Súlyos veszélyeztetésnek minősül a jövőben a gyermekvédelmi rendszertől való elzárkózás – mondta a PestiSrácok.hu-nak a gyermekvédelmi törvénymódosítás előterjesztője, a fideszes Horváth László. A gyöngyösi, a recski és az agárdi gyermekek tragikus halála az egész ország közvéleményét megrázta, a tragédiák okán született meg a törvénymódosítási javaslatcsomag. A decemberben elfogadott módosítás az egyik lépése annak az intézkedéssorozatnak, amelynek célja a gyermekvédelmi és -jóléti rendszer megerősítése a bántalmazott, az elhanyagolt, a veszélyeztetett gyermekek védelme érdekében. A képviselő hangsúlyozta: egyetlen gyermek életét sem lehet feláldozni, s a gyermekvédelmi jelzőrendszernek kötelessége és felelőssége, hogy a gyermeki élet védelmét mindennél fontosabbnak tartsa.
Nagy port kavart a májusban megjelent cikkünk, amelyben a halálra éheztetett gyöngyösi kislány családjának esetével foglalkozó terapeuta nyilatkozott a PestiSrácok.hu-nak. Azóta az is kiderült, hogy a 18 hónapos kislány érdekében kilencszer indult védelembe vételi eljárás, de ugyanannyiszor lett megszüntetve. Egy joghézag is segíthette a tragédia kialakulását, mivel a védőnői feladatok részletes szabályairól miniszteri rendelet szól, amelyben viszont az nem szerepelt, hogy a kiskorú gondozójának milyen módon és körben kell együttműködnie a védőnővel. Az ügyben ezért a térség fideszes országgyűlési képviselője törvénymódosítási javaslatcsomagot nyújtott be a parlamentben, hiszen az is nyilvánvalóvá vált, hogy a védőnői szolgálaton kívül az ügy minden állami szereplője hibázott. Az “idei év egyik legfontosabb törvénymódosításaként” emlegetett intézkedés ötletgazdájával, a fideszes Horváth Lászlóval beszélgettünk.
Májusban, a gyöngyösi kislány tragédiája után Ön volt az első, aki felhívta a figyelmet arra, hogy törvénymódosításra van szükség. Mit gondol, elég a jogszabályi módosítás ahhoz, hogy ne fordulhasson elő több gyermekhalál?
Bár azt gondolná az ember, hogy a gyermekvédelem egy olyan terület, ami minden politikai résztvevő számára fontos, mégis hisztériakeltés övezte a törvény megszavazását. Ön szerint mi volt ennek az oka?
Igen, azt gondoltuk mi is, hogy legalább ebben a kérdésben nem kell majd ellenszéllel számolni, a gyerekvédelem szent mindenki számára. Döbbenetesnek tartom azonban, hogy a TASZ és csatlósai nem tudtak ebben az ügyben eljutni önkorlátozásig, a megrendelt politikai kényszerzubbonyból egyszerűen képtelenek kibújni. Szándékosan és tudatosan keltettek hisztériát és félelmet a törvénymódosítás kapcsán, ami vélhetően a tudatlanságukból táplálkozott. Selmeczi Gabriella, a Fidesz- frakció, valamint a kormány képviseletében Czibere államtitkár úr támogató együttműködése nélkül nem sikerült volna ilyen gyorsan létrehozni a munkacsoportot és a szakmai egyeztetések után néhány hónap megfeszített munkájával az országgyűlés elé terjeszteni a javaslatot, amit ezúton is nagyon köszönök nekik.
A törvényjavaslatban az is szerepel, hogy a jövőben az együtt nevelkedő gyermekek ügyét egy eljárásban kell kezelni, és ügyészi eljóváhagyás nélkül is lehetséges lesz szülők elővezetése.
Igen, ez nagyon fontos, a gyöngyösi és a recski esetben például “visszaeső” szülőkről volt szó, akik korábban már bántalmazták másik gyermeküket, ezért fontos, hogy a jelzőrendszer tudjon arról, nem egyedi esetről van szó. Ezért javasolják azt, hogy az együtt nevelkedő testvérek esetében a gyámhatósági eljárását együtt, egy eljárásban kell kezelni. Arra is javaslatot tettünk, hogy azonnali intézkedést igénylő esetben a szülők elővezetése ügyészi jóváhagyás nélkül is megtörténjen. Ez azért is fontos, mert például Gyöngyösön sem engedték be a szülők a gyermekjóléti központ munkatársait, hatósági kényszerintézkedéshez azonban nem lehetett engedélyt szerezni, mert az ahhoz szükséges bizonyítékok a lakásban voltak. Annak is véget szeretnénk vetni, hogy a szülő gyermekét zárt ajtó mögé elrejthesse. Mostantól rögzítik, hogy a jelzőrendszer tagjaival való együttműködés elhárítása, vagy elzárkózás súlyos veszélyeztetésnek minősül.
Gondolja, hogy a gyermekvédelmi rendszer fel tudja venni a küzdelmet egy olyan szülővel szemben, aki a saját gyermekét készül tudatosan megölni?
Az egy vert helyzet, ha a szülő akarja meggyilkolni a gyerekét, igen, akkor nehéz helyzetben vagyunk, de ismét hangsúlyozom, hogy nem mondhatunk le egyetlen gyerekről sem. Persze a felelősség az közös, hiába szeret ilyenkor egymásra mutogatni mindenki. Mert Gyöngyösön is úgy haldoklott egy kislány, hogy a lakókörnyezete nem vett vagy nem mert tudomást venni a tragédiáról. Hogy kényelemből vagy más okból tette-e? Nem tudni. De nincs felmentés.
Ez azt jelenti, hogy a gyermeket nem lehet kivonni a gyermekvédelmi jelzőrendszerből?
Mindenképpen. Kötelezővé vált a szűrő- és a státuszvizsgálatokon való megjelenés. Nem elfogadható az, ami Gyöngyösön történt, hogy a szülő telefonon mondja be a gyerek adatait. Szükséges, hogy egyértelmű legyen az egészségügyben dolgozóknak a jelzési kötelezettség.
Milyen következményekkel jár, ha valaki ezt mégis elmulasztja?
Ha a szülők elzárkóznak az együttműködéstől, akkor a javaslat szerint az súlyos veszélyeztetésnek minősül, és jogi lehetőséget teremt az azonnali beavatkozásra, akár hatósági kényszerintézkedéssel. A szűrővizsgálat elmulasztása esetén a védőnőnek kötelező lesz eljárást kezdeményeznie a járási hivatalnál. Tilos tehát elutasítani a jelzőrendszer tagjaival való együttműködést, nem lehet sem a védőnői, sem a gyermek-, sem a háziorvosi, sem a bölcsődei, sem a köznevelési intézménnyel való együttműködést megtagadni. Amennyiben mégis megtörténik, számolnia kell a következményekkel, a szankciókat is rögzítettük egyébként a javaslatban. Úgy gondolom, hogy az előterjesztés kiemelt jelentősége abban állt, hogy a gyermekvédelmi és egészségügyi tárgyú törvények együttes módosításával még egyértelműbbé teszi a szülő felelősségét és együttműködési kötelezettségét a gyermek gondozásával kapcsolatos kérdésekben, továbbá növeli a szolgáltatók és hatóságok beavatkozási lehetőségeit. A módosítás a gyakorlati tapasztalatokra épít, méghozzá oly módon, hogy megerősíti a szülő együttműködési kötelezettségét és amellett a gyámhatóság és a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak feladatait is pontosítja.
Úgy tűnik, több probléma, átfedés is volt eddig a gyermekvédelmi törvényben. A gyöngyösi tragédia után egymásra mutogattak a szolgálatok, mintha senki sem érezte volna, hogy hibázott. Mit gondol, sikerült a módosítás során olyan javaslatot készíteni, amiben összehangolják a különböző ágazatok esetében a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó jelzéseket?
Itt a hiba és a mulasztás is életveszélyes. Csak úgy járhat sikerrel a gyermek életéért folytatott küzdelem, ha a rendszer nem téved, nem mulaszt és nagyon világos szabályok mentén, szorosan együttműködnek a szereplők. A gyöngyösi tragédia esetében a vizsgálatok megállapították, hogy egyes eljáró szereplők, intézmények és hatóságok nem az ügy súlyához, nem a veszély mértékéhez igazodó döntéseket hoztak, sőt, mulasztások is történtek. Meg akarjuk akadályozni, hogy bárki zárt ajtók mögé rejthesse a gyermeket és ott visszaéljen annak védtelenségével és kiszolgáltatottságával. A tragikusan elhunyt gyöngyösi kislány születése előtt már baljós jelek mutatkoztak, hiszen az anya elutasított minden együttműködést, a gyermek születése után pedig írásban is lemondott a védőnői ellátásról. Változtatni akartunk a jelenleg túlságosan sok időt igénylő gyermekvédelmi eljárásrenden is, amely a szülők elővezetéséről rendelkezik, a javaslat alapján ehhez nem lenne szükséges az előzetes ügyészségi jóváhagyás. Ezekben a veszélyhelyzetekben az időhúzás is életveszélyes. Gyöngyösön egyszer sem tudták meghallgatni a szülőket, mert az idézésekre nem reagáltak, az elővezetés pedig csak előzetes ügyészi jóváhagyás esetén lett volna lehetséges. Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat elfogadásával a gyermek veszélyeztetése esetén a gyermekvédelmi eljárások jelentősen gyorsulnak majd.
Az egészségügyben gyermekekkel dolgozók jelentési kötelezettségéhez egyfajta együttműködési protokollt kapcsoltak, ha jól értelmezem. Eddig ez hiányzott?
Nézze, az a gyakorlat nem folytatható, hogy a háziorvos a szülőtől telefonon keresztül elfogadhassa a gyermek státuszáról vagy egészségügyi állapotáról szóló információkat. A gyöngyösi kislány halála előtt a háziorvos elfogadta azt, hogy az anya telefonon mondta be, mennyit gyarapodott az akkor már hónapok óta éhező gyermek súlya. A törvénymódosító csomag tartalmazza, hogy a jövőben a gyermekvédelmi rendszer egyesített ügyként kezelje a testvérek, féltestvérek ügyeit is. A recski esetben egy 2 hónapos baba vált a szülői erőszak áldozatává. A gyermek idősebb testvére ügyében korábban már bántalmazás miatt indult eljárás, ha azt összevontan kezelték volna, talán elkerülhető lett volna a tragédia. Meggyőződésem, hogy a gyermeki életek védelme mindent megelőző kötelezettség. A figyelmesség és a fegyelmezettség hiánya életekbe kerülhet. A gyermekvédelmi törvények módosításával világos, átlátható, számon kérhető szabályozásra tettünk javaslatot, hiszem, hogy ez életeket menthet.
PestiSrácok.hu, Fotó: Gál Gábor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS