Pártállástól, világnézettől függetlenül foglalkoztatja legtöbbünket, hogyan lehet híressé válni a közösségi médiában, nekünk, konzervatívoknak pedig gyakran úgy tűnik, ez az egész egy liberális játszótér, ahol 17-18 éves gyerekek organikusan, kisujjból kirázzák azt, amit mi a jobboldalon nem tudunk: trendi tartalmakat gyártani, követők százezreit lekötni, vagyis befolyást szerezni. Mindeközben tudjuk, hogy nekünk van igazunk, és tudnánk is hasonlóan jók lenni, ha nem hallgattatna el minket rendszeresen az úgynevezett algoritmus, illetve ha hozzájuk hasonlóan nekünk sem lenne valódi életünk, és mi is olyan dolgokat képviselnénk, amik egy fotóban vagy egy posztban átadhatók. Persze semmi nincs veszve a közösségi térben, megszoktuk már, hogy nekünk sokkal több munkát kell belerakni mindenbe, hogy eredményt érjünk el, éppen ezért tudunk mi jobban fejlődni, a végén meg talán még ezen a területen is jobbá válni, mint ők. Ha pedig a harcok közepette kicsit kiábrándulni is akarunk az egészből, akkor érdemes megnézni az HBO GO legújabb filmjét, ami arról szól, hogyan lehet egy senkiből is egy fontos valaki az online térben, ha van mögötte pénz, stáb és/vagy egy mindenki számára vonzó üresség, ami a baloldal sajátja.
Térjünk vissza még egy gondolat erejéig arra, hogy miért jobbak a kis komcsik, a haladók, meg ezek a kis libsi hülyegyerekek a baloldalon a közösségi térben, és miért használják jóval sikeresebben a jól ismert felületeket. A válasz egyszerű: az ő „értékeik”, üzeneteik és életmódjuk pontosan azt képviseli, amit a közösségi média általában – üres lufikat, látszat boldogságot, kamu teljesítményt. Remek példa erre az HBO új, Álhíres című filmjében is említett Hollywood-i rózsaszín fal – nincs rajta semmi, csak egy rózsaszín háttér, tényleg –, ami több Instagram-sztorin szerepel, mint bármely más helyszín a világon, méghozzá az ott készített trendi szelfik miatt, ami önmagában is remekül mutatja, hogy milyen „mély” tartalommal bírnak ezek a dolgok.
Az influenszerek a hazugsággyárban készülnek
Az influenszerek, akik ezeket felfuttatták, sajnos még ennél is gusztustalanabb módon „készülnek”, egy olyan világban gyártják őket, ahol még a bonbon is csak kakaóporral borított vaj, a trendi edzőterem egy jól berendezett garázs, a luxuskecó pedig egy profik által, tökéletes szögből fotózott semmilyen medence. Legalábbis az elején, amíg meg nem jönnek a szponzorok, de erről kicsit később.
A hazugság mértékét jól mutatja az, hogy a filmben megszólaló egyik szakértő szerint az influenszerek nagy része nem hajlandó reklámfotózásra menni még akkor sem, ha pénzt kereshetne vele, mert a közösségi médiába feltöltött képeiket annyira rommá szerkesztik, hogy tulajdonképpen nem is úgy néznek ki a valóságban. De ez nem új infó, ezt tudtuk eddig is. A kamugépezetnek egy meglepőbb része az, hogy az egyik insta-celeb bevallotta: a Balin töltött nyaralása valójában a helyi IKEA-ban történt, és az összes fotó ott készült egy profi stáb segítségével.
A konzervatívok világa ezért nem ez…
Nem szükséges végigvenni, mi minden hangzik el a filmben; már ebből is világossá válik, hogy a konzervatívok miért nem hasítanak annyira a közösségi médiában. Tettetés helyett mi jobban szeretjük a valóságot, a valódi élményeket, valódi értékeket, a valódi üzeneteket. Erre sajnos az a generáció, amely a közösségi médiában él, nem mindig kíváncsi, hacsak nem tudunk tagjainak olyat mondani, ami sokként éri őket, amit ők is magukévá akarnak tenni. A mi célunk a közösségi médiában ez, vagyis a sokkoló igazság átadása, amire jó módszert még senki nem dolgozott ki.
