Pesti Srácok

Ellopni a lelket, megtörni a testet – Megjelent Mező Gábor új könyve a kádári őrületről és a politikai célokra használt pszichiátriáról

Ellopni a lelket, megtörni a testet – Megjelent Mező Gábor új könyve a kádári őrületről és a politikai célokra használt pszichiátriáról

Egy téma, amiről nem nagyon írt senki. A Rákosi-, majd Kádár-diktatúrában is előszeretettel elsüllyesztették azokat az embereket, akik lázadtak vagy egyszerűen kinyitották a szájukat. Mező Gábor most megjelent könyve (Ellopni a lelket, megtörni a testet) azoknak az embereknek állít emléket, akik akkor is beszéltek, amikor a többség hallgatott. Őrületre ítélve a Legvidámabb barakkban – így az alcím, nem véletlenül. A rezsimben a valódi őrültek az országot irányították és teljesen épelméjű és lelkű embereket próbáltak eltüntetni. Nem kell félni ettől a műtől, legalább annyira felemelő, mint amennyire elborzasztó. Igazi hősöket ismerhetünk meg belőle, akiket nem sikerült megtörni.

Megjelent Mező Gábor második könyve, amely A média lenyúlásának titkos történetéhez hasonlóan szintén idén került a boltokba. Az Ellopni a lelket, megtörni a testet című mű viszont teljesen más témát jár körül. Az biztos, hogy ez is tabu – a politikai pszichiátria története. Kilenc történet szerepel a könyvben.

Az első Bukovszkijjal, az ismert orosz politikai fogollyal foglalkozik és bemutatja az elmedaráló szovjet változatát. Kegyetlen módszerek és szinte ipari jellegű „termelés”. Ehhez képest Magyarországon, a diktatúrában visszafogottabban „termelt a gép”.

A negyvenes évek végétől indulunk és eljutunk egészen a nyolcvanas évekig, hiszen még akkor is megtörte a hatalom a „neki” ellenállókat. Felbukkan Krassó György, Hajnóczy Péter, Pákh Tibor, Péter Gábor (ÁVH), Bálint István (ÁVH) és sok más ismert vagy ismeretlen ember, áldozatok és bűnösök, célpontok és eszközök.

PestiSracok facebook image
A teljes borító. Borítórajz: Bárándi Sarolta

Sötét és valahol mégis felemelő mű, hiszen hősöket látunk, megtörhetetlen embereket, akik a legkegyetlenebb időkben, a legkegyetlenebb módszereket is kibírva nem adták fel az elveiket. Ragaszkodásukat az igazsághoz, a szabadsághoz, a lázadáshoz. A szerző az utószó-szerű szövegben ezt írja:

Befejezetlen mondatok – utószó helyett

Még fiatal koromban írtam egy novellát egy olyan történetről, amely megöli az alkotóját. Elpusztítja. Mondatról mondatra, szóról szóra elveszi az erejét. De az író – a narrátor – csak folytatja tovább, gépel és gépel, mert azt a történetet – úgy érzi: A történetet – el kell mondania, el kell mesélnie. Aztán meghal, megszakad a szöveg. Nem nagy ötlet, de hideg, kegyetlen lett az az írás, máig emlékszem, milyen érzés volt megírni. <…>

Bölcsész vagyok, konyítok valamit az irodalomtörténethez, így könnyedén ide tudnék most blöffölni valami intellektuális külön magyarázatot a borító üzenetéről, esetleg arról, hogy miért éppen kilenc fejezet lett, mit jelent ez a kilences szám, satöbbi, satöbbi, satöbbi, de ez az irodalmi játszadozás és önkielégítés olyan méltatlan lenne ehhez a témához és főleg azokhoz, akik ebben a könyvben szerepelnek. Vannak közöttük hősök, bűnösök és áldozatok, sőt olyanok, akiket nem is tudnánk beskatulyázni, de miért is kellene, ha éppen ebből a skatulyából, ebből a keretből akartak kitörni. Kifeszíteni önmagukat a képkeretből. Megmutatni, hogy máshogy is lehet élni. Hogy lehet fáklyaként is lángolni akkor, amikor a többség beáll a sorba, amikor így vagy úgy, de szinte mindenkit korrumpált a rendszer.

Ezeket az embereket a rendszerváltás előtt megpróbálták kitörölni a történelemből. De utána sem nagyon történt semmi. Az elkövetők és tanítványaik jórészt lapítanak. Persze legalább írni lehet róluk. Bemutatni a valóságnak azt a részét, amelyet korábban letakartak, kiradíroztak, átfestettek vagy egyszerűen levágtak a kép széléről. Vagy a térkép széléről? <…>

Ahogyan Víg Mihály énekelte:

„Itt van, pedig senki se hívta

Néz rám, de nem látom a szemét

És nem tudom, de arra emlékszem

Hogy nem értem, amit beszél.”

Mintha róluk írta volna. Ha üzenni szeretnék valamit, akkor azt, hogy emlékezzünk rájuk, a küzdelmükre, hogy nemet mondtak az önfeladásra, és tanuljuk meg, lehet bármi, történhet bárhogy, de ne álljunk be a sorba.

Soha.”

A könyv ezeken az oldalakon megrendelhető:

https://www.lira.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto-1/tortenelem-politika/ellopni-a-lelket-megtorni-a-testet-oruletre-itelve-a-legvidamabb-barakkban

https://www.libri.hu/konyv/mezo_gabor.ellopni-a-lelket-megtorni-a-testet.html

És persze elérhető a nagyobb boltokban.

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.