Pesti Srácok

Kevésbé környezetkárosító az élő fenyő, mint az ólmozott kínai műfenyő

Kevésbé környezetkárosító az élő fenyő, mint az ólmozott kínai műfenyő

Friss kutatások szerint a műfenyőkkel többet ártunk a környezetünknek, mintha élő zöldet választanánk - írja az Origo.hu. Az elemzések szerint legalább tíz évig kellene használunk műfenyőnket, hogy környezeti terhelése a fenyőfákhoz hasonló arányra csökkenjen. A műfenyő-gyártás nagyrésze Kínában zajlik, az annak alapjául szolgáló PVC alapanyagot ólommal stabilizálják, amely később, a termék öregedésével apró por formájában szabadulhat fel az otthonokban.

Az Origo.hu arról ír, miközben érthető a fák védelmének és a klíma megóvásának a szándéka, a közhiedelemmel ellentétben elemzések bizonyítják, hogy sokkal környezetszennyezőbb a műfenyő, mint hagyományos társa. A Carbon Trust kimutatta, a károsanyag kinbocsátás szempontjából sokkal lényegesebb, hogyan hasznosul újra a karácsony után szemétre dobott fenyő, mint az, hogy mennyi üzemanyagot használnak a piacra szállítás során. A kutatás szerint összességében az élőfenyő teljes életciklusa alatt jóval kisebb károsanyag-kibocsátást produkál, mint a műfenyő. Megfelelő hasznosítással ráadásul az élő fenyőt lényegében nulla emissziós értékre lehet kihozni, hiszen az elégetése során felszabaduló szén-dioxid mennyiségét korábbi élete során fel is dolgozza.

Az Origo.hu hozzáteszi, az élő és a műfenyő közötti különbség a számítások szerint legalább tíz év a környezeti terhelés tekintetében. Azaz ennyi ideig kell használnunk a műfenyőt, hogy hulladékkezelési szempontból egálba kerüljön a vágott fenyőkkel. Ez annak tükrében igazán lényeges, hogy csak az Egyesült Államokban több tíz millió műfenyő került már a háztartásokhoz, és évről-évre milliós nagyságrendben értékesítik azokat. Az Amerika Karácsonyfa Szövetség adatai szerint mintegy 95 millió háztartásban állítanak fát, de csak 19 százalék lesz az élőfenyő, a többi mű.

Egy másik vizsgálat szerint ugyanakkor az emissziós különbséget a tíz évről akár 3-6 év közötti időtartamra is csökkenteni lehetne, sőt az arányt akár a műfenyű javára is lehetne billenteni. A szerzők ugyanakkor hozzáteszik, hogy alapvetően nincs baj az élő fenyővel sem, hiszen azokat szabályozott gazdálkodásokban direkt erre a célra nevelik. Kevés olyan fenyőfa kerül karácsonykor az otthonokba, melyeket természetes erdőségekben vágnak ki. Az Origo.hu cikke szerint a jelentős környezetterheléssel járó műfenyő-gyártás nagyrésze Kínában zajlik. A PVC alapanyagot ólommal stabilizálják, amely később, a termék öregedésével apró por formájában szabadulhat fel az otthonokban. Ha pedig a műfenyő szemétégetőben fejezi be pályafutását, a feldolgozás során rákkeltő anyagok szabadulnak fel abból.

PestiSracok facebook image

Fottás: origo.hu; fotó: divany.hu

Ajánljuk még

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.