Híd a szabadságba – Az 1956-os forradalom véres megtorlása elől menekülőkre emlékeznek a kisbériek az andaui hídnál

Fontos és megható eseménnyel tiszteleg az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése utáni véres megtorlások elől menekülő több százezer magyar előtt a kisbéri Légy több, tégy többet alapítvány. A szervezet és az érdeklődők holnap két 56-os hőssel látogatnak el a forradalom leverése utáni végtelenül szomorú történet mementójához, a magyar-osztrák határon fekvő andaui fahídhoz, ahol 1956 novemberében mintegy 70 ezer magyar hagyta el Magyarországot. Hatvan évvel a Magyarországról való elmenekülés után holnap újra átsétál a világhírű fahídon Gaál János és Varga Ferenc, akik 1956-ban  a szabadságért harcoltak és akik ezért emigrációra kényszerültek. Gaál János és Varga Ferenc holnap a “szabadság hídjánál” álló Magyar Mementót, a korábban Áder János köztársasági elnök által állíttatott és felavatott magyar emlékművet is megkoszorúzza, de az emlékezők a híd osztrák oldalán lévő emlékműnél is elhelyezik az emlékezés virágait.

A Légy több, tégy többet alapítvány az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójának alkalmából holnap a páneurópai piknikre hajazó pánkisbéri piknikre is várja az érdeklődőket a Hansági-főcsatornánál. Gaál János és Varga Ferenc holnap általános iskolásoknak és gimnáziumi diákoknak tart majd előadást arról, hogy mi történt 1956-ban, miért kellett elmenekülniük Magyarországról, hogyan mentek át az andaui hídon és milyen fogadtatásban volt részük Ausztriában. 

Magyarok úton híd felé.

A Hansági-főcsatornán átívelő 7 méter hosszú és 2 méter széles fából készült andaui híd ma történelmi emlékhely és ideiglenes határátlépő is. Vele kezdődik a mintegy 9 kilométer hosszú “menekülők útja”, amelyen először 1947-48-ban az elűzött németek, majd 1956-ban a forradalom után mintegy 200 ezer magyar menekült Ausztriába. A hidat a szovjetek kétszer is felrobbantották, így a mai már csak emlék.

James Michener amerikai író, “Az andaui híd” című könyvében tömören úgy fogalmazta meg a fahíd jelentőségét, hogy: “Ez volt talán Európa legjelentéktelenebb hídja, ami aztán a sors szeszélyéből, heteken át a világ legfontosabb hídjává vált”. Emlékezetes, korábban Richard Nixon, az Amerikai Egyesült Államok 37. elnöke is ellátogatott a hídhoz.