Több területen is komoly növekményt jelent, valamint a munka, a család és a biztonság körül forog a 2020-as költségvetés, amelyet pénteken vitattak meg az Országgyűlésben. A köznevelési törvény módosításáról is vitáztak a képviselők – a kormányzati előterjesztés érinti egyebek mellett az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt és a jövőre ingyenessé váló tankönyvellátás szabályozását. Az ellenzéket a magántanulói státusz szigorítása vágta földhöz leginkább, de változatlanul követeli az alternatív tankönyvek beengedését, Tordai Bence pedig még az élményalapú iskola mellett is kiállt.
A nagyobbik kormánypárt szónokai szerint jövőre az ország „látványosan többet költ” biztonságra, a családok, a gazdaság, valamint az ország gazdasági szuverenitásának megerősítésére, és a népességfogyás megállítására, hogy ne váljunk bevándorlóországgá. A nemzeti értékek megmaradásához azonban ellen kell állni a globális multikulturális nyomásnak is – hangzott el. A kormányzat tovább akarja növelni a munkaalapú támogatások most 62 százalékos arányát is a jövőben. A civil szervezetek támogatása 2010 és 2017 között évi 144 milliárdról 280 milliárd forintra nőtt; a kormány minden korábbinál nagyobb támogatást biztosít számukra, hiszen az átláthatóság szabályait megszegő szervezetek csak a civil szféra törpe kisebbségét alkotják. Emellett a népi építészetre félmilliárd, a Csoóri-programra 3 milliárd forint jut jövőre, a hungarikumok azonosítására 500 millió forintot, a tanyaprogramra pedig 1,7 milliárd forintot fordít a kormány, míg a Nemzeti Együttműködési Alap jövőre már 7,7 milliárdos keretösszeggel gazdálkodhat.
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a zárszóban beszámolt a gazdasági növekedésről, az államháztartási hiány csökkenéséről, az egyre több munkahelyről, a reálbérek emelkedéséről. A jövő évi költségvetés a nettó átlagkeresetek 8 százalék feletti növekedésével számol, a szociális hozzájárulási adó csökkentése miatt pedig a legalacsonyabb keresetűeknél is érdemi reálbér-növekedés várható – magyarázta. Az államtitkár a közszférában is béremelést harangozott be, amelyre 238 milliárd forint áll rendelkezésre – az ápolók béremeléséről már döntés van, de más területeken is sort kerítenek rá.
A családtámogatási növekmény 224 milliárd forint az idei évhez képest; a családi adókedvezmények 360 milliárd forintot tehetnek ki 2020-ban, a négygyermekes anyák szja-mentessége 20 milliárdot hagy a családoknál, a lakástámogatások összege pedig már csaknem 300 milliárd forint lesz. Egészségügyre 184 milliárd, oktatásügyre 48 milliárd, kultúrára 42 milliárd, kutatás-fejlesztésre 32 milliárd, nyugdíjakra 136 milliárd forinttal több jut jövőre, mint idén. A világgazdasági veszélyeket látva, a gazdaságvédelmi akcióterv keretében biztosítják az EU-s átlagot 2 százalékkal meghaladó gazdasági növekedést, a költségvetési hiányt 1 százalékon tartják, és a GDP 1 százalékát kitevő tartalékot is képeztek.
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. A háttérben Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője. Fotó: MTI/Soós Lajos
Az ellenzék szerint a növekedés is csökkenés
A költségvetés általános vitájában az MSZP-s Tóbiás József a 2010 óta működött Orbán-kormányok gazdaságpolitikáját bírálta; a magánnyugdíjpénztárak államosításának ügyét próbálta felmelegíteni, az egészségügyből, az oktatásból és a szociális szektorból kivont őrületes összegekről beszélt, Magyarország régiós lemaradását, egyre nagyobb társadalmi különbségeket és egyre több szegény embert vizionált. Lényegében semmi újat nem próbált elmondani, csupán azt, hogy a gazdasági fejlődés fenntarthatatlan. Banai Péter Benő válaszában elmondta, hogy 2010 után a katasztrofális helyzetben levő államháztartást és reálgazdaságot is konszolidálta a kormány, majd Magyarország számos térségbeli országét meghaladó növekedést ért el. Az egészségügyből és az oktatásügyből kivont pénzekre reagálva kifejtette, hogy előbbire 770 milliárd, utóbbi 633 milliárd forinttal több jut, mint 2010-ben, ami reálértéken is növekedést jelent.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárának értékelése szerint az elmúlt években minden társadalmi csoportban pozitív elmozdulást ért el a kormány, például negyven százalékkal csökkent az egyszülős családok szegénységi kockázata. Rétvári kijelentette, hogy a Magyarországnál jóval gazdagabb Ausztriában és Németországban is nagyobbak a társadalmi különbségek, és a szocialisták szemére vetette, hogy amikor kormányon voltak, nem törődtek a gazdasági válság veszteseivel.
Tóbiás József, az MSZP parlamenti képviselője. Fotó: MTI/Soós Lajos
Az LMP részéről Keresztes László Lóránt a jövő felélése költségvetésének nevezte a 2020-ast; jövőre nagy visszaesést jósolt a környezetvédelem terén, és szerinte a vidék felzárkóztatásáért sem tesz semmit a kormány. A jobbikos Ander Balázs szerint az oktatásra szánt többlet az inflációt sem fogja fedezni; különben is, az oktatási kiadásokat is GDP-arányosan kellene számolni.
Nehezebb lesz magántanulóvá válni, ingyenes lesz a tankönyv
A köznevelési törvény módosításával kapcsolatban Bódis József oktatási államtitkár leszögezte, hogy azzal a kormány célja a fiatalok általános műveltséggel és versenyképes tudással felvértezése. Az indítvány szerint az intézményvezetők az intézmény létszámától függő pótlékot és ösztönzési keresetkiegészítést kaphatnak, a pedagógusoknak pedig plusz feladatért adható céljuttatás. Az óvodába járási kötelezettség alól ezentúl csak alapos indokkal lehetne felmentést kapni, mert ez az egyik garancia arra, hogy hatéves korukra a gyermekek elérjék az iskolaérettséget. Ugyanígy szigorítják a magántanulói jogviszonyt, amely egyéni munkarend néven fut tovább, és az engedélyezése az intézményektől egy hatósághoz kerül, hogy egységesen és csak valóban indokolt esetben alkalmazzák. További változás, hogy ezentúl önálló törvény helyett a köznevelési törvény szabályozza a tankönyvellátást, 2020 szeptemberétől pedig már a teljes köznevelésben – a szakképzésben is – ingyenes lesz a tankönyv. Pósán László fideszes képviselő elmondta, hogy az iskolaigazgatók kinevezésénél csökkentik a bürokráciát, jelenleg ugyanis a pályázatokat a tantestület és a foglalkoztatottak közössége is véleményezi, utóbbi azonban magában foglalja a tantestületet is, így lényegében egy intézmény esetében kétszer kell az eljárást lefolytatni. A jövőben a foglalkoztatotti kör lesz a véleményező, így nem kell kétszer megismételni az eljárási procedúrát.
Bódis József oktatásért felelős államtitkár. Fotó: MTI/Soós Lajos
Kirekesztést kiált az ellenzék, Tordai Bence élményiskolákat akar
Ander Balázs (Jobbik) kifogásolta, hogy az érintettek elutasítják a változtatásokat. Szerinte a közoktatási rendszer nem biztosítja a mobilitást – a szakképzést „pedagógiai elfekvővé” alakították, az iskolaigazgatókból „helytartókat” csinálnak – és bezárja a kapukat a közoktatással elégedetlen szülők 8000 magántanuló gyereke előtt. Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a hátrányos helyzetűek „kitakarítása” a módosítások célja, és alkotmányos aggályokat is megfogalmazott a magántanulók ügyében, akiknek a száma időközben 9000-re gyarapodott. A DK részéről Arató Gergely volt a főbíráló, aki szerint a kormányt mindenki fölött akar dönteni az oktatásban is. Az óvodába járás kötelezővé tételével és a magántanulói rendszer problémáival is egyetértett ugyan, de azért megtalálta a módját, hogy mindkettőbe belekössön. Egyúttal fájlalta az alternatív tankönyvek kiszorítását az oktatásból.
Ungár Péter (LMP) a mozgáskorlátozottak magántanulói státusza, valamint a kevés gyógypedagógus miatt aggódott, holott a törvénymódosítás nem rájuk vonatkozik, továbbá ő is szabad tankönyvválasztást akart. Tordai Bence (Párbeszéd) a kormánypártért aggódott őszintén, és arról beszélt, hogy ha a Fidesz valamihez hozzányúlt, az a saját gazdasági vagy politikai hatalmának növelése végett történt, most viszont magára haragítja a törvényjavaslattal a szülőket, az iskolaközösségeket, a pedagógusokat, a komplett helyi közösségeket, és talán még a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola pedagógusi karát is. Tordai egyúttal kiállt a kötelező érdemjegy ellen, hiszen szerinte egy alsó tagozatost nem az készít fel az életre, ha teljesítenie kell, hanem az, ha jól érzi magát az iskolában.
Tordai Bence mindig tudja fokozni a szellemi színvonalat. Fotó: MTI/Soós Lajos
A vita lezárása után Bódis József oktatásért felelős államtitkár leszögezte, hogy a magyar közoktatás rendszere működik, kiváló pedagógusok és tanulók vannak jelen benne, akik a különböző nemzetközi versenyeken sem találtatnak könnyűnek, oktatási innovációban pedig Magyarország az OECD-országok átlaga fölé került. Az elhangzott kritikákra regálva világossá tette, hogy a kormány nem törvényi szinten akarja szabályozni az igazgatói kinevezéseket, és a magántanulói státuszt sem szünteti meg, viszont egyes becslések szerint a gyerekek fele indokolatlanul lett magántanuló.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS