Albérletkeresés közben egyre többen esnek csaló ingatlanosok csapdájába, anyagi veszteséget elszenvedve. A világháló apróhirdetéseiből összeállított listákat áruló cégeket nehéz kikerült. A PestiSrácok.hu felhívására számos áldozat jelentkezett, akik több szempontból is rávilágítottak ezen cégek simlis tevékenységére. De vajon mik a módszerek, és hogyan lehet ezeket kivédeni?
SZABÓ FRUZSINA ANNA- PestiSrácok.hu
Az önálló élet kezdete, egy váratlan helyzet, csúnya válás vagy egy bedőlt banki hitel is oka lehet annak, hogy valaki ingatlan bérlésre szánja rá magát. Az apróhirdetési oldalakat bújva, albérletkereső közösségi oldalakat böngészve azonban nagyon körültekintőnek kell lenni, ugyanis egy óvatlan pillanatban bárki csaló ingatlanirodák áldozataivá válhat, akik az emberek szorult, kilátástalannak tűnő helyzetét felhasználva anyagilag is megrövidítik a biztos otthonra vágyókat.
A csalás receptje egyszerű
A csaló ingatlanirodák az internetről készítik hamis adatbázisaikat.
Az átverő ingatlanosok jól bevált módszere a a napnál is világosabbnak és átláthatóbbnak tűnik, ám a mai napig sikeresen vernek át sok tapasztalatlant. Taktikájuk lényege abból áll, hogy a magánhirdetők által feltöltött lakásokat összevadásszák nem törődve azzal, hogy vajon az elkelt már, a hirdetés mikor került fel, majd az ezekből összeállított listákat ajánlják ki az albérlőknek átlagban nyolc-tízezer forintért. Hogy minél nagyobbat tudjanak meríteni, furfangos beetetési taktikával irreálisan olcsó, szép lakásokat tesznek fel a honlapokra, az erre jelentkezőkkel közlik, hogy elkelt, de mint a gonosz vasorrú bába, a lista és egyéb, még aktuális kuckók megemlítésével becsábítják a gyanútlan érdeklődőt irodájukba, és innentől nincs visszaút az átvágásokkal és az elcsalt összegekkel kikövezett ösvényen.
Minden napra egy tanmese
Az ügy felderítése érdekben portálunk áldozatok után kezdtem kutat, kihasználva az albérlőkeresők fórumait és közzé tettünk egy felhívást a téma felvetésével. Nem telt el pár perc és elkezdtek özönleni a megkeresések. A leggyakoribb történetek az ellopott kaucióról, hamis adatbázisért elkért tízezrekről szóltak. Vivien, aki vidékről szeretett volna felköltözni, naivan bekapta a horgot. „Tavaly nyáron a párommal elhatároztuk, hogy felköltözünk Budapestre, folyamatosan figyeltük a népszerűbb hirdetési oldalakat. Egyik nap az egyiken site-on feltűnt négy-öt jó állapotban levő kis lakás, pont olyanok, amire vágytunk. Nem túl nagy, felújított, fiatalos, jó környéken, magánhirdetésként havi 45-60 ezer forint között voltak. Amikor felhívtam az egyiket kiderült, egy ingatlanirodához tartozott mind. Kérték, hogy minél előbb utazzunk fel, mert nagyon sok az érdeklődő. Így is tettünk. A Magyar Nemzeti Banknál lévő régi bérház földszintjén kialakított irodában aztán aláirtunk egy szerződést, amiben az állt, hogy egyszeri hétezer forintos díj ellenében egy hónapig tájékoztatnak és díjmentesen adnak ki elérhetőséget az új, kiadó lakásokhoz. Az általunk kinézett ingatlanok azonban elkeltek, de az ügyintéző hölgy mutatott nekünk másikakat, amelyből kiválasztottunk kettőt. Az ingatlanos nő fel is hívta az állítólagos tulajt, majd kiküldött a címekre, mondván várnak minket, de természetesen előtte elkérte a pénzt. Persze mondanom sem kell, hogy egyik helyen sem volt senki, sőt az egyikről még el is zavartak minket. Utána hiába próbáltam többször is felvenni az irodával a kapcsolatot, semmi válasz nem érkezett, a telefont kinyomták, majd pár nap múlva a telefonszám is megszűnt.”
Felújított garzon Budán havi negyvenezerért? Szinte lehetetlen.
Fotó: panellakas.com
A pórul járt jelentkezők között akadt, aki egyenesen az átverő fényképét küldte át csaló címszóval. Ferencet „csak” negyvenöt ezer forinttal rövidítette meg B. Krisztián. „ A férfinek letétet adtam, miután megnéztem az általa kínált szobát, hogy az biztosan meglegyen. Papírt is írtunk róla, de aztán úgy eltűnt, mint a kámfor. Utána a lakás valódi tulajdonosától megtudtam, hogy Krisztián is csak bérlő volt, aki az eset után felszívódott a bérleményből. Sem pénzem, sem időm, sem energiám nincs jogi útra terelni az ügyet, de szeretném, ha minél több ember látná ennek a B. úrnak a képét, ezért Facebook-on több albérletkereső oldalon is közzé tettem.”
Ide az asztalpénzt
De nem csak a bérlők járhatnak pórul, hanem maguk a munkakereső ingatlanosok is. Pár évvel ezelőtt Takács Gyula is majdnem csapdába esett. „Akkoriban csöppentem ebbe a világba, ahogy mindenki, én is gyorsan szerettem volna sok pénzt keresni. Jelentkeztem is egy kecsegtető állásajánlatra, amelyet egy kis cég hirdetett meg, ám már az első alkalommal kiderült számomra, hogyan is működnek. Először is asztalpénzt kellett lerakni, kvázi perkálni kellett ahhoz, hogy ott dolgozhassak, oda hívhassam a kuncsaftokat. Majd minden kiadásból, valamint adatbázisból történő eladásból százalékot kell fizetni, ez nálam eleinte hetven százalék lett volna. Természetesen visszautasítottam az állást. Sajnos a szakma igen felhígult, sok a szélhámos, de talán javíthat a helyzeten, hogy ezt a tevékenységet immár OKJ-s végzettséghez kötik.”
Nincs remény?
A PestiSrácok.hu megkereste a magyar ingatlanpiac egyik vezető vállalatát a Duna Houset, reménykedve abban, hogy ők tudnak gyógyírt ajánlani a trükkös cégek ellen. Rutai Gábor PR és elemzési vezető első mondatából kiderül, mi az egyik legfontosabb különbség társaság és társaság között: „Legegyszerűbb és tisztább módja a keresésnek, ha nagyobb, nevesebb közvetítővel áll szóba a leendő bérlő, mert ezek a hálózatok több éves tapasztalattal a hátuk mögött, korrekt eljárásban segítenek, céljuk, hogy a keresőknek lakást találjanak, hiszen sikeres tranzakció esetén a főbérlőtől kapják meg a jutalékukat. Bérlőként nem szabad félni és mindenképp érdemes ingatlanközvetítőhöz fordulni, ugyanis a szolgáltatás ingyenes. Jelenleg nincs törvényi szabályozás a jutalékfizetésre, de a magyar gyakorlat az, hogy a bérbeadó fizeti a részesedést. Ne fizessünk előre semmiért, leendő bérlőként pedig pláne, ám ha mégis megtörtént az eset, akkor nincs más lehetőség, mint jogi útra terelni az ügyet, esetleg bevonni a fogyasztóvédelmi szakhatóságot is, hiszen az ellentételezésért cserébe nem történt meg a kívánt szolgáltatás.”
Portálunk megkérte Gábort, szedje az ügymenet szerint pontokba azokat az instrukciókat, amelyeket követve elkerülhetjük az anyagi és lelki veszteséget:
A leendő lakás bérleti díja csak egy tétel, informálódni kell a többi kiadásról is. Ki kell kérni a közüzemi számlákat is, érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről, ugyanis egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék esetleg a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat. Tisztázandó továbbá a közös költség összetétele és összege. Ebben gyakran olyan tételek szerepelnek, amelyek a jövőbeni fejlesztésekhez gyűlnek, így igazából a bérlő nem feltétlenül élvezi ennek hasznát. Az ilyen típusú tételeket gyakran átvállalják a tulajdonosok, de erről meg kell győződni.
Rutai Gábor szerint érdemes ingatlaniroda segítségét kérni bérlésnél is.
Ha megvan a lakás, még mindig nem ért véget a folyamat, számtalan tisztázandó kérdés marad hátra, amelyet szintén a főbérlővel kell átbeszélni. Elsőként a felek minden esetben kössenek írásos bérleti szerződést. Előfordulhatnak olyan főbérlők, akik nem ragaszkodnak a formalitáshoz, de ebbe nem szabad belemenni. A főbérlők általában egy-három havi bérleti díjra tartanak igényt kaució címén, amit bérlőként még a beköltözés előtt, egy összegben kell kifizetni. Erről is szülessen írásos dokumentum. Tisztázni kell a lakás rendeltetésszerű használata mellett előforduló garanciális hibák (elromló műszaki berendezések, csőtörés, stb.) javításának kérdését is. A szerződésbe kerüljön bele, hogy a bérlő csak a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért felel. Továbbá arra sem kötelezhető a bérlő, hogy a garanciális hibák javítását maga intézze, bár a gyakorlatban van, hogy ez a gyorsabb, de ilyenkor is a kiadások a tulajdonost illetik. Itt jön még egy fontos rész, a lakásban található bútorok, berendezések jegyzéke. Nem baj, ha ez akár egy 10 oldalas felsorolás, egyszer kell csak rászánni az időt, még akkor is, ha mondjuk a főbérlő nem ragaszkodik hozzá. Az ingóságok tételes megnevezése mellé annak állapotát is érdemes feltüntetni, esetleg a drágább eszközökről fotó is jól jöhet vitás esetben. Lényeges adminisztrációs elem a óraállások jegyzőkönyvezése.
Határozott idejű bérleti szerződés esetén a felmondás módját fontos rögzíteni, határidejét 60 napnál érdemes megjelölni, ha van rá mód. Ha a bérlő azonban teljesen biztos benne, hogy a bérleti időszak végéig ott marad, az is gyakorlat, hogy a szerződésből kizárják a felmondási lehetőséget. Sőt, aki valóban hosszútávra tervez, hosszabbítási opciót is megfogalmazhat, amelyben az évfordulós áremeléssel kapcsolatos lehetőségekre is kitér, például nem emelhet a tulajdonos az infláció mértékénél nagyobbat. Ezt is mindenképp írásba kell foglalni, hogy a bérlő ne kerülhessen egyik napról a másikra az utcára.
Sokaknál fontos lehet (hivatali ügyintézések, posta, munkavállalás, orvosi ellátás, stb.), hogy bejelentkezhessen az albérletbe, ez egyébként három napon belül kötelező. Tévesen gondolják gyakran a főbérlők, hogy megakadályozhatják a bejelentkezést. Általános tapasztalatok szerint sok lakástulajdonos azért nem járul hozzá bérlőjének a lakásba való bejelentkezéséhez, mert attól tart, hogy emiatt a későbbiekben nem fogja tudni őt onnan eltávolítani. A kettő között azonban nincs összefüggés, a lakcímbejelentés ténye ugyanis önmagában a lakás használatához fűződő, tehát tulajdoni jogot nem jelent.
Vezető kép: fovarosi-hirhatar.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS