Huth–Hont vita a Hír TV-n: Ki kinek a zsoldosa? (visszanézhető)
Nemrég a Magyar Nemzet felületén heves vita bontakozott ki Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője és Bodoky Tamás, az Átlátszó.hu főszerkesztője között arról, ki áll külföldi zsoldban a szerkesztőségek közül. Bodoky mellé (a válaszcikk társszerzőjeként) Hont András, az Átlátszó, a Spirit FM és az ATV munkatársa is beszállt. A Hír TV péntek este lehetőséget adott a két félnek, hogy stúdióvitában ütköztessék érveiket.
Huth Gergely A dollármédia igazán aljas húzása című publicisztikájában arról írt, hogy a Magyar Nemzet, a Hír TV, a néhai Heti Válasz és a PestiSrácok.hu már egy évtizede felhívta a figyelmet rá: a baloldalon a régi posztkommunista elitet felváltja egy ágens, azaz külföldről felbérelt vagy ide ejtőernyőztetett hálózat. Ezek között említette a főszerkesztő a Humán Platform nevében „bohócforradalmárkodó Gulyás Márton főpartizánt”, vagy „a helyét Soros ölébe kucorodva meglelő Bodoky Tamást és az Átlátszó stábját”. Huth Gergely úgy fogalmazott, hogy „ezt az új dollármédiát egyetlen mágnes tartja össze: a júdáspénz, amely az egyértelmű bizonyítékok, a parlamenti vizsgálat és a magyarázkodással fűszerezett beismerések tanúsága szerint évről évre megbízhatóan érkezik az azt kiérdemlőknek”.
Bodoky Tamás és Hont András közös válaszpublicisztikájában úgy fogalmazott: „nem hallgathatjuk el, hogy az Átlátszó nem áll külföldi zsoldban, nem dolgozik megrendelésre, nem áll szándékában akadályozni nemzeti célokat, nem részese semmiféle háttérhatalomnak, nem ette meg mások uzsonnáját”.
Huth Gergely minderre úgy reagált, hogy az Átlátszó.hu szerkesztősége zsoldban áll. Mint írja, „zsoldban álltok, megrendelésre dolgoztok, részesei vagytok a háttérhatalomnak és megeszitek mások uzsonnáját. És még hazudtok is.” Hozzáteszi: „szép gesztus, hogy az Átlátszó alapítója fontosnak érzi megmagyarázni a bizonyítványát”. Huth egyébként az igazán aljas húzásnak a határon túli magyarok vegzálását nevezte, amit az Átlátszó.hu, a Telex.hu és a 444.hu az egykori kisantant-országok szerkesztőségeivel közösen végez, az Európai Bizottság és az Open Society Foundation közös finanszírozásában. Huth Gergely a Magyar Nemzetben így írt:
Írásom zárásaként ezért is fogom itt felidézni e prostitúció egyik legundorítóbb megnyilvánulását, azaz az a dollármédia legaljasabb húzását: néhány évvel ezelőtt tűnt fel az Európai Bizottság és a Soros-féle Open Society Foundations közös vállalkozása, az IJ4EU-projekt, mely a fennkölt „Oknyomozó Újságírás Európáért” elnevezés angol rövidítése. A szervezet nevére rákeresve azonban sokféle gyalázatos törekvést lelhetünk fel, de egyet sem, amelyik bármennyire is Európa érdekét szolgálná. Az egylet egyik legfontosabb munkája a határon túli magyar szervezetek pénzügyeinek leleplezése. Ez annyira fontos, hogy külön portált is létrehoztak, „hungarianmoney.eu” néven, ahol bő két éve nyomozgatnak kérlelhetetlenül.
Ezen a ponton válik igazán hányingerkeltővé a dolog: a Soros- és EU-pénzből kutakodó újságírók újraalakították az egykori kisantantot, csak hazai szövetségesük ezúttal nem Károlyi Mihály, hanem a Telex, az Átlátszó és a 444.hu. Főleg az első két orgánum jeleskedik a közös támadássorozattal, melyet román, szlovák, szerb, horvát, szlovén, osztrák és ukrán szerkesztőségekkel közösen (!) hajtanak végre a határon túli magyar közösségek ellen.
A Bethlen Gábor Alap támogatásainak firtatásáról van szó, amelyet éppen azért folyósít diszkréten a magyar kormány, hogy az azt megkapó közösségek ne váljanak céltáblává az utódállamokban.
Pontosan tudjuk, hogy ezek a hecckampányok hova vezetnek. Ukrajnában már a háború előtt neonáci és soviniszta szélsőségesek áldozataivá váltak az érintett magyarok, azóta félhivatalos halállisták készülnek a magyar kormánnyal együttműködő civilekről, többségük a háború kitörése óta kénytelen volt elmenekülni Kárpátaljáról. Természetesen a többi utódállamban is hatósági és közéleti vegzálás éri a pellengérre állított magyarokat. E publicisztika keretei nem teszik lehetővé az alávaló, lefizetett hazaárulók teljes munkásságának ismertetését, de elég csak rákeresni a IJ4EU és a Telex, Átlátszó stb. kifejezésekre, és máris dől a sok gusztustalanság. (Érdekesség, hogy tavaly készítettem néhány képernyőfotót a témák egyes kidolgozóiról és most újra rákeresve nem leltem fel a Telex és az Átlátszó ukrajnai partnereinek nevét – valahogy kínossá válhatott a kapcsolat?)
Isten lássa lelkem, sosem óhajtanám a másként gondolkodók vegzálását vagy megbélyegzését, sok kollégámmal egyetemben mindig szívesen vitáztunk a másik oldallal és kifejezetten örülünk annak, hogy Magyarországon a szólás- és sajtószabadság teljes körű. Ugyanakkor egyre kínzóbb a kérdés: miért és meddig kell eltűrni ezt a minden vitán felül nemzetellenes és hazaáruló ténykedést? Magyarország erre hivatott szervei mikor merik nyíltan kimondani: honnantól törvénysértő ez a viselkedés?
Bodoky Tamás és Hont András „Meseország mindenkié” című válasza ITT olvasható, míg Huth Gergely De igen Tamás, zsoldban álltok című viszontválasza ITT található meg. A témához kapcsolódóan Csizmadia László és ifjabb Lomnici Zoltán sajtótájékoztatót is tartott, amelyben feltárták, miként pénzelik külföldről az Átlátszó.hu-t és ez milyen nemzetbiztonsági konckázatot jelent. Az erről szóló tudósítás pedig ITT olvasható el.
