Pesti Srácok

Kevésbé környezetkárosító az élő fenyő, mint az ólmozott kínai műfenyő

Kevésbé környezetkárosító az élő fenyő, mint az ólmozott kínai műfenyő

Friss kutatások szerint a műfenyőkkel többet ártunk a környezetünknek, mintha élő zöldet választanánk - írja az Origo.hu. Az elemzések szerint legalább tíz évig kellene használunk műfenyőnket, hogy környezeti terhelése a fenyőfákhoz hasonló arányra csökkenjen. A műfenyő-gyártás nagyrésze Kínában zajlik, az annak alapjául szolgáló PVC alapanyagot ólommal stabilizálják, amely később, a termék öregedésével apró por formájában szabadulhat fel az otthonokban.

Az Origo.hu arról ír, miközben érthető a fák védelmének és a klíma megóvásának a szándéka, a közhiedelemmel ellentétben elemzések bizonyítják, hogy sokkal környezetszennyezőbb a műfenyő, mint hagyományos társa. A Carbon Trust kimutatta, a károsanyag kinbocsátás szempontjából sokkal lényegesebb, hogyan hasznosul újra a karácsony után szemétre dobott fenyő, mint az, hogy mennyi üzemanyagot használnak a piacra szállítás során. A kutatás szerint összességében az élőfenyő teljes életciklusa alatt jóval kisebb károsanyag-kibocsátást produkál, mint a műfenyő. Megfelelő hasznosítással ráadásul az élő fenyőt lényegében nulla emissziós értékre lehet kihozni, hiszen az elégetése során felszabaduló szén-dioxid mennyiségét korábbi élete során fel is dolgozza.

Az Origo.hu hozzáteszi, az élő és a műfenyő közötti különbség a számítások szerint legalább tíz év a környezeti terhelés tekintetében. Azaz ennyi ideig kell használnunk a műfenyőt, hogy hulladékkezelési szempontból egálba kerüljön a vágott fenyőkkel. Ez annak tükrében igazán lényeges, hogy csak az Egyesült Államokban több tíz millió műfenyő került már a háztartásokhoz, és évről-évre milliós nagyságrendben értékesítik azokat. Az Amerika Karácsonyfa Szövetség adatai szerint mintegy 95 millió háztartásban állítanak fát, de csak 19 százalék lesz az élőfenyő, a többi mű.

Egy másik vizsgálat szerint ugyanakkor az emissziós különbséget a tíz évről akár 3-6 év közötti időtartamra is csökkenteni lehetne, sőt az arányt akár a műfenyű javára is lehetne billenteni. A szerzők ugyanakkor hozzáteszik, hogy alapvetően nincs baj az élő fenyővel sem, hiszen azokat szabályozott gazdálkodásokban direkt erre a célra nevelik. Kevés olyan fenyőfa kerül karácsonykor az otthonokba, melyeket természetes erdőségekben vágnak ki. Az Origo.hu cikke szerint a jelentős környezetterheléssel járó műfenyő-gyártás nagyrésze Kínában zajlik. A PVC alapanyagot ólommal stabilizálják, amely később, a termék öregedésével apró por formájában szabadulhat fel az otthonokban. Ha pedig a műfenyő szemétégetőben fejezi be pályafutását, a feldolgozás során rákkeltő anyagok szabadulnak fel abból.

PestiSracok facebook image

Fottás: origo.hu; fotó: divany.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.