Pesti Srácok

Gimisként börtönbe zárták, de beintett a beszervezőknek: Ujlaki Dénes színművész és a Kalef "galeri" a PestiTV-n

Harcban a Galerik ellen – ez a PestiTV A hálózat című műsorának a témája. A Kádár-diktatúra a hatvanas években kemény harcot folytatott a fiatalok ellen, a rendőrség és az állambiztonság segítségével üldözte a nekik nem tetsző csoportokat. Ilyen volt a Kalef is. Két kalefossal, Ujlaki Dénes színművésszel és Veszely Ferenc festővel egy egészen különleges, egyszerre nevetős és borzongatós adást hoztunk össze.

Galerik, huligánok – szitokszavak, amelyeket minden ötven feletti ember jól ismer. A Kádár-diktatúra ötvenhat után a fiataloktól tartott a leginkább, ezért lecsapott minden olyan csoportra, amely valahogy kilógott. Voltak, akik csak zenét akartak hallgatni, mások koszorút vittek március 15-én és október 23-án. Megint mások tényleg verekedtek, randalíroztak. Egy skatulyába gyömöszölték őket, rájuk uszították a rendőrséget, az állambiztonságot, a bíróságot és olyan pszichológusokat, mint mondjuk Popper Péter.

Ujlaki Dénes színművészt gyerekként a családjával együtt kitelepítették, utána a gimnáziumból vitték el, és két évre börtönbe zárták egy rávert és kitalált pisztolyügy miatt. Kiszabadulva nem vették fel a főiskolára, lejárt az akkori Moszkvára, a Kalefre, ahogy ők nevezték. Szabadok akartak lenni, zenét hallgattak, házibulikat csaptak – a rendőrség üldözte, az állambiztonság megfigyelte őket. Majd jött a per.

Két egykori kalefossal beszélgettünk: Ujlaki Dénes színművésszel, aki elképesztő sztorikat mesélt, és Veszely Ferenc festővel, aki szintén humorosan, tele életkedvvel emlékezett az „aranykorra”. Mert nekik az volt – ezt Kádárék sem tudták elvenni.

PestiSracok facebook image

Korábban már írtunk Popper Péter kommunista pszichológus szerepéről a galerik elleni küzdelemben. Popper a hatvanas években fiatalkorú bűnözőkkel foglalkozott, állambiztonsági szakkönyveket írt, de szakterülete a galerik elleni küzdelem volt. Popper megfigyelte és megvizsgálta a letartóztatott embereket, akik közül sokakat teljesen ártatlanul meghurcoltak, beszerveztek vagy fegyházba, esetleg más intézetbe zártak. Mivel „Professzor” néven részt vett az állambiztonsági tisztek képzésében is, és ezért pénzt is kapott, így szinte biztosra vehető, hogy a galeritagok elleni ügyekben is kulcsszerepet vállalt.

A galeriket agresszív hordáknak nevezte, akikre roppant mód jellemző a gyávaság: „A leginkább szembetűnő különbségre éppen a letartóztatás után derül fény. Feltűnő ugyanis, hogy amikor a csoportban rendkívül agresszív, arrogáns és hetyke galeritagot elkülönítik a társaitól, szinte tartásnélkülivé válik, konformista, meghunyászkod, sokszor alázatos magatartást tanúsít” – írta állambiztonsági munkájában.

Két hét múlva folytatjuk a Kalefról szóló részt! Szóba kerül, hogyan taszította ki az ausztráliai magyar közösség azt az embert, aki a Kalef egyik ügynöke volt...

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)