A Párbeszéd és a párt ifjúsági szervezete, a Zöld Front tartott tiltakozást az Emmi épülete előtt, mert „az Orbán-kormány évek óta forráselvonással sújtja az egyetemi szférát”. Barabás Richárd, a párt szóvivője szerint a kormány évek óta lebegteti, és immár meg is valósítja azt a programját, amely kivinné a piacra a felsőoktatást, továbbá a gazdagok előjogává akarja tenni a tanulást. A szóvivő érvelésében azonban véletlenül erőteljesen kommunisztikus elemek fedezhetőek fel.
A párt félelmei szerint a Corvinus-modellt a többi egyetemre is kiterjesztenék, amennyiben beválik. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától is rákérdeztünk erre, és határozottan cáfolták, hogy a modell egészét kiterjesztenék a több százezer diákot érintő, teljes felsőoktatásra. A Párbeszéd szerint a kormány jelentősen vissza akarja szorítani az államilag finanszírozott helyek számát, és ezzel a gazdagok kiváltságává teszi a tanulást, elzárva attól a szegényebbeket. Barabás szerint több szakon – például az ELTE jogi karán is – máris megszűnt az állami finanszírozás. Valójában az ELTE jogi karán a költségtérítéses hallgatók tandíját emelték meg, más karokkal egységesítve azt. Ugyancsak fontos, hogy az Emmitől kapott tájékoztatás szerint néhány évvel ezelőtt még jelentős volt a jogász és bölcsész munkanélküliség, aminek a visszaszorításához normatívacsökkentésre volt szükség ezen képzések államilag finanszírozott helyeit illetően.
A XXI. század tudásintenzív gazdaságaiban fontos, hogy minden állampolgár hozzáférhessen megfelelő színvonalú oktatáshoz, legalább az első diplomáig ingyenesen
– emelte ki Barabás a PestiSrácoknak, bírálva az ösztöndíjak alacsony összegét is. Ezért a Párbeszéd az alapjövedelem mellett javasolja egy 60 ezer forintos, tanulmányi eredménytől függetlenül járó alapösztöndíj bevezetését is, amely fölé további ösztöndíjat lehetne szerezni az eddigi módon. Azt azonban nem fejtette ki, hogy a bárkinek feltétel nélkül ingyen biztosított első diploma és az emellé járó havi hatvanezer forint hogyan biztosítja, hogy a XXI. századi „tudásintenzív gazdaságok” igyekvő és megfelelő színvonalon kiképzett dolgozókhoz jussanak.
Nem derült ki, hogy kik építenék fel Magyarországon a korszerű, tudásintenzív gazdaságot, ha a diákoknak tanulmányi eredménytől függetlenül ingyenes lenne a diploma, és mellé még a cigi- és sörpénzt is biztosan megkapnák az államtól.
Az egyetemeknek és a diákoknak is össze kell kapniuk magukat, ha a rendszerben akarnak maradni
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a 168 Órának adott interjújában elmondta, a kormány alapítványi vagyon révén gazdaságilag önálló egyetemeket akar, amelyeknek képesnek kell lenniük a saját működésük biztosítására, beleértve azt is, hogy elég ösztöndíjat tudjanak fizetni a jó hallgatóiknak. Az új rendszer tehát az egyetemektől szakmai pangás és eladósodás helyett fejlődést és pénzügyi fenntarthatóságot, a diákoktól pedig lébecolás helyett igyekezetet követel meg, és lényegében mindkét fél számára ezektől teszi függővé a felsőoktatásban való részvételt.
A Corvinus-modell lényege, hogy 2020-tól nem hirdetnek állami finanszírozású helyeket a legjelentősebb magyar közgazdaságtudományi egyetemen, hanem a tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjrendszerbe építik be a tandíjat is. Ennek célja, hogy növeljék a fizetős hallgatók és különösen a fizetős külföldi hallgatók számát, az egyetemet pedig az újfajta követelményrendszerrel Európa száz legjobbja közé juttassák be. Ezt támadja a Párbeszéd, meg úgy általában a magyarországi haladó kórus, miközben a nagyon hasonló modellt alkalmazó CEU-t körülimádják, mint „a világ egyik legjobb egyetemét” és Magyarország mostohán kezelt büszkeségét.
A Corvinus-modell célja a szavak szintjén egybevág Barabás közlésével, miszerint nem akarnak olyan világban élni, ahol könyörögni kell, hogy a felsőoktatásban részt vevők megfelelő forrásokhoz jussanak, csakhogy a Párbeszéd szerint ezt mindenkinek adott ingyenpénzzel lehet megoldani, a kormány szerint pedig az eredményért az igazán jóknak járó pénzzel.
A Corvinuson próbálják ki, lehet-e teljesítményorientált az egyetemi képzés. (kép: kitervezte.hu)
Barabás Richárd kifejtette azt is, hogy pártja négyéves távlatban 20-25 ezer, nyolcéves távlatban pedig 40-50 ezer kollégiumi férőhely megépítését tartaná szükségesnek, és belekezdett a haladó sajtóban jó ideje tartó érzékenyítésbe a rettenetes albérletárakról meg a diákok lakhatáson felüli horribilis járulékos kiadásairól. Sehol sincs azonban előírva, hogy egy diáknak egy teljes szobát vagy akár egy teljes lakást egyedül kell laknia, ráadásul a belső kerületek valamelyikében, csak mert onnan van közel az egyetem. Ahogy az sincs kőbe vésve, hogy egy diáknak havi 50-80 ezer forintot kell elköltenie a lakhatáson túl. A kollégiumokban is többágyas szobák vannak, általában négy-hat diák jut egy fürdőszobára, továbbá Budapesten és a nagyobb vidéki városokban is általában príma helyi tömegközlekedés működik.
Ha mindenkiből diplomást akarunk faragni, abból megint diplomás munkanélküliség lesz
A Párbeszéd szóvivője is hivatkozott arra az örömteli tényre, hogy Magyarországon ma csaknem biztosan álláshoz lehet jutni egyetemi diplomával a kézben, csakhogy ez a közelmúltig nem így volt. 2015-ben még a 34 év alatti diplomások 16 százaléka inaktív volt, ami alig maradt el a középiskolai végzettségűek munkanélküliségi arányától. Az elmúlt három évben viszont meredeken csökkent a munkanélküliség, a közmunkások száma is csökken a munkaerőpiacra átkerülők révén, és a diplomaszerzés után is jóval jobbak az elhelyezkedési lehetőségek. A Párbeszéd erre hivatkozva engedne be több embert, tetszőleges szakokra, állami finanszírozással, ám a diplomás munkanélküliség visszaszorulása pont annak köszönhető, hogy nem jut be boldog-boldogtalan bármilyen egyetemi szakra állami finanszírozással.
A haladók szerint mindenkit vegyenek fel állami finanszírozású szakra, mert akkor majd mindenkinek lesz jól fizető munkahelye. (kép: pecsma.hu)
A Párbeszéd nagyon hasonlóan gondolkodik a kiváló diplomás foglalkoztatottságról, mint a haladók a kiváló európai életszínvonalról. Ők azt hiszik, hogy mindkettő egy terülj-terülj asztalkám, és akármennyi egyetemistát, illetve akármennyi harmadik világbeli bevándorlót engedünk be a rendszerbe, akkor majd ők is maradéktalanul részesülnek a jóból, mert az majd úgy magától fennmarad. Csakhogy ezek a rendszerek pont azért lehetnek ilyen színvonalúak, mert csak azok férnek hozzá, akik dolgozni is hajlandók értük.
A szélsőbaloldali kis párt fő érve a felsőoktatás kiterjesztése mellett, hogy több diplomás esetén többen juthatnának jól fizető állásokhoz, mivel a felsőfokú végzettség hosszú távon is sokkal kedvezőbb jövedelmi lehetőséget jelent. Ez azonban mostanra nem állja meg a helyét, a munkaerőhiány közepette a szakmunkák is igencsak felértékelődtek, és a jó szakmunkások általában annyit keresnek, amennyivel sok diplomás is kiegyezne. Ugyanezt támasztotta alá Palkovics László is az idézett interjúban, ahol úgy fogalmazott:
A diplomások és a nem diplomások bérkülönbsége a szakképzésből kikerülők esetében is csökken.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS