Hamid Reza Nafez Arefi, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövete volt csütörtökön Ferkó Dániel vendége a Pesti TV Pesti Riporter című műsorában, akivel az afganisztáni polgárháborúról, a migrációs helyzetről beszélgettek. A diplomata elmondta: a tálibok hatalomátvétele előtt három és fél millió afgán élt Iránban, majd ötszázezer új menekült érkezett és ennél is több érkezhet Pakisztánba, ami hatalmas szám. Szó esett arról is, hogy az iráni határ azért van nyitva Afganisztán felé, hogy az afgánok ne szenvedjenek hiányt élelmiszerben és gyógyszerekben. A nagykövet kiemelte: Irán eredményesen harcolt az olyan terrorszervezetek ellen, mint az Iszlám Állam. Hamid Reza Nafez Arefi elmondta: a teheráni konferencia üzenete az, hogy a béke a megoldás Afganisztán számára, és ez csak akkor történhet meg, ha megfelelően formáljuk a dolgokat.
Második konferenciájukat tartották meg az Afganisztánnal határos országok Teheránban, amelyen Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán külügyminiszterei vettek részt. A találkozó üzenete, hogy Afganisztán számára egyedül a béke a megoldás.
A megoldás egy inkluzív kormányzat lenne, amelyben minden etnikai kisebbségi csoport képviselheti magát. Ha ez megtörténik, akkor a béke és a stabilitás el fog jönni Afganisztán számára
– mondta Hamid Reza Nafez Arefi a Pesti Riporterben. Az iráni nagykövet hozzátette: húsz évvel ezelőtt az Egyesült Államok elfoglalta Afganisztánt, akkor azt ígérték, hogy nemzetépítést fognak végrehajtani, ugyanakkor az emberek jólétét is biztosítani fogják Afganisztán népe számára.
Két évtizednyi megszállás után ez a szegény ország továbbra is nagyon sok embert veszít el és több milliárd elköltött dollár után még mindig semmi nem történt meg az amerikaiak által felvázolt ígéretek közül
– vélekedett a műsorban a diplomata.
A TÁLIBOK KÖZISMERTEN NEM A BÉKE HÍVEI
Ferkó Dániel műsorvezető a tálib hatalomátvétel jelentette fenyegetésekre is rákérdezett, köztudott ugyanis, hogy a radikális iszlamisták nem a béke hívei. A nagykövet elmondta: a teheráni konferencián Afganisztán szomszédos országai egyetértettek abban, hogy az országban jelenleg is aggasztó a helyzet.
A szélsőségesség mértéke növekedett, a kábítószer-kereskedelem szintje szintén megnőtt, az emberek pedig a humanitárius segélyek csökkentésétől szenvednek
– vázolta fel a helyzetet Hamid Reza Nafez Arefi. Arra a kérdésre, hogy Afganisztán szomszédai miként tudják rávenni a tálibokat a különféle emberi jogok betartására, a nagykövet elmondta: a konferencián megállapodtak arról, hogy az érintett feleknek be kell tartaniuk a nemzetközi jogokat, kötelezettségeket, beleértve a nők és gyermekek és az etnikai kisebbségek jogait is.
Természetesen jelenleg is aggodalomra ad okot a szélsőségesség, és az Iszlám Állam tevékenysége
– tette hozzá a nagykövet.
ÚJABB MIGRÁCIÓS HULLÁMTÓL TART EURÓPA
A műsorban beszéltek a migrációs nyomásról is, az afganisztáni helyzet miatt ugyanis Európa egy újabb bevándorlási hullámtól tart. Irán nagykövete ezzel kapcsolatban elmondta: a tálibok hatalomátvétele előtt körülbelül három és fél millió afgán élt Iránban, majd körülbelül egymillióan menekültek Iránba és Pakisztánba. Az afgán–iráni határt azonban több ok miatt sem tervezi lezárni a kormány.
A határunk nyitva van Afganisztán felé, nem engedhetjük meg, hogy bezárjon, ugyanis így tudunk humanitárius segítséget tudjunk nyújtani az afgán népnek, hogy ne szenvedjenek élelmiszer- és gyógyszerhiánytól
– közölte Hamid Reza Nafez Arefi. Jelenleg sokan tartanak attól, hogy rengeteg afgán menekült újra megindul majd Európa felé. A műsorvezető azon kérdésére, miszerint hogy tudja Irán megfékezni az újabb illegális migrációs hullámot, Hamid Reza Nafez Arefi elmondta: Irán nem akarja, hogy menekültek érkezzenek hozzájuk, hiszen ez egy nagyon nagy terhet jelent. Az ENSZ menekültügyi bizottsága szerint az Afganisztánból menekülők kilencven százaléka Iránba és Pakisztánba érkezik, mindössze hat százalékuk vette az irányt Európa felé.
Amennyire lehet, megpróbáljuk ezt megakadályozni, ugyanakkor kényszeríteni semmire nem tudjuk őket. Megpróbáljuk őket meggyőzni, hogy maradjanak hazájukban, azonban sok esetben ez lehetetlen még katonai erővel is
– mondta el a nagykövet. Hamid Reza Nafez Arefi azt is elmondta: Irán semmilyen segítséget nem kap az ENSZ-től, sem az Európai Uniótól a migrációs hullám megfékezésére.
AMERIKA ÉS AZ ISZLÁM ÁLLAM
Ferkó Dániel műsorvezető arra a kérdésre is kitért, hogy voltak olyan nyilatkozatok iráni politikusoktól – például Abu Bakr al-Bagdadi, az ISIS volt vezetője meggyilkolása után – , amelyekben azt fejtették ki, hogy az USA valójában segíti az Iszlám Állam működését.
Ez teljesen világos, hiszen Hillary Clinton volt külügyminiszterként egy emlékiratában emlékeztetett, hogy az al-Káidát az Egyesült Államok hozta létre a szovjetek elleni harcban és az Iszlám Állam is hasonló mindehhez. Ezt Clinton egyértelműen leírta
– jelentette ki a Pesti Riporterben az iráni nagykövet.
Abul Bakr al-Bagdadit 2019 októberében egy titkos művelet során gyilkolták meg. A légicsapással al-Bagdadi búvóhelyét támadták meg Szíria északnyugati részén, majd az amerikai katonák a földön betörtek a házba, és bár sortűz fogadta őket, egyetlen amerikai sem halt meg az akcióban. Az akkori amerikai elnök, Donald Trump az akció kapcsán úgy fogalmazott: “al-Bagdadi gonosz, beteg, kegyetlen ember volt, és úgy is halt meg. Nem hősként halt meg, hanem mint egy gyáva, futott az életéért.” A szakértők már 2019-ben arra figyelmezettek, hogy Abu Bakr al-Bagdadi halála vákumot teremt az ISIS vezetésében, és hozzátették: nem biztos, hogy a kiiktatása csökkenti a terrorveszélyt Európában. “Válaszcsapásra készülhetnek azok az erők, akik megbosszulnák a vezetőjük halálát. Biztos vagyok abban, hogy a biztonsági szerveink már fokozták az éberségüket. Középtávon az a kérdés, hogy el tudjuk-e kerülni az Iszlám Állam újjáéledését” – mondta 2019-ben az Európai Unió terrorellenes koordinátora, Gilles de Kerchove.
A műsorban szóba került még az iráni nukleáris megállapodás felélesztése, amelyről 2021 áprilisában Bécsben kezdeményeztek tárgyalásokat. Emellett téma volt az is, hogy az utóbbi években nagyon jó alakulnak a magyar–iráni kapcsolatok is. Mindezt jól mutatja az, hogy kétezer-ötszáz iráni diák tanul és él Magyarországon.
Kulturális, tudományos, oktatási, valamint az idegenforgalom terén is szoros a két ország együttműködése, illetve a kapcsolatok politikai és diplomáciai szintje is rendkívül jó
– hangsúlyozta Hamid Reza Nafez Arefi nagykövet.
A teljes interjú a Pesti TV oldalán nézhető vissza, a Pesti riporter október 28-i adásában 15 perc 30 másodperctől IDE KATTINTVA!
Forrás: Pesti TV
Facebook
Twitter
YouTube
RSS