Lassan a kezdeményező Jobbik sem tudja, mit is akar a béruniós aláírásgyűjtéssel
Egyre világosabb, hogy jó nagyra fújt kampánylufi a Jobbik Magyarországért Mozgalom bériunióért indított aláírásgyűjtése. Az Európai Bizottság a Magyar Idők megkeresésére közölte, hogy ütközik az unió szabályival a kezdeményezés, ugyanis a bérpolitika a tagállamok belügye, az unió csak irányelveket fogalmazhat meg. Varga-Damm Andrea, a Jobbik veszprémi országgyűlési képviselőjelöltje pedig nyilvános aláírásgyűjtő veszprémi fórumán, újságírói kérdésekre fejtette ki, hogy a kezdeményezésük gyakorlatilag csak a nemzetközi multi cégekre vonatkozik, és mindössze egy ajánlás lehet a pozitív végkimenete a kezdeményezésnek valamikor 2018-19 körül. De állítólag az is hatalmas dolog, hogy beszélünk a témáról.
A brüsszeli álláspont megjelenése napján tartott aláírásgyűjtéssel egybekötött utcai fórumot Veszprémben Varga-Damm Andrea, a Jobbik veszprémi képviselő-jelöltje. A hangzatos kampánymondatok után a jogász politikus a feltett kérdésekre adott válaszai teljes káoszt mutattak, illetve azt, hogy a Jobbikos politikusok is pontosan tudják, semmilyen érdemi hatása nincs és nem is lehet a kampányuknak. Az Európai Bizottság Magyar Időknek megküldött válaszára, melyben azt írják a bérunió kialakítása ellentétes az európai uniós jogszabályokkal, hiszen a bérpolitikát minden esetben a nemzeti gyakorlatnak megfelelően kell kialakítani, figyelembe véve a munkaadói és a munkavállalói autonómiát - Varga-Damm azt mondta, nem ismeri a Bizottság válaszlevelének szó szerinti tartalmát, de ha abban ez lenne leírva, az az egész Európai Unió intézményének létét kérdőjelezné meg.
Ha össze is gyűlik az egymillió aláírás, az Európai Bizottság akkor is csak azt fogja megvizsgálni, hogy az uniós elvekkel összhangban van-e a javaslat, ha úgy döntenek igen, akkor is csak ajánlásokat tehetnek, de nem szabhatják meg egyetlen tagországnak sem, hogy miként szabályozzák a béreket.
Az Európai Bizottság csak és kizárólag arra vonatkozólag fogalmazhat meg irányelvet, ha azon cégeknek, amelyek több uniós tagállamban is telephellyel rendelkeznek, eltérő a bérezési gyakorlatuk egy-egy tagállamban - ismerte el a jogász politikus. Tehát azoknak a nemzetközi nagy vállaltoknak a bérköltségét emelné többszörösére a Jobbik, amelyeket éppen a kedvezőbb feltételek és a gazdaságosabb termelés lehetősége vonzott Magyarországra. Ilyen egy Audi, egy Opel, Mercedes, amelyek több százezer munkahelyet teremtettek hazánkban és elősegítették az egész Európában egyedülálló gazdasági növekedést. Arra a kérdésre, hogy amennyiben a térterhek növekedésének hatására ezek a cégek Magyarországra tervezett beruházásaikat, fejlesztéseiket unión kívüli országba viszik, és átstrukturálják a termelésüket - hány tízezer, százezer ember veszítheti el a megélhetését, már nem tudott választ adni.
Varga-Damm sajtótájékoztatójából kiderült, a Jobbik rendkívül igazságtalannak tartja, ha egy többgyermekes család kevesebbet adózik mint egy egyedülálló - ami könnyen jelentheti, hogy a magasabb bérek alapját többek közt a családi adókedvezmény eltörlésével biztosítaná a párt. Illetve akár adóemeléssel. A Jobbikos politikus úgy fogalmazott:
Mi fog történni? A költségvetésbe behozza a többlet forrást, a köz céljára és a közalkalmazottak céljára is jóval magasabb bért lehet fizetni. Az egyik szektor meg fogja segíteni a másik szektort.
Feltettük a kérdést, hogy akkor gyakorlatilag egy burkolt adóemelésről beszélünk-e. Varga-Damm Andrea szerint ellenkezőleg, a bérek kötelező megemelésével olyan többlet költségvetési források jelentkezhetnek, amire nincs is szükség. Azaz megjelenik a büdzsénkben a felesleg!
Világosan látszik, a Jobbik Magyarországért Mozgalom aláírásgyűjtése egy jó kampányfogás. Ahogy a jelölt-asszony is fogalmazott:
Én még nem láttam olyan embert, aki ne akart volna többet keresni!
Pontosan ez a taktikájuk lényege. A Jobbik országgyűlési képviselő-választási kampánya jelszavának egy olyan hangzatos ám annál üresebb jelmondatot talált, aminek az ernyője alá tömegek állhatnak be. Az aláírásgyűjtéssel adatokat lehet szerezni, amit később is felhasználhatnak. Aztán ha az egy millió aláírás össze is jön, mi történik? Az Európai Bizottság majd megvizsgálja, összefér-e az uniós elvekkel a kezdeményezés. Ha azt mondja, nem? Már nem lesz érdekes, hiszen túl leszünk a kampányon, sőt a választásokon is. A Jobbik is tudja, hogy üres ígéreteinek semmi realitása - de Varga-Damm is kimondta, a lényeg az, és ez milyen hatalmas dolog, hogy beszéltünk a problémáról. Még szerencse, hogy a kampányban pártpénzből és nem az adófizetők zsebére...
Volt egyébként kísérlet az Európai Unió területén bérek befolyásolására. Németország fogadott el egy olyan jogszabályt, ami a hozzájuk beszállító logisztikai vállalkozásokat érinti, esetükben az alkalmazottaknak akkora bért kell fizetni, mint a német minimálbér. Angela Merkel törvénye miatt mellesleg kötelezettségszegési eljárást indított az unió. Minderről amúgy a Jobbik meghatározó politikusa nem sokat tud. Reakciója mindössze annyi volt:
Ha két gazdasági társaság egyezik meg egymással, ahhoz Brüsszelnek semmi köze, ha meg ilyesmit törvénybe iktattak és jogos is a kötelezettségszegési eljárás, akkor mi van? Magyarország ellen is többször indult méltatlanul ilyen eljárás. Aztán ha jól megnézzük, ezekből igazából nem lett semmi!
A vezető képet a szerző készítette.
