Holttestek elvitelre, avagy háború az ajkai temetkezési piacon

Jó üzlet a temetkezés. Az a történet, amellyel néhány hete keresték meg a PestiSrácok.hu-t, arról is árulkodik: a jó üzlet nem csak a temetkezési vállalkozóknak az…A Veszprém megyei Ajkán sokáig két, rokoni kapcsolatok útján is kitűnő szimbiózisban létező temetkezési vállalkozás uralta a piacot. Amikor aztán újabb cégek próbáltak megtelepedni a térségben, lényegesen olcsóbb árakat kínálva, elkezdődött a harc. Ám a folyamatos viaskodás és egymás menetrendszerű feljelentgetése még nem is volna érdekes. A PestiSrácok.hu birtokába került dokumentumok azonban súlyos kegyeletsértésre, törvények áthágására és az ajkai kórház boncmesterének, továbbá a Schwartz Béla polgármester hivatalában pátyolgatott vállalkozásnak a bűnös összjátékára utalnak. Jegyzőkönyvek, hangfelvételek, fotók, sőt azóta az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet is arról árulkodik, hogy a két régebbi temetkezési cég kétes eszközökkel próbálja megőrizni monopolhelyzetét a térségben. Az ügyben a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság és az ÁNTSZ is vizsgálatot folytat. 

KONDOR RÓZA – FÜSSY ANGÉLA

Ki kit veszteget meg? Feljelentik a szőci polgármestert.

 Az igen gubancosnak tűnő ajkai történet azzal kezdődött, hogy Várhelyi Ferenc, az ajkai Magyar Imre Kórház boncmestere bejelentést tett Szabó Tibor szőci polgármester ellen vesztegetés kísérlete miatt. A feljelentés szerint a polgármester édesapja tavaly októberben azzal az ajánlattal kereste meg, hogy elhunytanként 30 ezer forintot fizet, ha a boncmester a család érdekeltségébe tartozó temetkezési céghez irányítja az elhalálozott hozzátartozóit. Amikor erről az első hírek megjelentek, elektronikus levelet kapott a PestiSrácok.hu, amely szerint a boncmester nem holmi becsületességből jelentette fel a szőci polgármestert és annak apját, hanem azért mert egy ennél sokkal jövedelmezőbb üzletben érdekelt…

Csendes háború zajlott az ajkai temetkezési piacon akkor is, amikor csak három cég próbált jól élni az üzletből, a Credo, a Pilato és a Gyertyafény, de mára már négy cég verseng egymással. Fél évvel ezelőtt nyitott ugyanis az Örök Nyugalom névre hallgató negyedik temetkezési vállalat, amelynek tulajdonosi körét rokoni szálak fűzik a szőci polgármesterhez (aki jelenleg börtönbüntetését tölti egy másik ügyben.)

A botrányos viszonyok nem új keletűek, de a vesztegetési ügy után fellángoltak az indulatok. Megjelentek „postaládáinkban” a névtelen levelek, mendemondák, fényképek, levelek, számlák, hangszalagok, amelyek arról tanúskodnak, hogy a Credo 2000 Kft., együttműködve a kórház proszektúrájával jut piaci előnyhöz, miközben egyéb módon is igyekszik ellehetetleníteni a versenytársakat. Ugyan az ügyben már vagy fél éve a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya többek között vesztegetés miatt, ismeretlen tettes ellen folytat eljárást, a PestiSrácok mégis utánajárt, kik lehetnek azok az „ismeretlen tettesek”.

Az ajkai köztemető: a jelek szerint alaposan lerántják a gyászolókat

Vándorló holttestek

A kórház és a vállalkozás horrorisztikus kapcsolatát jól példázza, ami a március 14. és 19. közötti hosszú hétvégén történt. Informátoraink szerint az ajkai kórházban az ünnepek alatt hét elhunytat átszállítottak a Credo hűtőjébe, majd hármat visszaszállítottak a kórházi hűtőbe, mert a hozzátartozók végül nem az említett temetkezési vállalkozásnak adtak megbízást. Azaz a kórház anélkül intézkedett, hogy arra a hozzátartozók megbízást adtak volna, kihasználva, hogy a hét végén nem lehet a hivatalos ügyeket elintézni. Tudva lévő, hogy ha kórházban meghal valaki, több nap, mire a hozzátartozó beszerez minden hivatalos iratot, hogy eltemethesse szerettét. Ebbe viszont a kórháznak nincs beleszólása, a holttestet a kórház hűtőjében helyezik el, míg a hozzátartozó nem rendelkezik a temetésről.

Visszatérve a fenti történtekre, az ÁNTSZ-hez eljuttatott feljelentésben az szerepel, hogy az ügyletet a boncmester bonyolította „hivatalos papírok és dokumentumok nélkül”: március 16-án négy elhunyt testét szállították el, 18-án még három került a Credo hűtőjébe. Majd 19-re három visszakerült a kórházba. Volt, aki erről bejelentést tett a patológia osztály vezetőjénél, aki a részletekre úgymond nem volt kíváncsi. Megkerestük Nyári Ildikót, az ajkai Magyar Imre Kórház igazgatónőjét, de kérdéseinket arra hivatkozván, hogy folyamatban levő ügyben nem nyilatkozik, elutasította és közölte, sem ő sem pedig a proszektúra illetékesei az ügyben nem adhatnak tájékoztatást. A PestiSrácok írásba foglalt kérdéseire ugyanez a válasz érkezett. Azonban birtokunkban van több fénykép, amely szerint a fenti holttestek a Credo hűtőjében voltak. Ezért szerettük volna látni a kórház dokumentációját. A főigazgató asszony azonban közölte, hogy mint arról mi is értesültünk már, rendőrségi vizsgálat folyik az általunk firtatott ügyben, ezért nem kíván nyilatkozni.

A Credo Kft. hűtőháza: ki-be vándorolnak a halottak?

Langróf Zsolt ügyvezetőt a Credo 2000 Kft. telephelyén kerestük fel, ugyan szóba állt munkatársainkkal, de a konkrét felvetéseinket nem kívánta kommentálni és határozottan közölte, semmilyen formában nem járul hozzá ahhoz, hogy ebben a témában őt vagy a céget emlegessük. „Írjunk, amit akarunk, azután majd meglátjuk” – mondta.

A PestiSrácok.hu szembesíti a tényekkel Langróf Zsoltot, Credo 2000 Kft. ügyvezetőjét (Kattintson, hallgassa meg)

Az önkormányzat is benne van az üzletben?

Ajkán jelenleg négy temetkezési cég működik: a Credo 2000 Kft, a Pilato Temetkezési Kft., a Gyertyafény Kegyeleti, Temetkezési Szolgáltató Bt. és a már említett legfrissebb az Örök Nyugalom Temetkezési Kft. A Credo és a Pilato azonos üzleti érdekeltségű, nem csupán azért, mert ügyvezetését és tulajdonosait rokoni szálak fűzik össze. Mindkét cég tagja az önkormányzat által létesített Ajkai Temető Fenntartó és Szolgáltató Kft.-nek, amelynek működését önkormányzati rendelet szabályozza. Ebben azonban volt egy-két olyan ”csont” amelyet a megyei kormányhivatal kezdeményezésére az Alkotmánybíróság (AB) törvényellenesnek minősített, s tavaly decemberben hatályon kívül helyezett.

Az önkormányzat túllépte a hatáskörét! – áll az AB határozatában, amikor az önkormányzat rendeletben rögzítette, hogy a köztemetőbe való belépéshez polgármesteri jóváhagyás igényeltetik, és amikor arról rendelkezett, hogy a temetkezési szolgáltatók csak 3 millió forintos óvadék letétbe helyezése ellenében folytathatták a tevékenységüket. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati viták alatt elhangzott, hogy a rendkívül magas kaució nem versenyhelyzetet teremt, hanem éppen ellenkezőleg, a városban már ténykedő temetkezési cégek monopóliumát segíti, ugyanakkor Schwartz Béla polgármester szerint csupán „piacszabályzó eszközről” volt szó.

Schwartz Béla polgármester 2009-ben ravatalozót avat. Szerinte csupán "piacszabályozó eszközöket" vetettek be. (Forrás: www.naplo-online.hu, fotó: Tóth B. Zsuzsa)

Az ajkai önkormányzat, temetőrendeletében tehát „magyarra” fordítva arra tett kísérletet, hogy kizárólag az temethessen az ajkai köztemetőben, akinek a polgármester megengedi, és aki előre letesz 3 millió forint kauciót. A rendeletről szóló vitában a gazdasági bizottság elnöke, Pákai Péter nem rejtve véka alá szándékukat ki is mondta:

„Valóban itt valamilyen mértékben a versenyhelyzet van korlátozva. De hát el kell dönteni, hogy mit akarunk. Azt akarjuk, hogy legyen igazi piaci verseny, ugyanakkor valaki vállalja temetőink üzemeltetését. Őneki legalább azt meg kell hagyni, hogy ugyanazért az árért lehetőleg, mint mások, ő kapja a munkát, hogy tőkéje keletkezzen…

Ezért kell a 3 millió forint kaució, hogy kizárjuk az egyszer-kétszer temetőket. természetesen erről szól ez a történet” – fogalmazott a bizottsági elnök úr azon a bizonyos ülésen, amikor a város vezetői arra is kísérletet tettek, hogy rendeletüket az egyházi temetőkre is kiterjesszék.

