Hogyan telnek majd a napjai Gyárfás Tamásnak, amennyiben jogerőre emelkedik az ítélet és hét év fegyházbüntetést kap? Milyen szigorú szabályok mentén kell élnie? Dolgoznia kell, vagy csupán a nyugdíjaséveit folytatja majd úgymond zártabb közegben? A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága tájékoztatása szerint az idős fogvatartottak esetében is számtalan reintegrációs programot, munkalehetőséget biztosítanak az elítélteknek, de fokozottan figyelnek az egészségükre is.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy a fegyház a szabadságvesztés legszigorúbb végrehajtási módja: a fegyházbüntetésre ítélt fogvatartottak mindennapjai állandó irányítás és ellenőrzés alatt állnak. Mindemellett a legszigorúbb végrehajtási fokozatban is számos lehetőség van biztosítva, hogy idejüket hasznosan tölthessék és szabadulásukat követően nagyobb eséllyel térjenek vissza a társadalomba.
MInt ismeretes, a Nap TV egykori tulajdonosát nemrégiben hét év fegyházbüntetésre ítélték a Fenyő-gyilkosság ügyében: az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék szerint bár Portik Tamás ötlete volt Fenyő János kivégzése, Gyárfás beleegyezett ebbe. Az ítélet nem jogerős, ám amennyiben másodfokon jogerőre emelkedik, Gyárfás legkorábban büntetése négyötödének letöltése után szabadulhat majd, vagyis mintegy öt és fél évet mindenképpen le kellene ülnie.
De mi történik, ha valaki ennyi idősen kerül börtönbe?
A hamarosan 75. életévét betöltő Gyárfás már bőven nyolcvan felett jár majd, mire elhagyhatja a fegyházat – amennyiben a másodfokú bíróság is fegyházbüntetésre ítéli. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint nem szükséges bőröndbe pakolnia majd, a zárkájában ugyanis csak néhány dolgot tarthat magánál: ilyen a tankönyv, a kegytárgy és a családi fénykép. A családi fotók nézegetése, a múltidézés és az olvasgatás mellett Gyárfás részt vehet majd a különféle reintegrációs programokon is, hogy segítsék „a társadalomba történő visszailleszkedését”.
Ennek a célnak az elérése érdekében nagy hangsúlyt helyezünk az elítéltek oktatására, önbecsülésük és felelősségérzetük fenntartására, fejlesztésére, illetve a társadalmi hasznosság tudatának kialakítására. Az elítéltek számára emellett elérhetőek a rehabilitációs és pszichológiai támogatások, amelyek segíthetik őket a bűnözés elkerülésében és a társadalomba való sikeres visszailleszkedésben
– sorolta Makula György, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának kommunikációs vezetője, aki a Magyar Nemzetnek általánosságban beszélt a reintegrációs programokról. A parancsnok hozzátette: az időskorú elítéltekre kiemelt figyelmet fordítanak.
Speciális igények
Tájékoztatása szerint Magyarországon az időskorú fogvatartottak száma nem nevezhető magasnak, sem a külföldi számokhoz, sem a teljes népesség kormegoszlásához viszonyítva. Az elmúlt öt évben a hazai börtönpopuláció nagyjából tíz százalékát tették ki a 65 év felettiek, ami 1500–1600 főt jelent. A 65 év feletti elítéltek elkövetett bűncselekményei között nincs olyan, ami felülreprezentált lenne; töltik büntetésüket vagyon elleni, de életellenes bűncselekmény miatt is. Hazánk börtöneiben működik az úgynevezett időskorú fogvatartottak részlege, ahol a bv. munkatársai kiemelten kezelik a 65 éven felüliek „speciális igényeit”. A 60–65 éves életkor elérését követően testi és szellemi jellegű változások vehetik kezdetüket, vagy intenzitásuk felerősödhet. Maga a börtönbe kerülés is magasabb szintű traumaként jelentkezik az időskorú elítéltek esetében, azonban az elhelyezési körülményekhez való alkalmazkodás, a megszokott környezet elvesztése, a különböző életkorra jellemző megbetegedések jelentik a kezelés legfőbb területeit.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS