Több ezer gyógypedagógus hiányzik, mégsem engedik őket a főiskolára – állapította meg az abcug.hu keddi cikkében. Az írás szerint az üres álláshelyeket annak ellenére sem tudják betölteni, hogy évről-évre háromszor annyian szeretnének gyógypedagógusi diplomát, mint ahány felsőoktatási férőhely van. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár a PestiSrácok.hu-nak elmondta, habár valóban túljelentkezés van a gyógypedagógus szakokra, így is elmondható, korábban egy képzőhelyen oktatták a speciális tudományt, manapság azonban már hét egyetemen várják a jelentkezőket. Így tizenkét év alatt kétszeresére nőtt a férőhelyek száma. És ez még nem minden.
Vajon miért lett ennyire vonzó a gyógypedagógus szak, hogy évről-évre többszörös a túljelentkezés? Maruzsa Zoltán erről úgy vélekedett: “Ez egy gyönyörű hivatás, a pedagógián belül is nagyon speciális ág. Ennek a ténynek is fontos szerepe van a népszerűség növekedésében, mindamellett, hogy egy nagy állami ellátórendszerben egy szakszolgálati feladat ellátása világos perspektívát nyújt a gyógypedagógusi pályára készülőknek. A javuló diagnosztikával párhuzamosan egyre több sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyermeket sikerül azonosítani, akiknek komoly fejlesztést kell biztosítani. Tehát, akiben van affinitás arra, hogy ezen a területen helyezkedjen el, az biztos lehet abban, hogy a magyar köznevelés rendszerében talál munkát, kihívást, feladatot.
A szakot még vonzóbbá teszi a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj, amely 2017-ben a gyógypedagógus hallgatóknak is elérhető lett.
Maruzsa Zoltán szerint a népszerűség egyenesen következik abból is, hogy immár több egyetemen férnek hozzá a képzéshez a gyógypedagógus-jelöltek, ugyanis míg 2006 előtt csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán működött gyógypedagógus szak, ma már, 2018 szeptemberétől hét egyetemen folyik gyógypedagógus-képzés. Így például a kelet- magyarországi régióban is megindult a szakemberek kinevelése, ahol az SNI-s gyermekek aránya magasabb, mint egyes nyugati megyében. Emellett a gyógypedagógia és a konduktív pedagógia már önálló MA-képzéssel is rendelkezik.
Maruzsa Zoltán: 2018 szeptemberétől hét egyetemen folyik gyógypedagógus-képzés. MTI Fotó: Máthé Zoltán
“2013-tól párhuzamosan, a köznevelés állami fenntartásba vételével folyamatosan alakul a szakszolgálati feladatellátás is. Azóta állandóan hirdetjük az álláshelyeket, építjük ki a rendszert, amely még néhány évig biztosan töltekezni fog szakemberekkel. A teljes köznevelésben jelenleg közel tízezer gyógypedagógus és konduktor tevékenykedik, de jól látható, hogy a szakemberigény így is jelentős.
A 2013-2018 közötti időszakban több, mint a kétszeresére nőtt a gyógypedes hallgatók száma, 876-ról 1778 főre, tehát igyekszünk a jövő szakember-utánpótlásáról is gondoskodni
– hangsúlyozza a politikus. Fontos megemlíteni, hogy a kiégésből adódó pályaelhagyás ellen az állam az Oktatási Hivatal Pedagógiai Oktatási Központjának segítségével, tízmillió forintos költségvetés mellett idén is szervezi a mentálhigiénés továbbképzését.
Életpályamodellel tartják meg a gyógypedagógusokat is
A helyettes államtitkár kiemelte, a pedagógus életpályamodell a gyógypedagógusokra is kiterjed, így az adott béremeléseket a kormány végrehajtotta, és a jövőben is végrehajtja majd annak érdekében, hogy ez a pálya kellően vonzó maradjon. “Komoly versennyel nézünk szembe egyébként, ugyanis számos olyan alapítvány vagy magánszervezet létezik, amelyik a legjobb gyógypedagógusokat igyekszik elcsábítani az állami fizetésnél magasabb bérezéssel vagy fizetős szolgáltatásokkal. Ezzel nyilván az állam valameddig lépést tud tartani, de mindig lesz olyan állampolgári kör, amelyik bármennyit ki tud fizetni azért, hogy az ő gyerekével egy magánalapítvány szakembere pluszban foglalkozzon. Különösen a nagyvárosokban ez egy jelentős elszívóhatás, de ettől függetlenül nekünk az állami feladatellátást meg kell szerveznünk, és minden gyermeknek biztosítanunk kell a megfelelő fejlesztést.”
MTI Fotó: Diósi Imre
A PestiSrácok.hu kíváncsi volt Maruzsa Zoltán álláspontjára azzal kapcsolatban is, hogy a viszonylag gyors felsőoktatási férőhelybővülés milyen szakmai minőséget eredményezhet a gyógypedesek képzésében. “Tizenkét év alatt egy képzőhelyből hét alakul ki, ami elég gyors fejlődésnek nevezhető, de nem várhattunk harminc-negyven évet ezzel, mert az SNI-s gyerekeknek most van szüksége a szakemberek munkájára. Ezek komoly egyetemek, ahol a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság akkreditációjával futnak a képzések, megvannak a komoly minőségi standardok, tehát ebből a szempontból minden gyógypedagógus-diploma értéke ugyanakkora. Ezzel együtt ezeknek a képzőközpontok fejlesztése nem állt meg.”
Vezető kép: MTI/Mohai Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS