Pesti Srácok

"Még mindig van rám igény, nem állok meg" - 72 éves Deák Bill Gyula

"Még mindig van rám igény, nem állok meg" - 72 éves Deák Bill Gyula

Ma ünnepli hetvenkettedik születésnapját Deák Bill Gyula, a magyar blues királya. Az alábbiakban a legfeketébb hangú fehér énekes életének legfontosabb állomásait szedtük össze, és a legjobb koncertfelvételekből is szemezgettünk.

MM-061.hu

Opera. Fiatalon járt énektanárokhoz, akik mind operaénekest szerettek volna Billből faragni, ám ez neki nem tetszett, így abbahagyta az énektanulást. Egy interjúban úgy fogalmazott: „Megpróbálták, mert erős a hangom és nagy a hangterjedelmem. Ráadásul tényleg szeretem az opera műfajt is. Pavarotti óriási kedvencem. A bluest viszont nemcsak szeretem, hanem az az életem.“

PestiSracok facebook image

Chuck Berry. 1983-ban a Budapest Sportcsarnokban lépett fel Chuck Berry, Billék voltak az előzenekar. Berry tényleg nem hitte el, hogy az, akinek az előadáson csak a hangját hallotta, ahogy Percy Sledge örökzöldjét, a When a Man loves a Woman című dalát énekli, nem fekete ember.

Sztár. Bill 1968-tól a kőbányai Sztár együttesben külföldi dalokat énekelt, később a Napsugár, a Wanderers és a Loyd együtteseknek lett tagja, vendégként megfordult a P. Mobilban és a Mini együttesben is. Énekesként Ray Charles volt a példaképe.

A Sztár zenekarban, 1971 (Forrás: Fortepan)

Orszáczky Jackie. Több helyütt elmondta Bill, hogy nagyon sokat köszönhet Orszáczky Jackie-nek, többek között a kötődést, a zenét, a szakmai fejlődést. Mindemellett a "Bill" nevet is a Syrius legendás énekes-basszusgitárosától kapta. "Amikor először hallottam az Új Rákfogóban énekelni, azt mondtam, kész, abbahagyom, hogy lehet így énekelni? Azt tudták ők akkor, amiből most már én is tudok egy kicsit", fogalmazott. Az alábbi koncertfelvétel egy évvel Jackie halála előtt készült a József Attila Művelődési Házban.

Hobo Blues Band. A népszerűséget a Hobo Blues Band hozta meg számára, ahová a szintén kőbányai Póka Egon basszusgitáros hívta. Bill 1979 nyaráig állandó vendégként lépett fel velük, aztán tagja lett a zenekarnak. Kezdetben a rock és a blues klasszikusait, Jimi Hendrix-, Rolling Stones-, Doors-, Cream-nótákat játszottak magyarul, Földes László Hobo fordításában, majd több tucatnyi emblematikus számot is írtak.

Földes László Hobo és Deák Bill Gyula

Kopaszkutya. Bill szerepelt az 1981-es Kopaszkutya című zenés filmszatírában. Szomjas György filmje egy korabeli rockzenekar életébe nyújt bepillantást. A címszereplő zenekar félig-meddig kitalált, de tagjai a P.Mobil és a Hobo Blues Band közismert állandó vagy vendégzenészei, mint például Schuster Lóránt, Földes László vagy Deák Bill Gyula. A filmben a zenekar által eljátszott dalokat a Hobo Blues Band lemezre vette, de azt betiltották. Miután kiderült, hogy nem lesz lemez, a koncerteken Hobo biztatta a közönséget, hogy akinek kell a film zenéje, az vegye fel magának. Az album végül 12 év késéssel, 1993-ban jelenhetett meg. Deák Bill Gyula azt mondta egy interjúban, hogy a Kopaszkutya korszakalkotó volt, erénye, hogy megmutatta: létezik egy alternatív kultúra, amely képes volt akkor működni a hivatalos kultúrpolitikától függetlenül is.

A Kopaszkutya forgatása (Fotó: Fortepan)

István, a király. Bill egyik legjelentősebb szerepe az István, a király rockoperában volt, Tordát, a táltost formálta meg. Az 1983-as városligeti bemutató után játszotta többek közt Szegeden, Dunaszerdahelyen, Sevillában a világkiállításon és a Népstadionban is, illetve a darab filmváltozatában, ezáltal olyanok is megismerték, akik nem jártak rockkoncertekre. Már a királydombi ősbemutató áttörést hozott: megtörte a kemény rockzenével és a pop műfajjal való, hagyományos színházi gyakorlat szerinti szembenállást. Szereposztása is ezt fejezte ki, Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadette, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter, Balázsovits Lajos színészek mellett a „lázadó” rockerek, Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák Bill Gyula és Victor Máté kapták a főszerepeket. A művet Novák Ferenc koreografálta. Az ősbemutatót 120 ezer néző látta, továbbá mozifilmen, hanglemezen, CD-n és kazettán is megjelent, több százezer példányban értékesítették. Húsz évvel az ősbemutató után, 2003. július 5-én a székelyföldi Csíksomlyón mutatták be először Erdélyben a rockoperát. Mintegy 350 ezer néző érkezett Erdély valamennyi magyarlakta területéről és Magyarországról a bemutatóra. Billt láthattuk az Attila, Isten kardja filmváltozatában, az Itt élned, halnod kell, a János vitéz és a Jézus Krisztus Szupersztár című zenés darabokban is.

https://www.youtube.com/watch?v=206cGnHU0Ac

Anyám nem kapott virágot, Apám keze odavágott. 1984-ben jelent meg Deák Bill Gyula első nagylemeze, amelyet Hobo Blues Band-lemeznek is tekinthetnénk, hiszen az akkori H.B.B. felállás készítette. Az album korszakalkotó, mind a hét szerzeménye klasszikussá vált a Rossz vértől kezdve a Felszarvazottak balladájáig. A klasszikus rock és blues dalok közül egyedül a Ne szeress engem! lóg ki, amit a lemez művészeti vezetője, Presser Gábor írt.

Hatvan csapás. 2008-ban, 60. születésnapja tiszteletére Hatvan csapás címmel jelent meg albuma. Ő maga önálló lemezei közül erre és a Rossz vérre büszke. 2007 októberében kereste fel Koltay Gergelyt, aki Bill két korábbi albumának is a szerzője, hogy készítsen ünnepi albumot hatvanadik születésnapja alkalmából. Koltay olyan fiatal tehetséges gitárosokat keresett meg, hogy segítsenek az album elkészítésében, mint Csillag Endre, Patai Tamás, Sipeki Zoltán, Borhi Miklós, valamint kuriózumként rákerült az albumra a fiatalon elhunyt Daczi Zsolt néhány szerzeménye is. A Király meséi 2009-ben jelent meg, azóta nem jelentkezett albummal a blues királya, de jövőre tervez új korongot, hogy kivel, az egyelőre titok.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)