat nem kellett várnia az első jelzésre: ingoványos talajra lépett.
Több kényes, illetve érdekes témáról is beszélgettünk. Arról is kérdeztem, mit érez abból, hogy a katonaságnál talán még később, még kevésbé történt meg a rendszerváltás, mint a többi területen.
Ezt arra értettem, hogy nagyon sok a régi, átmentett bútordarab, nem beszélve arról, hogy továbbra is kitüntetik azokat, akik karrierjük nagy részében – így vagy úgy, de – Moszkvát szolgálták.
Maróth több érdekes tényezőt említett. Egy: meglátása szerint a katonaság mindig is megszállóknak tekintette a szovjet hadsereget. És – bár nem nyíltan – úgy is bántak velük: megfigyelték őket, stb.
Kettő: részben a katonaságnak is köszönhető, hogy nem volt vérrontás a rendszerváltás idején. Elmesélte, hogy milyen ijesztő helyzet alakult ki akkor, amikor le kellett fegyverezniük a Munkásőrséget. A munkásőrök – és a vezetők – egy része ugyanis harcolni akart, nagyon nehezen tették le a fegyvert.
Jó lenne ismerni az MNVK-2. egykori embereit
De kérdeztem az MNVK-2.-ről is, egészen pontosan arról, miért nem kutatható a katonai hírszerzés anyaga… Maróth megerősítette azt, amit nyilván tudtunk, hogy ez egy nagyon szenzitív, nagyon érzékeny terület, komoly nemzetbiztonsági kockázatot, hibákat jelentene, ha kiteregetnék a dolgot. De felhoztam egy másik oldalról: Aczél Endréről csak azért tudjuk, hogy az MNVK-2. megnyertje volt, mert Belovai István hírszerzőtiszt átállt a NATO-hoz és lebuktatta az egész londoni hálózatot. Bizonyítani Aczél érintettségét csak azért lehet, mert az ezzel kapcsolatos iratok ott vannak az egykori rivális szerv, az állambiztonság (BM) dossziéjában…
[Régi cikkem: Aczél Endre főhadnagy Vietnamban – 1971-ben szemelte ki a hírszerzés.]
Balázs Péter MNVK-2.-es múltját is szinte véletlenül ismerjük
Bajnai Gordon egykori külügyminiszteréről, Balázs Péterről (impexes, majd kereskedelmi kirendeltségi káder) csak azért tudjuk, hogy az MNVK-2. embereként mozgott Brüsszelben, mert ezt jelentette róla egy állambiztonsági tiszt. Ezért megmaradt az iratrészlet egy BM-es dossziéban.
[Régi cikkem: Ügynökbélyeg a kormányfőjelöltön: „A katonai társszerv intenzíven foglalkoztatja dr. Balázs Péter elvtársat”.]
Ezért adódott a kérdés: hány és hány olyan politikus, üzletember, közszereplő, médiacsillag volt, aki az MNVK-2. fedésében a kommunista hálózatnak dolgozott, hogy a rendszerváltás után már EU-s és NATO-színekben tündököljön?
Mindenben nem juthattunk közös nevezőre, de ez szerintem olyan beszélgetés, ami után még több kérdés felmerül az emberben és elgondolkozhat az örök idők sakkjátszmáin. Folytatás két hét múlva, amikor körbejárjuk, miért is került kapcsolatba a néhai médiacézár (Fenyő János) egykori titokzatos emberével, „Öcsikével”. Azaz azzal a Székely Herberttel, aki Fenyő halála után igazi nagykutya lett a fegyverkereskedelem területén. És azt is elmondja, szerinte miért van szükség az első látásra eléggé egyszerű „sorosozásra”.
Vezető kép: Pesti TV
Facebook
Twitter
YouTube
RSS