És itt rá is kanyarodhatunk a politikai tartalmakra, de ne legyünk igazságtalanok: a hírnévért törtető influenszereknek kezdetben semmi közük a politikához, ők csak híresek akarnak lenni, lájkok formájában akarnak visszajelzést arra, hogy a kamuélet, amit élnek, az a szánalmas üresség valójában a helyes út, és ami kezdetben csak a többi felhasználó átverése, az egy adott pont után önmaguk átverésévé változik, majd pedig már el is hiszik, hogy ők azok, akikre az országnak és a közösségnek szüksége van, na meg persze jól jönnek a kamuélményekért szerzett lájkok és követők után érkező igazi ajánlatok, mondjuk egy gym-bérlet, vagy egy utazási iroda nyaralási ajánlata a szponzor feltüntetésével. Apropó, tudtátok, hogy az utazós képek egy fej mögé tett párna, egy kivetítőre kittet tájkép és egy WC-ülőke segítségével készülnek?
A hazugságokra szilárdan épített oldalakat és arcokat egy adott pont után nemcsak a márkák szemelik ki maguknak marketingcélból, az utat vesztett fiatalokat könnyen beszippantják a haladó üzenetek, pártok, emberek is, ugyanis szoros kapcsolat van a hazugság és az ellenzéki üzenetek között: ezeknek transznemű szerelemgyermekei a neokommunista üzenetek a pénzek szétosztásáról, a munka helyett járó alapjövedelem, a nemzeti érdekeket félresöprő énközpontú világnézetek, és az, hogy nem kell valójában semmi fontosért kiállnunk, elég, ha hangzatos szólamokat fogalmazunk meg. Minden a lájkokon múlik, minden azon múlik, mások elhiszik-e, amit mondanak. Sajnos sokszor, sokan elhiszik.
Régen, a konzervatív időkben is voltak egyébként lájkok: egy fotó, vagy egy könyv népszerűségét abban mérték, hogy a sok nézegetéstől, olvasástól mennyire lett rongyos, mennyire esett szét, de ez egy másik történet.
Nálunk a hitelesség számít
A verseny tehát adott, a jobboldalnak nem módszere felvásárolni a sok százezer követővel rendelkező influenszereket, mert nálunk fontos, hogy aki mondja, az komolyan is gondolja, amit mond és hiteles legyen, a másik oldalon pedig minden tökmindegy, hiszen általában egy üzenet kitalálói sem gondolják azt komolyan, mert nem lehet.
Nekünk inkább van száz lájkunk, de az legyen valódi, mint százezer kamulájkoló, akik mögött nincs semmi
Még egy gondolat erejéig térjünk vissza az említett filmhez: nehogy azt gondoljuk, hogy az HBO GO kizárólag a jót és a tanulságosat akarja megmutatni nekünk az influenszerek világával kapcsolatban – a filmbe bele van csempészve a meleg szál, az egyik főszereplő egy szimpatikus homoszexuális fiú, aki keményen dolgozik, és természetesen az ő története a legmegnyerőbb, és persze megjelenik a filmben a BLM is, akik a film szerint a szabadságért harcolnak. Természetes, hogy Donald Trump sem maradhatott ki a történetből, aki a már említett „botok”, vagyis kamufelhasználókon keresztül, álhírek terjesztésével ártott annak idején Hillary Clintonnak és nyerte meg a 2016-os amerikai elnökválasztást, legalábbis a film szerint. De nem haragszunk ezért, kellettek a szponzorok, valamiből pedig a rezsit is ki kellett fizetni.
Vezető kép: Instagram
Facebook
Twitter
YouTube
RSS