Lesz ez még olcsóbb is?

Az igazi piacszabályzó eszköz az volt, amikor az Örök Nyugalom brutálisan csökkentette a temetkezés költségeit. Meghirdette a nyomott árakat, mire a Credo is csökkentette a díjszabását, ennek hála, mostanában Ajkán viszonylag olcsón lehet temetkezni. A hamvasztásos temetés ára például 130 ezer forint körül alakul, de sejtéseink szerint lesz ez még olcsóbb is. Kérdésünkre Szabóné Németh Beáta az Örök Nyugalom egyik illetékese számlákat mutatva elmondta, alig van munkája, ismerősöktől, barátoktól kap csupán megbízást. Ugyan így van ezzel a Gyertyafény Kegyeleti és Temetkezési Bt. is. Azt mondták, ha nem történik valami, hamarosan csődöt jelenthetnek, hiába dolgoznak ők a térségben a legalacsonyabb árakon. Oláh Norbert ügyvezető elmondta, hogy eleinte a telephelyengedélyüket fúrták. Aztán az önkormányzat temetőrendelete értelmében ők is szerettek volna a feltételeknek megfelelni, szerződést kötni az önkormányzattal és az engedélyükkel temetni az ajkai köztemetőben, kérésüket azonban válaszra sem méltatták. Ma sem tudják miért. Vagyis csak sejtik, ahogy azt is, hogy miért temet szinte minden ajkai kórházban elhunytat a Credo, vagy a Pilato.

Temetni, sírkövet állítani Ajkán csak engedéllyel!

„Amikor az első megbízás kaptuk ajkai temetésre, és telefonon felhívtam ügyintézés miatt az ajkai temetőgondnokot, aki amint felvette, azonnal át is adta a kagylót úgymond a főnöknek. Langróf Zsolt szólt a telefonba. Annyit mondott, hogy ha ezt a dolgot azonnal nem fejezzük be, akkor megnézhetjük magunkat!” – mesélte Oláh Norbert. Kísérletet tettünk arra, hogy betekintést nyerjünk a Credo árlistájába, mivel a cég internetes honlapján azt nem közli. De Langróf úr ezt sem kötötte az orrunkra. A cég korábbi ügyfeleitől azonban úgy tudjuk, a Credonál nem volt ritka a 300.000 forintos urnás temetés sem, ami nem hogy a vidéki, de még a fővárosi árak tekintetében is horrorisztikusnak mondható.

A statisztikai adatok szerint naponta három ember hal meg Ajkán és közvetlen térségében. Évente körülbelül ezer temetést rendeznek az ajkai temetőkben. Felvetődik a kérdés, ha a Credo és a Pilato árai korábban jóval magasabbak voltak, miért temeti mégis ezen két cég az elhunytak 90 százalékát? A kérdésre a választ a Credo egyik neve elhallgatását kérő alkalmazottja adta meg.

A Credo és a boncmester

 „…A megrendelés megszerzése érdekében az eltemettető nem befolyásolható sem az intézmények alkalmazottai, sem temetkezési szolgáltató által.(Az 1999. évi XLIII törvény, és a 145/1999. (X. 1.) Kormányrendelete a temetkezésről)

 A sírásó azt állítja, az ajkai kórházban elhunytak számáról minden reggel a boncmester tájékoztatja Langróf Zsoltot, a Credo 2000. Kft ügyvezetőjét. Az alkalmazott arról is beszélt, hogy a boncmester, Várhelyi Ferenc rendszeresen bejár a főnökéhez. „Ilyenkor viszi el Langrófnak a korábban már elszállított halottak papírjait. Utólag!” – mondta a férfi. Az alkalmazottnak megmutattuk a birtokunkba jutott felvételeket: „A fotók a Credo hűtőjében készültek”. A rajtuk szereplő dátum szerint március 17-én és 18-án, azon a bizonyos hosszú hétvégén, amikor egy levél tanúsága szerint hét halottat hoztak ki az ajkai kórház hűtőjéből. A fotókról úgy tűnik, hogy a tizenkétszemélyes helyiségben akkor éppen többen voltak, mint amennyien elférnek. Ezért állnak a koporsók a földön. „ Miért nincs fedő a koporsón?”- kérdezzük, de a sírásó nem tudja. „Így szokták tárolni őket;” – mondja. Néha visszaviszik a „többletet” a kórházba. Azon nem gondolkodott, hogy szabályellenes a cég eljárása, alkalmazottként ezzel nem foglakozott, eddig.