Hatalmasat bukott a Jobbik béruniós kezdeményezése
Úgy tűnik, a választók is pontosan tudják, micsoda blöff a Jobbik béruniós kampánya. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy bár már tavaly május óta, tehát több mint fél éve gyűjtik (gyűjtenék) az aláírásokat Vona Gáborék az európai polgári kezdeményezésükhöz, eddig kevesebb mint 30 ezret bírtak összekalapozni. Akárhonnan is nézzük, ez hatalmas pofon az immár baloldalra átsasszézott pártnak.
A PestiSrácok.hu jobbikos forrásokból úgy értesült, eddig 30 ezernél kevesebb aláírás gyűlt össze a párt béruniós európai polgári kezdeményezésére, pedig már tavaly május óta próbálják-próbálnák azokat gyűjteni. Ez a teljesítmény nem csak azért kínos, mert a Jobbik szereti magát „kormányváltó erőnek”, Orbánék „egyedüli alternatívájának” nevezni (amit az összekínlódott kevéske aláírás ékesen cáfol), hanem mert összesen egymillió szignót kellene összeszedni ahhoz, hogy az Európai Bizottság egyáltalán napirendre vegye a témát. Ennek kapcsán kerestük a pártot, de pontos számot nem voltak hajlandók elárulni. Csupán annyit közöltek:
Az aláírásgyűjtés májusig tart, összegezni is májusra fogjuk.
Persze, a titkolózás nem újkeletű. Ugyanakkor a Heti Válasz tavaly november végi cikkébe (véletlenül?) belekerült egy 24 ezres szám, ami arra utal, pontos lehet a PestiSrácok.hu forrásai által most közölt adat. Érdekesség, hogy a Jobbiknak – egy korábbi beszámolójuk szerint – körülbelül 17 ezer párttagja van. Föltételezve, hogy saját tagjaik legalább támogatják a bérunió ötletét, kijelenthetjük: önmagukon kívül nagyjából tízezer magyar választópolgárt tudtak eddig megmozgatni...
Ráadásul az egésznek semmi értelme
Pedig a Jobbik tavaly május óta minden valamirevaló médiatermékében, szócsövében azt terjeszti, mennyire korszakalkotó, fontos, világmegváltó ötlet a bérunió gondolata. „Egyenlő munkáért egyenlő bért!” – írták, mondták, sugallták. És ez így, elsőre akár szépen is hangozhat. Ám keresztbe veri az egészet a valóság. Pontosabban: a Valóság. Sok más szakértővel egyetemben még a párt által elismert és kitüntetett közgazdász, Csath Magdolna is „szakmai nonszensznek” és „megvalósíthatatlannak” nevezte az ötletet. Az Európai Szakszervezeti Szövetség is határozottan elutasította a béruniós kezdeményezést, ráadásul a szervezet főtitkára a Jobbiktól való teljes elhatárolódásra szólította fel tagjait. Még a Jobbikhoz hasonlóan ugyancsak Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Index hírportál is ízekre szedte az elképzelést. És, ami talán még lényegesebb: hiába hagyta jóvá az Európai Bizottság májusban a béruniós polgári kezdeményezést, azt is világossá tette, hogy a bérpolitika a tagállamok belügye, az unió legfeljebb irányelveket fogalmazhat meg. Így az egész akciónak gyakorlatilag semmi értelme nincs, még ha netán összegyűjtenék is egy éven belül az egymillió aláírást, hogy az Európai Bizottság napirendre vegye a kérdést.
Hazug hergelés
A Jobbik számos módon próbálta rávenni az embereket arra, hogy aláírják a kezdeményezést. Legfőbb módszerük a jól bevált félrevezetés volt. Ennek egyik ékes példájáról portálunk is beszámolt. Vona Gábor internetes oldalán ugyanis a következő szöveggel buzdította az embereket aláírásra:
Egy magyar a boltban közel annyit fizet, mint egy német, ugyanakkor a hónap végén háromszor, négyszer kevesebb bért kap ugyanazért a munkáért.
Az idézett mondattal az a legfőbb probléma, hogy az első fele tételesen nem igaz. A németországi árszínvonal ugyanis több mint másfélszerese a magyarországinak – ezt egyébként cikkünkben Eurostat-adatokkal támasztottuk alá. Persze, a pártelnöknek nem kötelező a friss statisztikákat ismernie, elég lenne, ha néha beszélne Németországban élő magyarokkal. De meglehet, ez túl nagy elvárás a részünkről...
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
